Tizennegyedik kiadásához ért a Miriszlói Magyar Kulturális Nap
A nap délelőtt istentisztelettel kezdődött a református templomban, amelyen Kórodi-Kiss Ibolya lelkésznő az összetartozás, a hit, az egymás iránti és a szülőföld iránti szeretet erejét hangsúlyozta. Ezt követően a tordaszentlászlói énekkar szolgált Balázs Ágnes vezetésével. Az általuk előadott kórusművek között a Kis Miriszló Gyöngye Néptánccsoport lánytagjai szavaltak.
A délutáni program a díszfelvonulással kezdődött, amelyik látványosan jelezte, hogy ünnep van a faluban. A fellépő néptánccsoportok a főutcán végigvonulva a rendezvény központi helyszínére, a sportpályára tartottak, ahol kézműves asztalok és gasztróstandok sorakoztak, a gyerekeket pedig kreatív műhelyfoglalkozással várta Fehér megyei négy pedagógus. 17 órától kezdődően a 28. Szent István-napi Néptánctalálkozó keretében hagyományőrző tánccsoportok léptek színpadra. A napot este egy többórás nemzetközi táncház zárta.
A rendezvényt megtisztelte jelenlétével Vincze András megyei alprefektus, Ion Dumitrel, Fehér Megye Tanácsának elnöke, Fülöp Szabolcs, Nagyenyed alpolgármestere, Szőcs Ildikó, a Romániai Magyar Pedagógusszövetség Közép-Erdély Régió alelnöke, valamint az RMDSZ helyi és megyei vezetőségének tagjai.
Egy kis szórványtelepülés, amelyet messzire visz a tánc
Miriszló magyar közösségének történetében az elmúlt években különleges szerepet kapott a néptánc. A Miriszló Gyöngye Néptánccsoport nem egyszerűen egy művészeti együttes lett, hanem a helyi magyar közösségi élet egyik legfontosabb összetartó ereje. A folyamat a gyerekekkel kezdődött, ma pedig már több korosztály táncol együtt. A kisebbek mellett a fiatalok és felnőttek csoportjának tagjai is rendszeresen próbálnak és lépnek színpadra. Egy szórványtelepülésen ez különösen fontos eredmény: azt jelzi, hogy a néptánc nem egy rövid életű gyerekprogram maradt, hanem olyan közösségi élménnyé vált, amelyhez az ember felnőttként is visszatér.
A néptánc ugyanis Miriszlón nemcsak a hagyományokról szól. Próbákat, közös fellépéseket, utazásokat, találkozásokat és barátságokat jelent. A gyerekek együtt nőnek fel, a fiatalok együtt maradnak, a felnőttek pedig újra bekapcsolódnak a közösségi életbe. Így válik a tánc egyik generációtól a másikig továbbadott közös nyelvvé. Szabó Csilla Erzsébet óvónő, a Miriszló Gyöngye Egyesület elnöke, évek óta következetesen építi ezt a közösséget. Egy ilyen kis szórványtelepülésen különösen nagy jelentősége van annak, ha a gyerekeknek és a fiataloknak van amiért összegyűlniük, van mit közösen megtanulniuk és van kinek megmutatniuk.
Miriszlón a néptánc már rég nem csupán azt jelenti, hogy a gyerekek hetente összegyűlnek próbálni. A tánc közösséget épít, barátságokat teremt, élményeket ad – és valóban messzire viszi a miriszlói gyerekeket. Az elmúlt időszak két szép példája erre a gyerekcsoport júniusban megvalósult kozármislényi (Magyarország) néptánctábora, illetve a haladók augusztus eleji olaszországi útja. Egy-egy ilyen utazás egy szórványtelepülés gyermekei számára jóval többet jelent egy fellépésnél: világot nyit előttük, új embereket, új kultúrákat és új közösségeket ismertet meg velük, miközben büszkén képviselhetik saját falujukat és magyar kultúrájukat. És talán éppen ez a miriszlói néptánc egyik legnagyobb ereje. A gyerekek egy kis Fehér megyei szórványtelepülésről indulnak, de a tánc révén egyre tágabb világba kerülnek. Fellépnek más erdélyi településeken, találkoznak magyarországi, felvidéki, vajdasági vagy akár olaszországi táncosokkal, közben pedig megtapasztalják, hogy az a kultúra, amelyet otthonról hoznak, mások számára is érték.
Az idei magyar nap nemzetközi vendégserege ennek újabb látványos bizonyítéka. A Szicíliából, Magyarországról, Felvidékről, Vajdaságból és Erdély különböző vidékeiről érkezett táncosok ugyanazon a színpadon találkoztak a miriszlóiakkal. A házigazdák pedig immár nem csak vendéglátók voltak: olyan közösség tagjai, amelynek táncosai maguk is útra kelnek, kapcsolatokat építenek és viszik magukkal Miriszló hírét. Így válik a néptánc a szórványban különösen fontos közösségépítő erővé. Nemcsak a hagyományt őrzi, hanem jövőt is kínál: közös élményeket, barátságokat, utazásokat és olyan emlékeket, amelyek egy életen át elkísérhetik a gyerekeket.
