Urbanisztikai és kulturális jelentősége van az öreg fáknak
A Románia legszebb fái projekt és honlap egyik munkatársaként, Hartel Tibor és kollégái évek óta az ország legrégebbi fáit kutatják. Jelenleg az interneten elérhető adatbázisuk (https://arboriremarcabili.ro/hu/) 3244 értékes fát tartalmaz, ebből legalább 90 Kolozsvár és környékén található. Az öreg fa fogalma nem határozható meg egyértelműen, hisz ez fafajtánként változik: vannak olyan típusok, amelyek esetében már néhány éves és 3-4 méter magas fák öreg fának bizonyulnak, míg mások esetében a kritériumok egészen másképp alakulnak. A Petőfi utcában kivágott és radikálisan megcsonkított japánakácokat sajnos Hartelék csapata nem tudta felmérni és az adatbázisába felvenni, mivel a kert évek óta elzárva és parlagon hevert, így nem nyílt lehetőség azok kellő kutatására. Véleménye szerint, számos olyan terület van jelenleg Kolozsváron, ahol ehhez hasonló, nagyon régi és értékes fák vannak magánkertekben, kisebb belvárosi utcákban, de azon kívüli területeken is. Ezek védelme, felmérése és megőrzése rendkívül fontos – hangsúlyozta a botanikus.
Az öreg fák – bár néha valóban gátolhatják az új, fiatal fák egészséges növekedését, vagy leszakadó ágaikkal veszélyt jelenthetnek a járókelőkre – rendkívül fontos elemei úgy a biológiai, mint kulturális ökoszisztémának. Számos olyan rovar, madár és növényfaj ismert, amely csak az öreg fákban vagy azokhoz köthető környezetben él, így kivágásukkal a teljes kolozsvári ökoszisztéma is sérül. Ezentúl memória-megőrző értékük is van, szimbólumai a stabilitásnak, erős gyökerekkel álló urbánus környezetnek. Hasonlóan épített örökségünkhöz, a régi és öreg fák is értékőrző, értékhordozó és identitást, a hely szellemét és erejét jelképező szimbólumok, amelyeket nem lebontani és kivágni, hanem megőrizni és a rohanó kor és felgyorsult társadalom lehetőségeihez, tereihez kell igazítani. Angliában és Svédországban például, az öreg fákon számos kitámasztó fémelemet helyeztek el, kikötötték őket vagy apróbb ágaikat, amelyek esetleg a járókelőket vagy kocsikat veszélyeztették, óvatosan és ízlésesen megnyírták. Az öreg fák gondozása tehát – ahogy egy öreg és műemléki státusszal rendelkező épület is – igényességet, figyelmet, alaposságot és ízlésességet igényel, tehát valóban, időigényesebb befektetés, mint amit a jelenlegi nagyszebeni vállalkozók bevállaltak. Az öreg fák biológiai és ökoszisztémában betöltött rendkívül fontos szerepén túl urbanisztikai és kulturális jelentőségük azonos a műemlékvédelmi státusszal rendelkező épületekével, hisz mindkettő a táj memória-hordozó szimbóluma.
A biológus hangsúlyozta, hogy jelenleg sem a városi agrárbizottságban sem a természetvédelmi bizottságban nincs olyan szakértői gárda, aki az öreg fák védelmét szolgálná. Ezzel magyarázható, hogy a romániai urbanisztikai tervek mindig a fiatal, új fákat részesítik előnyben. Hartel Tibor reményét fejezte ki, hogy hamarosan sikerül egy fiatal kutatócsapatot létrehozni, amellyel Kolozsvár még meglévő öreg fáit és ökoszisztémáit mérik fel. Ezek védelmére azonban szükség van a helyi lakosság természetvédelemért tanúsított határozottabb kiállására is.
