A CSM szerdai ülésén eldöntötte, hogy kezdeményezi az egyezmények titkosításának feloldását. Az igazságszolgáltatás valamennyi intézményének közölnie kell, hogy kötött-e ilyen megállapodást a hírszerzéssel, el kell indítania a titkosítás feloldásának eljárását, illetve azt is tisztázni kell, hogy az ügyészségek és a bíróságok között létrejött-e titkos megállapodás.
Mint ismert, a pénteken nyilvánosságra hozott megállapodás szerint a legfőbb ügyészség ügyészei és a hírszerzés emberei közös munkacsapatokat alkottak, rendszeresen információkat cseréltek egymással, és az ügyészeknek kötelező volt jelenteniük, hogy a hírszerzéstől kapott információkat miként hasznosították a vizsgálatok nyomán. A megállapodások bírálói szerint ez utóbbi munkamódszer alkotmányellenes, sérti az igazságszolgáltatás függetlenségének elvét, Dana Gârbovan bíró pedig úgy vélte, hogy ezáltal alárendelték a vádhatóságot a hírszerzésnek oly mértékben, hogy 1989 előtt a kommunista titkosrendőrség, a Securitate sem rendelkezett ilyen széles hatáskörökkel. A vádhatóság és a korrupcióellenes harc eddigi eredményeit védelmezők szerint ugyanakkor a megállapodásokra szükség volt a korrupció hatékonyabb visszaszorítása érdekében.
Az egyezmények kapcsán Laura Codruþa Kövesi jelenlegi korrupcióellenes főügyész és elődje, Daniel Morar jelenlegi alkotmánybíró összevitatkozott. Morar azt állítja, hogy korrupcióellenes főügyészi mandátuma idején a vádhatóság nem szolgáltatott információkat a hírszerzésnek, mert fenntartásai voltak annak törvényességével kapcsolatban. Morar szerint a megállapodás bizonyos rendelkezései ugyanis sértik a büntetőeljárást. Ezzel szemben Kövesi azt állítja, hogy Morar idejében is alkalmazta az ügyészség a megállapodást, amely nem tartalmaz semmi törvénytelenséget.
A megállapodás törvényességét egyelőre egyik intézmény sem vizsgálta meg, a CSM szerdai ülésén csak javaslatok hangzottak el azzal kapcsolatban, hogy az igazságszolgáltatás legfőbb szakmai testületének, a CSM egészének kell megvizsgálnia, vagy az igazságügyi felügyeletet illeti meg ez a jogkör.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke tegnap egy sajtótájékoztatón úgy vélte, a titkos megállapodások nemcsak a belpolitika legfontosabb témája a napokban, hanem az ország külföldi megítélése szempontjából is lényeges. Emlékeztetett, hogy a szövetség már régóta figyelmeztette a társadalmat, hogy rendellenességek vannak az igazságszolgáltatásban, amelyek túllépik a jogállamiság határait, és sértik az emberi jogokat. Kelemen szerint módosítani kell a törvényt úgy, hogy ne legyen lehetőség visszaélések elkövetésére, ugyanis senkinek nincs hasznára, hogy az ügyészség és a hírszerzés emberei közös munkacsapatokat alkotnak, közösen készítik az aktákat. Mint mondta, elfogadhatatlan, hogy az ügyészeknek jelenteniük kell a hírszerzésnek, miként használták fel a tőlük kapott információkat. Ez rendkívül súlyos dolog, mondta az RMDSZ elnöke. Rámutatott: nem lehet átsiklani mindezek fölött anélkül, hogy kijavítanák a rendellenességeket, amire nem egyeseknek van szükségük, hanem mindnyájunknak, a demokrácia és a társadalom egészének.
