A népszavazáson a választók abban a szavazókörben adhatják le voksukat, ahol - lakhelyük alapján - a választói névjegyzékben szerepelnek. Akik viszont más településen lesznek a hét végén – ez érvényes többek közt a Kolozsváron tanuló egyetemi hallgatók tízezreire -, bármelyik szavazókörben feliratkozhatnak a pótlistára és leadhatják voksukat. Belföldön 18.662 szavazókörbe várják a választókat.
Romániában a választói névjegyzékben szereplők több mint 30 százalékának a részvétele szükséges ahhoz, hogy egy referendum érvényes legyen, ugyanakkor egy népszavazás csak akkor tekinthető eredményesnek, ha az azon feltett kérdésre a választói névjegyzékben szereplő polgárok több mint 25 százaléka igennel voksol. Az Állandó Választói Hatóság (AEP) adatai szerint a család fogalmának pontosítását célzó alkotmánymódosító népszavazás érvényességéhez több mint 5 millió 685 ezer választónak kell urnák elé járulnia, az alaptörvény megváltoztatásához pedig csaknem 4 millió 738 ezer "igen" szavazatra van szükség. Hiába kerülnek tehát az igenek többségbe, ha a referendumon megjelenők száma nem haladja meg az érvényességi küszöbértéket. Ezért döntött a kormány arról, hogy kétnapos legyen a voksolás, hiszen a csaknem 19 millió román választópolgár több mint 20 százaléka külföldön él, és túlnyomó többségük általában nem él szavazati jogával.
Október másodikán 18.951.721 román állampolgár szerepelt a választói névjegyzékben, közülük csaknem 18 millió 280 ezernek van állandó romániai lakhelye, és valamivel több mint 16 millió 780 ezer rendelkezik érvényes román személyazonossági igazolvánnyal. A külföldi állandó lakhellyel rendelkező román választópolgárok száma alig haladja meg a 670 ezret, vagyis a több mint hárommillió külföldön dolgozó román vendégmunkás túlnyomó többsége még romániai állandó lakhellyel szerepel a hatóságok nyilvántartásában, de közülük mintegy másfél millióan nem rendelkeznek érvényes román személyazonossági kártyával.
A referendum sikere esetén Romániában úgy pontosítják az alaptörvényt, hogy a család "egy férfi és egy nő házasságán" alapul, meggátolandó az azonos neműek házasságkötésének legalizálását. A hatályos román alkotmányban a "házastársak" fogalom szerepel.
A külügyminisztérium 378 szavazókörzetet rendez be a külföldön tartózkodó román állampolgárok számára, többnyire az ország külképviseletein. A szavazásra jogosult, érvényes személyazonossági okmánnyal rendelkező román állampolgárok ezekben bármelyikében leadhatják voksukat, külföldön ugyanis mindenki pótlistára szavaz. Magyarországon a román nagykövetségen (Budapest, Thököly út 72.), valamint Románia gyulai (Munkácsy u. 12.) és szegedi (Kelemen László u.5.) főkonzulátusán alakítanak ki egy-egy szavazókört.
Az alkotmányt legalább kétharmados parlamenti többséggel elfogadott törvénnyel lehet módosítani, amelyet érvényes és eredményes népszavazásnak is meg kell erősítenie. Miután a parlament mindkét házában a törvényhozók több mint háromnegyede megszavazta a tervezetet, az alkotmánymódosítás a választói megerősítésen múlik.
Az alkotmánymódosító javaslat végső szavazásán az RMDSZ képviselőházi frakciójában Csoma Botond és Faragó Péter képviselők szavaztak nemmel, Antal István és Apjok Norbert pedig tartózkodtak. A szövetség szenátusi frakciója egyhangúlag a módosítás mellett szavazott.
Nagy a választási csalás lehetősége
A népszavazás érvényessége szempontjából kulcskérdés a részvétel, ennek ellenére a referendumon nem használják a 2016-os választások alkalmával beüzemelt, a részvétel valós idejű követését és a többszöri voksoláson alapuló csalások kiküszöbölését megkönnyítő új informatikai rendszert, mivel ehhez külön jogszabályt kellett volna elfogadni, műszaki felszerelést (több mint 20 ezer táblagépet) és azt kezelő felkészült személyzetet kellett volna biztosítani.