Szicíliától Vajdaságig, Felvidéktől Erdélyig
Az idei kulturális nap ismét nemzetközi találkozás helyszínévé változtatta Miriszlót. A színpadon egymást követték a különböző tájak néptáncai, viseletei és dallamai. Szicíliából a Gruppofolk U Rafu Terra del Sale, Magyarországról a Soroksár Német Nemzetiségi Táncegyüttes, Felvidékről a Nádas Ifjúsági Néptáncegyüttes, Vajdaságból pedig a Gézengúz Néptáncegyüttes érkezett. Erdélyt a kolozsvári Szarkaláb Néptáncegyüttes és annak utánpótlása, a Szarkalábacskák, a csíkkozmási Bojzás Néptánccsoport, a Magyarlapádi Hagyományőrző Néptáncegyüttes, a helyi Mirăslăiana Néptánccsoport, valamint a házigazda Kis-Miriszló Gyöngye és Miriszló Gyöngye képviselte. Az élő zenei kíséretről is több autentikus népi zenekar gondoskodott.
A különböző országokból és régiókból érkező csoportok találkozása azért is különleges, mert a néptánc egyszerre őrzi az egyes közösségek saját identitását, miközben könnyen közös élménnyé válik. A miriszlói színpadon egymás mellett jelenhetett meg szicíliai, felvidéki, vajdasági, magyarországi és erdélyi hagyomány – a közös pont pedig maga a néptánc.
Az idei találkozó szervesen kapcsolódott a 28. Szent István-napi Néptánctalálkozóhoz is, amelynek keretében a különböző közösségek táncosai és hagyományőrzői találkoznak egymással.
A Miriszlói Magyar Kulturális Nap egyik legszebb sajátossága, hogy az évek során a fellépők és a házigazdák között valódi személyes kapcsolatok alakultak ki. Egy-egy együttes számára a miriszlói út már nem egyszerűen egy újabb fesztiválszereplést jelent: sokan ismerősként, barátként térnek vissza és a rendezvény lassan egy olyan közös ünneppé vált, amelyhez nemcsak a fellépés, hanem az együtt töltött idő, a beszélgetések, a közös muzsikálás és a táncház élménye is hozzátartozik. Talán éppen ez adja a rendezvény igazi családias hangulatát. A színpadon újra és újra más népviseletek jelennek meg, más dallamok csendülnek fel, de a háttérben ugyanazok az emberi kapcsolatok erősödnek tovább, a néptáncosok pedig egyre tágabbra fonják azt a baráti hálót, amely ma már messze túlmutat a falu határain.
A szórványban minden találkozásnak súlya van
A XIV. Miriszlói Magyar Kulturális Nap története egyben annak is bizonyítéka, hogy a szórványban a kultúra nem valamiféle díszítőelem, hanem a közösségi megmaradás egyik legfontosabb eszköze. Egy ilyen rendezvényen a helyiek nemcsak vendégeket fogadnak. Megmutatják magukat, megmutatják gyerekeiket, fiataljaikat és hagyományaikat, és közben kapcsolatot teremtenek más magyar közösségekkel. A néptáncosok érkezése pedig különösen fontos, hiszen egy-egy fellépés azt üzeni a helyi gyerekeknek: amit ők tanulnak és csinálnak, annak értéke van, és annak helye van egy nagyobb közösségben is.
A Miriszló Gyöngye fejlődése éppen ezért sokkal többet jelent egy tánccsoport szakmai fejlődésénél. A gyerekcsoportból utánpótlás lett, a fiatalokból haladó táncosok, majd felnőttek is bekapcsolódtak. A közös tánc így lassan egy egész közösség történetének részévé vált.
A Miriszlói Magyar Kulturális Nap közel másfél évtizedes története azt mutatja, hogy kitartással, kapcsolatok építésével és következetes munkával egy kis közösség is képes nívós, sokakat megszólító eseményt létrehozni. A tánc itt közösséget teremt, barátságokat tart életben, generációkat kapcsol össze – és minden évben újra megmutatja, hogy a szórványban is lehet erős, élő magyar közösséget építeni. A Miriszló számára oly fontos néptáncoktatás, táncház-programok és magyar nap megszervezéséhez a Bethlen Gábor Alap, a Csoóri Sándor Alap és a Communitas Alapítvány járult hozzá. És miközben a vasárnapi program végén a nemzetközi táncházban ismét együtt perdültek táncra a vendégek és a házigazdák, talán mindenki számára világos volt: Miriszlón a néptánc már régen nem csupán színpadi produkció.
A SZERZŐ FELVÉTELEI
