Theresa Maytől a londoni alsóház bizottsági elnökei alkotta összekötő bizottság szerdai meghallgatásán megkérdezték, hogy az eddig lezajlott szavazások alapján lehetetlennek tartja-e a kilépést a brit EU-tagság megszűnésének feltételeit rögzítő megállapodás nélkül. A konzervatív párti brit kormányfő válaszában úgy fogalmazott: véleménye szerint a parlament „olyan értelmű döntést hozna, amelyben ragaszkodik ahhoz, hogy a kormány ne legyen hajlandó” megállapodás nélkül kilépni az EU-ból. Hozzátette: nem teljesen a kormánytól függ, hogy Nagy-Britannia megállapodás nélkül távozik-e az EU-ból, a brit parlament álláspontja mellett azért sem, mert a kilépési határidő halasztása az EU döntésén múlik.
A brit EU-tagság az eredeti menetrend alapján március 29-én szűnt volna meg, de az EU-val novemberben kötött Brexit-megállapodást a londoni alsóház eddig háromszor elvetette, és Theresa May emiatt kétszer is kezdeményezte a kilépés elhalasztását.
Az április 10-én tartott soron kívüli EU-csúcs döntése alapján a jelenlegi haladék október 31-ig terjedhet. Ennek feltétele azonban az, hogy Nagy-Britannia részt vegyen a májusi európai parlamenti választáson, ha a brit parlament május 22-ig nem fogadja el a kilépési megállapodást. Ebben az esetben a brit EP-választásokat május 23-án rendezik.
Ha a májusi határnapig nincs elfogadott Brexit-megállapodás, és London az EP-választásokon sem vesz részt, akkor a brit EU-tagság elvileg június 1-én megállapodás nélkül megszűnik, de az alsóházi képviselők többsége az elmúlt hetekben több szavazáson is jelezte, hogy ehhez nem járul hozzá.
Arra a kérdésre, hogy ha mégis a megállapodás nélküli Brexit vagy a brit EU-tagság fenntartása között kellene választania, melyiket részesítené előnyben, Theresa May azt mondta: változatlan álláspontja az, hogy az EU-ból ki kell lépni, mivel az uniós tagságról 2016-ban tartott népszavazáson a britek többsége így döntött. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy kormány továbbra is a megállapodásos Brexitet tartja a legjobb megoldásnak. Hozzátette: ha az alsóház elfogadta volna a kilépési feltételeket tartalmazó megállapodást, Nagy-Britannia már nem lenne az EU tagja.
A Konzervatív Párt alsóházi frakciójának keményvonalas Brexit-tábora mindenekelőtt a megállapodás azon záradékát utasítja el, amelynek alapján az Egyesült Királyság vámuniós viszonyrendszerben maradna az EU-val, ha nem sikerülne időben megkötni egy átfogó kétoldalú kereskedelmi egyezményt.
E tartalékmegoldás (backstop) célja az, hogy ebben az esetben se kelljen visszaállítani a hosszú évek óta nem létező fizikai ellenőrzést Írország és Észak-Írország határán, amely a Brexit után az Egyesült Királyság és az EU egyetlen szárazföldi vámhatára lesz.
Arra a kérdésre, hogy ha a Brexit-megállapodás ilyen súlyos vitákat kavar, akkor nem lenne-e helyes népszavazásra bocsátani a kilépési feltételekről szóló egyezményt is, a brit kormányfő a szerdai meghallgatáson azt mondta: a brit nép már kifejezte azt a kívánságát, hogy Nagy-Britannia lépjen ki az EU-ból, és „nem lenne helyénvaló azt mondani az embereknek, hogy gondolják ezt újra”.
(Fotó: AP)
