A bíró és az ügyész jóhiszeműségén múlik az anyanyelvhasználat a bíróságon
A bírói, illetve ügyészi pályára készülő fiatal jogászok számára kiírt ösztöndíjprogramot ismertetve Horváth Anna, az RMDSZ ügyvezető alelnöke, a Communitas Alapítvány kuratóriumi tagja a sajtónak elmondta: több jogászkollégával együtt dolgozták ki a projektet. Az egyfajta kísérleti programként induló kezdeményezéssel abból a helyzetből indult ki, hogy a magyarul beszélő magisztrátusok aránya messze elmarad az erdélyi magyar közösség arányához képest.
A magyar bírák és ügyészek körülbelül 1,5 százalékát képezik a magisztrátusok közösségének; Romániában összesen 5500 bíró és 3000 ügyész van. Körülbelül háromszáz magyar nyelvet beszélő magisztrátusra lenne még szükség, hogy a magyarság kb. hat százalékos arányának megfelelően legyen képviselve az igazságszolgáltatási rendszerben – mutatott rá Fábián Gyula, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Jogi Karának oktatója, a kolozsvári ítélőtábla melletti ügyészség volt főügyészhelyettese, aki Veress Emőddel, a Sapientia EMTE Jogtudományi Intézetének igazgatójával, Sztranyiczki Szilárddal, a Sapientia EMTE rektorhelyettesével és Varga Attila alkotmánybíróval együtt az ösztöndíjpályázatokat elbíráló bizottság tagja.
Az érvényben levő törvénykezés (kiemelten a 2002/304-es törvény) szerint a nemzeti kisebbségekhez tartozó román állampolgároknak joguk van anyanyelvükön megszólalni a bíróság előtt. A gyakorlatban azonban a törvény által előírt jogok érvényesítése nehézkes, ha nincs a rendszerben megfelelő számú magisztrátus, aki beszéli az illető nyelvet – mutatott rá Horváth Anna.
Fábián Gyula hozzátette: Románia ratifikálta az Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Kartáját, de ezt különbözőképpen sikerült gyakorlatba ültetni. Az oktatásban például minden szinten érvényesülhet az anyanyelvhasználat, de az igazságszolgáltatás esetében nem lehet eljárási nyelv a kisebbségi nyelv. Lehet beadványt, panaszt tenni magyar nyelven, de a valóságban a tárgyalásokon a jóhiszeműségtől függ, hogy használhatja-e a bíróságon anyanyelvét a kisebbségi nemzetiséghez tartozó fél, vagy nem – magyarázta a volt főügyészhelyettes.
Kérdésünkre, hogy egy román többségű városban, mint például Kolozsvár, milyen formában érvényesülhetnek a bíróságon az anyanyelvhasználati jogok, Fábián Gyula kifejtette: „A perekben a hivatalos eljárási nyelv a román. Ezt a helyzetet a gyakorlatban akkor lehet úgymond szelídíteni, ha a tárgyalóteremben mindenki érti a magyar nyelvet, és a bíró vállalja, elfogadja, hogy a felek, és ügyvédeik a saját nyelvükön beszéljenek, miközben az eljárás valamennyi dokumentumát románul állítják ki”. Felhívta a figyelmet arra is, hogy az eljárásjog egyik alapelve, hogy a bíró közvetlenül hallja az adott fél álláspontját, történetét. „Minden tolmácsolás torzít, tompítja az érzelmeket. Ezért fontos, hogy a bíró személyesen beszéljen a perben résztvevőkkel” – emelte ki a szakember.
Horváth Anna megjegyezte: a 304-es törvény megfogalmazása általánosító, ugyanakkor szerinte előírás, hogy a bíró magyarul hallgassa meg a felet, ha az igényli, és ebben mindenki egyetért.
A Communitas által most meghirdetett ösztöndíjprogramba olyan 35 év alatti, fiatal, magyarul beszélő jogászok jelentkezését várják, akik részt vesznek az Országos Magisztrátusképző Intézet (Institutul Naţional al Magistraturii – INM) 2026–2027-es felvételi eljárásában. Idén három ösztöndíjat osztanak ki; a sikeres pályázóknak havi 1400 lej értékű támogatást biztosítanak a 2026 novembere és 2027 áprilisa között zajló felvételi idejére. A pályázás papírformájú, az e célra szánt űrlapok benyújtásával vagy beküldésével zajlik; az eljárás tudnivalóiról a communitas.ro oldalon olvashatnak. A pályázatok beküldési határideje 2026. október 26-a, 16.00 óra. Fontos tudnivaló, hogy a pályázónak az INM felvételi eljárásrendjében október 4-re ütemezett rácstesztvizsgát sikeresen abszolválnia kell.
Horváth Anna rámutatott: a fiatalok közül többnek családjuk támogatására, vagy önfenntartó erejükre hagyatkozva kell a nehézkes, többszakaszos felvételi folyamatot lebonyolítaniuk. Idén 7,5-szörös a túljelentkezés a magisztrátusképzőbe, a 240 helyre 1800-an jelentkeztek, tehát az egyes vizsgák között minél több időt ajánlatos tanulásra fordítani, így sokak számára vélhetőleg segítség lehet az ösztöndíj. Sikeres vizsga esetén az INM-be való felvételi díját is megtéríti az ösztöndíjprogram.
A Communitas és az RMDSZ arra számít, hogy képet alkothatnak majd arról is, hány magyar anyanyelvű jogász iratkozott az INM-felvételire. „Tudatában vagyunk annak, hogy a fiatal jogászoknak támogatásra, mentorálásra van szükségük. Az RMDSZ a továbbiakban is folytatja majd az együttműködést a szakemberekkel, hogy tudjuk, mit kell tennünk ahhoz, hogy behozhassuk a magyar magisztrátusok számában a lemaradást” – emelte ki Horváth Anna.
Arra a kérdésre: miért lehet vonzó egy fiatal jogásznak az ügyészi, vagy bírói pálya, Fábián Gyula azt válaszolta: ennek a hivatásnak is megvannak a nehézségei, ugyanakkor ő most is hisz abban, hogy az ügyészeknek, különösen a bíráknak valóban lehetőségük van annak az ideának az elérésére, hogy a társadalmon az igazságszolgáltatás menetén javítsanak. Nem kis büszkeséggel jegyezte meg, hogy a BBTE jogi karán idén magyar hallgató, Székely Dávid lett az évfolyamelső.
