Tájépítész: a Szamos-parti fák emberéletet veszélyeztethetnek

Kolozsvári városháza: ősszel kicseréljük a kiszáradt fákat

Magyarosi Károly szerint fűzfát vagy erdeifenyőt jobb lett volna ültetni a folyópartra (Fotó: Tóth Klára/archív)
Szakember szerint kiszáradt azoknak a fáknak a 25-30 százaléka, amelyeket a Kolozsvári Polgármesteri Hivatal által megbízott cég ültetett a Kis-Szamos partjára a terület felújítása és átalakítása alkalmával. Magyarosi Károly kertész, tájépítész felhívja a közvélemény figyelmét: a városháza által megbízott vállalatok téves döntést hoztak, amikor a platán- és juharfélék mellett tették le a garast, amelyek egy része most elszáradt. Korábban Emil Boc kolozsvári polgármester több ízben úgy nyilatkozott: a külföldi (ez esetben spanyol) tervezők a helyszíni terepszemlék és talajvizsgálatok alapján pontosan tudják, milyen növények ültetésére van szükség ahhoz, hogy azok a klímaváltozás viszontagságait is kibírják. A szakember lapunknak felsorolta azokat a fajokat, amelyek sokkal jobban alkalmazkodtak volna a sóderes talajhoz, illetve felhívta a figyelmet egy olyan tévedésre, amely véleménye szerint néhány év múlva akár emberéletet is követelhet.

Évekkel ezelőtt heves vitát váltott ki a kolozsvári közvéleményben az önkormányzat azon szándéka, hogy a Donát negyed és a Kolozs Megyei Iparkamara közötti részen szinte teljes mértében átalakítja a Kis-Szamos partját. Emil Boc azzal büszkélkedett, hogy a tervezést egy spanyol iroda nyerte, ekképp „minden olyan lesz, mint Nyugat-Európában”.

A folyóparton rendszeresen közlekedők megjegyzik: a közvilágítás is hiányos sok helyen, főleg a Rózsák parkja környékén, egy-egy részen még mindig munkálatok zajlanak. Gondot jelent ugyanakkor a fák kiszáradása. A tavaly késő őszi hivatalos és ünnepélyes átadást követően a növények egy része lassan kezdett kiszáradni. A kegyelemdöfést az idei júliusi és az augusztusi kánikula–sorozat, illetve a még most, szeptember elején is kitartó hőség adta meg.

Lapunk szakemberhez fordult a helyzet elemzése érdekében. 

– Helyszíni terepszemlém során azt tapasztaltam, a városháza által megbízott cég által ültetett platánok és juharfélék 25-30 százaléka kiszáradt – nyilatkozta a Szabadságnak a többéves külföldi tapasztalattal rendelkező Magyarosi Ká­roly. A kertész és tájépítés hozzátette: tapasztalata szerint a Szamos-menti sóderes talajhoz sokkal jobban illettek volna a fűzfák vagy az erdeifenyők. 

– Előbbi elsősorban a napozó részen lett volna nagyon alkalmas. A szomorúfűz tökéletes lett volna erre a részre. Ugyanakkor megfigyelhető az öntözőrendszer jelentős hiányossága. Ott a Kis-Szamos vize, az illetékes hatóságokkal történő előzetes egyeztetést követően ezt az ügyet könnyen meg lehetett volna oldani – vélekedett Magyarosi Károly.

A szakember szerint kiváló lett volna a helyre az amerikai fekete diófa (juglans nigra) is.

– Szerencsére a jegenyefenyők megmaradtak. A kőrisfa is jó ötlet volt, ám a platánok és a juharfélék egy része kiszáradt – jegyezte meg.

Magyarosi Károly kijelentette: a kőrisfákat nagyon rossz helyre ültették, ami három-négy év múlva rendkívül komoly gondot jelenthet. 

– A húsz méternél magasabbra is megnövő kőrisfák nagy részét éppen a magasfeszültségű villanyvezetékek alá ültették. Tudvalevő, hogy novembertől februárig nagyon ködös a Kis-Szamos környéke, nemegyszer ónos eső esik. Amennyiben ilyenkor villanyvezeték alatt található, magasra nőtt fának támaszkodik valaki, áramütést kaphat. Ki vállalja majd a felelősséget az esetleges halálesetért – tette fel a retorikus kérdést a szakember. 

A kolozsvári városháza illetékesei a Szabadsággal közölték: a kiszáradt fákat ősszel helyettesítik. A polgármesteri hivatal sajtóosztálya azt is pontosította, hogy az öntözőrendszer működik. A kőrisfák ültetésével kapcsolatban lakonikus választ kaptunk: ezt írta elő a terv.

– A tervezők döntöttek arról, hogy milyen növényeket és fákat ültessenek oda – válaszolták a polgármesteri hivatal sajtóosztályától. 

Mint ismeretes, a Kis-Szamos partjainak rehabilitációját célzó, uniós finanszírozású projektet tavaly november közepén fejezték be. A beruházás 14,7 kilométeren keresztül alakította át a folyó partját. A tervezők és kivitelezők kerékpáros-gyalogos sávot, új kerékpáros-gyalogos hidat, új kerékpárutakat, játszó-, pihenő- és sportövezeteket hoztak létre.