Az elmúlt hétvégén ismét benépesült a Maros partján, idilli környezetben fekvő hangulatos lovasközpont, hiszen a rendezvény híre már régen átívelt az országhatáron. Az idei kiadásra először érkeztek magyarországi résztvevők is, Mezőhegyesről, akik elismerően nyilatkoztak a találkozó minden részletéről.
Az egyedülálló kezdeményezés a Balogh-házaspár, Csilla és Csaba nevéhez kötődik, akik 2009-ben elsőként honosították meg Romániában a lovasterápiát, majd létrehozták a Lovasterápiás és Szabadidőlovas Egyesületet, s megszervezték az ország első és mindmáig egyetlen lovasterápiás versenyét.
Az idei verseny látványos díjlovas bemutatóval kezdődött, amelyet a kézdialmási lovasegyesület tartott. Szimbolikusan, a lovasok tarka pólókban léptek a porondra, a jelenlevő, különböző színű mezt viselő résztvevők összefogását, közösségét jelképezve. A megnyitót megtisztelte jelenlétével András Imre, a Közösségért Alapítvány ügyvezetője, aki kiemelte: a türelem, amiről a gyerekek tesznek tanúbizonyságot, amíg kivárják a fellépésüket, minden fiatal számára követendő magatartás lehet. A megnyitóra a szervezők meghívták a verseny első kiadásának résztvevőit is, akik közül hatan tettek eleget a felkérésnek és elérzékenyülve osztották meg emlékeiket.
A fejlődésben visszamaradt gyerekek számára kiírt versenyen a résztvevők száma évről-évre nőtt: míg ezelőtt öt esztendővel tizenöt egyesület nevezett be a megmérettetésre mintegy ötven gyerekkel, mára ez a szám megsokszorozódott, hiszen már huszonhárom egyesület állt rajthoz. A szervezők ezúttal is arra törekedtek, hogy ne a gyerekek gyengeségét, hanem az általuk elért fejlődést emeljék ki, ezért a találkozónak mindig jelentős a motivációs hatása. „Azok az elismerő szavak és szép üzenetek, amelyeket a fogyatékkal élő gyerekek szülei közvetítettek, mélyen meghatottak, a könnyeimmel küszködtem” – vallotta be lapunknak Balogh Csilla, aki az év folyamán mintegy hetven gyereknek segít a fejlődésben a hipoterápiás módszerrel. A pszichoterapeuta hozzátette: az is különös örömöt és az egyesület munkájának elismerését jelentette, hogy a X. MOL Gyermekgyógyító Kupába minden eddiginél több önkéntes kapcsolódott be: tíz egyetemista, tíz nagyenyedi pedagógus és tíz segítőkész szülő.
Második nap a lovasfesztivál zajlott, amelyet negyedik alkalommal szervezett meg a Lovasterápiás és Szabadidőlovas Egyesület. A sportversenyzés kategória is egyre vonzóbb része a programnak, idén százhúsz gyerek igyekezett lovastorna (voltízs), díszlovaglás és díjugratás kategóriákban a legjobbat kihozni a lovakból és önmagából. Összesen tizenhat próbaszám volt, több korcsoportra bontva, így a reggeltől elkezdődött verseny díjkiosztására csak késő délután kerülhetett sor. A közönség azonban kitartó figyelemmel követte a látványos és elegáns bemutatókat, a lovon végzett lélegzetállító gyakorlatokat, így a lelátók mindvégig tele voltak, sőt többen az utcáról követték az egyébként ingyenes programot.
A szervezők fontosnak tartották, hogy minden gyereket éremmel tüntessenek ki, és mindenkinek egy ajándékkal megrakott hátizsákot nyújtottak át, illetve mindkét nap szeretetvendégséget szerveztek számukra.
Úttörő munkájáról és a jubileumon megfogalmazódott gondolatokról, érzésekről Balogh Csilla lovasterapeuta így vallott: „Mit jelent számomra ez a tíz év? Nekünk kihívás, a gyerekeknek pedig nagy adag motiváció, no meg sok-sok taps és ölelés. A gyermekgyógyító kupa nemcsak egy hangulatos rendezvény, ahol annyi gyereket összehozunk, hanem egy nagy közösség, a gyerekek és a lovak közössége. Jó érzés látni, amint a lovak szeretete összeköt olyan sok gyereket és felnőttet, a versenyek pedig mindig családias hangulatban telnek. Az egyébként csendes kis helyünk egy igazi minivárossá válik ezen a napon, amelyben minden a gyerekek és a lovak körül forog, és ahol gyermekgyógyító közösséggé kovácsolódnak össze a résztvevők”.