A megfigyelő kamerák, illetve az online nyilvántartás hiánya növeli a választási családok lehetőségét. Ez alkalommal nyilatkozatot sem kell aláírni arról, hogy a szavazatát leadó állampolgár korábban nem voksolt más szavazókörzetben. Eddig a választási hatóság 60 napon belül hivatalból ellenőrizte, történt-e csalás, most viszont a választónak kell fellebbezni és bizonyítékokkal szolgálni csalás gyanúja esetén – derül ki a referendum szervezését szabályozó 2000/3a-s törvényt módosító 2018/86-os sürgősségi kormányrendelet szövegéből. Szakértők arra is felhívják a figyelmet: urnazárás után eddig a szavazólapokat és pecséteket az illetékes bíróságon őrizték, most ez nem kötelező.
Népszavazások Romániában
Romániában a rendszerváltozás óta ez a hetedik referendum, közülük az 1991-es, a 2003-as és a 2009-es népszavazás számít érvényesnek és eredményesnek. A jelenlegi, a család definíciójának megváltoztatásáról szóló népszavazást megelőzően a következő témákban kérték ki a választók véleményét:
1991. december 8: Népszavazás Románia alkotmányának elfogadására. A Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt (PNTCD), a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és az RMDSZ bojkottra szólított fel. Végül a jelenlét meghaladta a 60 százalékot, igennel 77,3% szavazott, nagyrészt az akkor hatalmon lévő Nemzeti Megmentési Front (FSN) és Román Nemzeti Egységpárt (PUNR) támogatói.
2003. október 18–19: Referendum az alkotmány módosítására; a szintén kétnaposra elrendelt népszavazáson a részvétel meghaladta az 50%-ot, az igenek aránya 89,70% volt.
2007. május 19: Referendum Románia államfőjének tisztségéből való felfüggesztésére – a kezdeményező a Szociáldemokrata Párt (PSD) volt. Traian Basescu elnök lemondatása mellett 24,75% szavazott, ellene 74,48%, a jelenlét 44,45% volt. A népszavazás – az akkor érvényben levő szabályozásnak megfelelően - nem számított érvényesnek és eredményesnek, de hatalmas politikai legitimitást adott az elnöknek.
2007. november 25: Referendum a választási rendszer módosítására. A választóknak arra kellett felelniük, egyetértenek-e azzal, hogy Romániában bevezessék az egyéni választókerületeken alapuló rendszert, amely - a kezdeményező Traian Basescu elnök szerint – nélkülözhetetlen a politikai osztály reformjához. A választói névjegyzékben szereplők 26,51 százaléka adta le voksát, az igen szavazatok aránya 81,36%, a nem szavazatoké pedig 16,17% volt.
2009. november 22: Referendum az egykamarás parlamentre való áttérésről és a parlamenti képviselők számának csökkentéséről; a népszavazás egybe esett az elnökválasztással, és nagymértékben növelte a kezdeményező Traian Basescu újraválasztási esélyeit. Az érvényességhez a választói névjegyzékben szereplők fele plusz egy szavazatára volt szükség. A részvétel 50,16 százalék volt, az igen szavazatok aránya 72,32%. Bár a referendum érvényesnek és eredményesnek számított, hatástalan maradt.
2012. július 29: Referendum Románia elnökének tisztségéből való felfüggesztésére. A szavazati joggal rendelkező 18.292.464 választó közül 46,24% adta le voksát; 87,52% az újraválasztott Traian Basescu leváltása mellett, 11,15%, pedig ez ellen szavazott. Az Alkotmánybíróság 6-3 arányban végül úgy döntött: a referendum nem érvényes, mivel nem volt meg az ehhez szükséges részvételi arány.
Részvételre buzdít az RMDSZ
Amint arról korábban tájékoztattunk, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) arra kéri szavazóit, hogy vegyenek részt a hétvégén megrendezendő, a hagyományos család alkotmányos meghatározásáról szóló népszavazáson, ugyanakkor ne engedjenek az uszításnak.
A szövetség kedden hírlevelében számolt be Hegedüs Csilla, az RMDSZ kultúráért felelős ügyvezető alelnöke és Antal Lóránt szenátor felhívásáról. Emlékeztettek: az RMDSZ a romániai magyarokat mindig részvételre biztatta a választásokon, ezért kérik most is, éljenek demokratikus jogukkal, szavazzon mindenki lelkiismerete szerint, és ne adjanak teret a gyűlölködésnek.
Hegedüs Csilla kiemelte: a romániai magyar társadalom sokszínű, ezért az ellentétes véleményeknek is meg kell férniük egymás mellett.
Az RMDSZ politikusai leszögezték: a szövetség azon dolgozik, hogy a családokat megerősítse, ehhez azonban nem elegendő alkotmányt módosítani, hanem rendezni kell a család fogalmát, hogy azok számára is befogadó legyen, akik nem házasságban élnek. Rámutattak: számottevő és kiszámítható családtámogató intézkedésekre, a gyermekeiket egyedül nevelő szülők megkülönböztetett támogatására is szükség van. Jelezték: emellett olyan törvény elfogadását támogatják, amely mindenki számára lehetővé teszi a bejegyzett élettársi kapcsolatot, amely jelenleg nincs szabályozva Romániában.
Inkább tágítani kellene a család fogalmát
Benkő Erika háromszéki RMDSZ-képviselő is állást foglalt kedden. Leszögezte, óvni kell a házasság intézményét, ugyanakkor megállapította: a házasság és a család fogalma nem azonos, mert a család ma már túlmutat a házasság intézményén. A képviselő szerint a család fogalma befogadó kellene legyen, az értelmezését inkább tágítani, mint szűkíteni kellene, hiszen "minél több ember él szeretettel teli családban, annál jobb abban a társadalomban élni". "Hiába törekszenek nagyon sokan arra, hogy hagyományos családban éljenek, a valóság néha felülírja ezeket a törekvéseket" - állapította meg a képviselő.
Igennel szavazásra bíztat az EMNP és a MPP
Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) azt javasolja az erdélyi magyar választópolgároknak, hogy vegyenek részt az október 6-7-i népszavazáson és szavazzanak igennel. "A család és a házasság gyakorlatának európai válsága idején, a népszavazás egy lehetőség arra, hogy a létező társadalmi egyetértés mentén, a házasság, mint férfi és nő szabad akaratából létrejött közösség, alkotmányos védelmet kapjon" - áll az állásfoglalásban.
Tőkés László EP-képviselő az Európai Parlamentben is felvetette a népszavazás kérdését a bibliai és teológiai megalapozottságú meghatározás normalitását hangsúlyozva, valamint azt, hogy az nem irányul senki és semmi ellen, hanem kizárólag a hagyományos keresztény házasság- és családmodell érvényét és értékét védelmezi. „Ezzel szemben a különböző bel- és külföldi baloldali és liberális szervezetek és pártok az emberi és a kisebbségi jogokra való hivatkozással homofóbiát kiáltanak, és indulatos támadásokat intéznek az indítvány kezdeményezői és támogatói ellen. Elvakultságukban magának a népszavazásnak a demokratikus intézményét is megkérdőjelezik, és olyan mértékű türelmetlenséget tanúsítanak a házasság és család védelmezőivel szemben, amilyent éppen nekik szoktak felróni vádaskodásaikban”, hangsúlyozta Tőkés.
„A jövőjét veszélyeztető demográfiai és migránsválság közepette a nemzeti és vallási identitásában megingott Európában szembe kell szállnunk a házasság és a család sokrétű válságával, és meg kell védelmeznünk a férfi és a nő teremtett nemi önazonosságát”, zárta beszédét Tőkés.
Amint arról korábban tudósítottunk, a házasság és a család alkotmányos megerősítésére buzdított vasárnapi állásfoglalásában a Magyar Polgári Párt (MPP) is.
Soltész: fontos az ortodox-katolikus-protestáns összefogás
A népszavazáson való részvételre, és igenlő szavazat leadására biztatott szerdán Soltész Miklós, a magyar Miniszterelnökség egyházi, nemzetiségi kapcsolatokért és az üldözött keresztények megsegítéséért felelős államtitkára szerdai nagyváradi sajtótájékoztatóján. Az államtitkár a Böcskei László római katolikus püspökkel, Csűry István református püspökkel és Szabó Ödön RMDSZ-es parlamenti képviselővel közösen tartott tájékoztatón rendkívül fontosnak tartotta az összefogást, amely a referendum kapcsán a román ortodox, a magyar katolikus és protestáns egyházak között kialakult. Az államtitkár idézte a magyar alkotmány családra vonatkozó megfogalmazását, és úgy vélte: ha vannak is feszültségek a két ország között, biztató, hogy a magyar és a román politikai vezetés nagy többsége hasonlóan látja ezt a kérdést.
Soltész Miklós a demográfiai kérdés megoldását tartotta az egyik legnagyobb kihívásnak Európában. Megjegyezte: erre más-más válaszokat adnak Európa országai. Vannak országok, amelyek bevándorlókkal, mások viszont a család megerősítésével kívánják pótolni a fogyó népességet. Hozzátette: az Európai Uniót a zsidó-keresztény gyökerekre építették létrehozói, és a zsidó-keresztény kultúrában a család alapját a férfi és nő házassága képezi.
Böcskei László bátorságra intett, hogy ki-ki merje vállalni a hagyományos családmodell melletti elkötelezettségét. Ferenc pápa két évvel ezelőtti Amoris laetitia kezdetű állásfoglalásából idézte: "keresztényként nem mondhatunk le a házasság bemutatásáról azért, hogy ne sértsük a jelenkori érzékenységet, hogy divatosak legyünk, vagy hogy az erkölcsi és emberi romlás láttán el ne fogjon a kisebbrendűségi érzés".
Csűry István arra buzdított, hogy ki-ki vegyen részt és szavazzon igennel a hét végi népszavazáson, és vigyen magával még tíz embert.
Szó sem lehet Roexitről
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke visszautasít mindenféle spekulációt, amely a referendumot Romániának az EU-ból való esetleges kilépésével hozná összefüggésben. Az elmúlt időszakban megjelentek olyan spekulációk, amelyek szerint a referendum sikere felér Romániának az unióból való “kiszavazásával”. Kelemen Hunor meglátása szerint ez manipuláció, az országnak az EU-ból való kilépése rövid távon katasztrófához vezetne.
Liviu Dragnea tegnap úgy nyilatkozott: pártja, a PSD következetesen Európa-párti, és elképzelhetetlennek tartja, hogy Románia letérjen az európai útról. Ez viszont azt is jelenti, hogy élni akarunk a tagságból fakadó jogokkal, más országokhoz hasonlóan, mondta.
A Roexit-forgatókönyvet a vasgárda-szimpatizáns Marian Munteanu, a Romániáért Mozgalom nevű nacionalista párt alapítója vetette fel. Minderre azt követően került sor, hogy Frans Timmermans, az Európai Bizottság alelnöke élesen bírálta Romániát az igazságügyi törvények módosítása, a család fogalmának újraértelmezését célzó referendum kiírása, valamint a karhatalmi erőknek a kormányellenes tüntetéseken alkalmazott erőszakos cselekedetei miatt.
Német evangélikusok: a referendum populista, nacionalista, diktatórikus jelszavakat terjeszt
A részvétel elleni érveket hangsúlyozták a német evangélikus egyház vezetői. Az egyház honlapján közzétett, Reinhart Guib püspök, Daniel Zikeli esperes és Friedrich Philippi egyházi főgondnok által jegyzett állásfoglalásban az egyházi vezetők közölték, hogy a német evangélikus egyháznak nem lesz hivatalos álláspontja a népszavazással kapcsolatban, hiszen ezt a zsinat fogalmazhatná meg, az pedig a népszavazás után fog összeülni.
Az aláírók ugyanakkor két alapelvet rögzítettek a családról tartandó referendummal kapcsolatban. Elismételték, hogy bibliai és teológiai szempontból is egyértelmű: a házasság egy férfi és egy nő közötti kötelék. Ennél sokkal részletesebben kifejtették azonban azokat az érveket, amelyek a népszavazáson való részvétel ellen szólnak. Közölték: a férfi és nő közötti házasságot a polgári törvénykönyv rögzíti, ennek intézménye nincsen veszélyben, és a népszavazás semmit nem változtat a jelenlegi helyzeten. Úgy vélték, hogy a népszavazással a parlamenti többség akarja elvonni a figyelmet a korrupt voltáról, az igazságszolgáltatás elleni támadásairól, a nepotizmusról, valamint a demokrácia- és az EU-ellenességéről. A német egyházi vezetők úgy vélték: a többség a népszavazással átpolitizál egy keresztény kezdeményezést, hogy ezzel próbálja hitelteleníteni politikai ellenfeleit, és olyan populista, nacionalista és diktatórikus jelszavakat terjeszt, amelyek nem méltók az egyházhoz. Hozzátették, a hitvallás bátorsága ott található meg, ahol nemet mondanak minderre.
Az egyházi vezetők azt is sérelmezték, hogy ez év januárja óta hiába várnak választ az ortodox egyháztól és a parlamenttől arra a kezdeményezésre, hogy nyilvánítsák a vallásszabadság és a tolerancia napjává január 13-át, azt a napot, amelyen - a világon először - Erdélyben törvénybe iktatták a lelkiismereti szabadságot. "Ma egyszerűen semmibe veszik azt, ami 450 éve a tordai országgyűlésen lehetséges volt" - áll a dokumentumban.
A szász evangélikus egyház vezetői leszögezték: védelmezik és tisztelik a házasságot és a családot, de nem tartanak támogathatónak egy olyan népszavazást, melyet egy diktatórikus és bomlasztó, a demokratikus értékeket lábbal tipró hatalom kezdeményez. Közölték: a hívek maguk dönthetik el, hogy a vallásszabadság évében részt vesznek-e a népszavazáson.
A magyar történelmi egyházak álláspontja
Amint arról korábban tudósítottunk, a történelmi magyar egyházak közül a római katolikus egyház püspökei részvételre és igen szavazatra biztattak, akárcsak a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK) püspöke.
Az Evangélikus-Lutheránus Egyház rögzítette, hogy a házasság férfi és nő között köttetik, de hívei lelkiismeretére bízta a döntést a népszavazással kapcsolatban.
A Magyar Unitárius Egyház nem foglalt állást a referendummal kapcsolatban. A zsinat 2017 októberében fogadott el állásfoglalást a házasság és a család tárgyában. Ebben - többek közt - kifejtik: az unitárius egyház házassági megáldásban a közjogilag érvényes házasságkötést részesíti, amely egy nő és egy férfi önként vállalt szeretetközösségének tekint.
„A család alapja a házasság, valamint a szülők és a gyermekek szeretetközösségi kapcsolata. A családban Isten teremtői szándéka és gondviselése nyilvánul meg. A család a társadalom, a nemzet és az egyházi közösség legfontosabb megtartó intézménye, és mint ilyen, megkérdőjelezhetetlen alapérték. A család keresztény eszményének megóvása és értékeinek érvényesítése egyházi kötelességünk. Az Egyház küldetésének tekinti a házasságkötés és a házasságon belüli gyermekvállalás szorgalmazását, a gyermekek megfelelő családi nevelésének a támogatását, a családon belüli szeretetviszony fennmaradásának az elősegítését. A társadalomban tevékenykedve az Egyház tudatában van annak, hogy a családi együttélés társadalmi valósága szélesebb a fenti meghatározásnál: sokan más formájú szeretetközösségben élnek kényszerűségből vagy szabad választásból. Az Egyház – hivatásának megfelelően – mindenki felé szeretettel és segítő szándékkal fordul” – áll a zsinat tavaly elfogadott állásfoglalásában.
Az Erdélyi Református Egyházkerület (EREK) a zsinatnak a bioetikai kérdésekről 2009-ben elfogadott álláspontját ajánlotta a népszavazáson részt venni kívánó hívei figyelmébe. A dokumentumot, amely a házasságot férfi és nő életre szóló szövetségi kapcsolataként határozza meg, és amelyet vasárnap felolvasták a református templomokban, az alábbiakban ismertetjük.
Az élet Istené
1. A Romániai Református Egyház a Szentírás alapján (1Móz 1,27; 1Móz 2,24; Ef 5,32) a házasságot – mint férfi és nő életre szóló szövetségi kapcsolatát – Isten jó teremtési rendjének tartja.
Bár a házasság és a család intézménye koronként megrendülni látszik, egyházunk az Újszövetség keresztyén házirendjéhez ragaszkodik. Eszerint a családi élet alapja a házasság, amelyet Isten gyermekekkel áldhat meg, ezáltal a házasfeleket az élet továbbadásának teremtői áldásában is részesítve. Ezt a bibliai rendet erősíti meg az a tapasztalat, hogy férfi és nő szeretetkapcsolata a tartós, monogám házasságban teljesedhet ki. Ez teremt lelki, érzelmi, jogi és anyagi biztonságot mind a szülők, mind gyermekeik számára.
Meggyőződésünk, hogy a gyermekek sokirányú fejlődése leginkább a harmonikus családi légkörben biztosított. Ezért a család a teljes és az egészséges társadalmi élet megalapozója, az egyház és a társadalom valódi alapsejtje, magva is. A gyermek a családban tanulja meg a társadalmi együttélésnek, az egymás elfogadásának, szeretetben való eltűrésének legfontosabb alapszabályait. Minden emberi közösség, amely háttérbe szorítja a családot, és így kizárólag az egyénre próbál építeni, akarva-akaratlanul az emberek egymástól való elidegenítését mozdítja elő. Ezzel fölöslegessé vagy éppen nevetségessé teszi az embertárs elfogadásának krisztusi parancsát.
2. Valljuk, hogy a bűn megrontotta egész emberi természetünket. Ez alól a férfi és nő kapcsolata sem kivétel (1Móz 2,24–3,21). Ennek következtében a házasság válságba juthat, formálissá válhat, felbomolhat.
Noha a nemiség Isten ajándéka, könnyen válhat az önzés eszközévé. A felelőtlen kapcsolatok és önző vágyak gátlástalan kiélése számtalan egyéni és közösségi kárt okozhat. Isten törvénye ezért szorítja mederbe a nemiséget: „Ne paráználkodj!” (2Móz 20,14) E parancsolat pozitív tartalma az, hogy mind a házasságban, mind azon kívül tiszta életet kell élnünk (Heidelbergi Káté, 109).
Noha a bűn a mindenkori emberiség életének velejárója, időről időre a bűnök egyik vagy másik fajtája szembetűnőbben jelentkezik az adott társadalom életében. Semmi esetre sem gondoljuk, hogy a megelőző korszakok emberei jobbak lettek volna, a mi korunkéi pedig bűnösebbek lennének, hiszen az Ige szerint „mind elhajlottak, valamennyien megromlottak, és nincsen, aki jót tegyen, nincs egyetlen egy sem” (Róm 3,12). Ezzel együtt kötelességünk felhívni egyházunk és népünk figyelmét olyan bűnökre, mint: szabad nemi élet, pornográfia, prostitúció, pedofília, a nemi jellegű kizsákmányolás bármely formája, valamint következményeik felelőtlen kezelése. A felsoroltak népszerűsítése, terjesztése különösen gyermekeink személyiségének fejlődését károsítja, fertőzi a közerkölcsöt, és a bűnözés számos formájának lehet kiindulópontja.
Bűnbánattal valljuk meg, hogy a tisztaság és a hűség erényeit a világban egyházunk sem tudja Isten akarata szerint megjeleníteni (Mt 5,13–16.27–32; Mk 10,2–12 stb.). Hirdetjük, hogy Isten szentsége leleplezi és megítéli a bűnt, ugyanakkor szeretete bűnbánatra és megtérésre hív. A bűnbánóknak pedig hirdetjük Isten kegyelmét, az újrakezdés lehetőségét, és arra intjük őket, hogy a jelenvaló világban tisztán és feddhetetlenül éljenek (Jn 8,11b; Tit 2,11–14).
3. Hasonlóképpen viszonyulunk korunk azon jelenségéhez is, amely az ellentétes neműek élettársi, illetve az egyneműek tartós kapcsolatát a házassággal egyenértékűnek kívánja feltüntetni.
Ismeretes előttünk, hogy vannak embertársaink, akik öröklött vagy szerzett hajlamként saját nemükhöz vonzódva képtelenek a teremtési rend szerinti házasságra. Magát a hajlamot erkölcsileg nem minősítjük. E testvéreinket lelkigondozói tapintattal fogadjuk, mély emberi drámájukat megértéssel és bizalmasan kezeljük. Őket az emberi méltóságot sértő, mindenfajta diszkriminatív magatartással szemben kötelességünk megvédelmezni.
Mivel azonban a homoszexuális gyakorlatot mind az Ó-, mind az Újszövetség elítéli, s azt a házasságtöréssel egyenlő súlyú bűnnek tekinti (3Móz 18; 20,10–22; Róm 1,26–27), ezért egyházunk az ilyen kapcsolatokat elfogadni nem tudja, ezek egyházi megáldását lehetetlennek tartja. Mindezekből az is következik, hogy az ilyen életvitel vagy annak propagálása összeegyeztethetetlen a református lelkipásztori és vallástanári hivatással, valamint az e hivatásokra felkészítő képzéssel és mindennemű egyházi szolgálattal.
A Romániai Református Egyház nem kíván beleavatkozni az egynemű párok együttélésének az állam részéről történő – jogi vonatkozású – törvényesítésébe. Mindazonáltal – a házasság és a család védelme érdekében – visszautasítja, ha a törvényhozás az egynemű párok együttélését a házassággal teszi egyenlő értékűvé és számukra lehetővé teszi a gyermekek örökbe fogadását.
