A politikus szerint a vallások és a vallásos emberek üldözése mára az egyik legjelentősebb biztonsági kihívássá vált a világon.
A vallásuk miatt üldözöttek 80 százaléka keresztény, közülük tavaly 245 milliónak kellett elszenvednie valamilyen fajta üldöztetést, 1200 keresztény templomot támadtak vagy rongáltak meg - mondta Szijjártó Péter.
Magyarország nemcsak a területén élő, hanem az egész világon üldöztetésnek kitett keresztényekért felelősséggel viseltetik - folytatta.
Utóbbiak legtöbbje a Közel-Keleten és Afrikában él, a magyar kormány pedig támogatást biztosít közösségeiknek, hogy helyben tudjanak maradni, megerősödjenek, elkerülve újabb migrációs hullámok megindulását Európába. Magyarország 36,5 millió dollárt költött az elmúlt években arra, hogy támogassa a szükséget szenvedő, diszkriminációnak kitett közel-keleti és afrikai keresztény közösségeket - mondta, példaként említetve, hogy Libanonban 33 keresztény templom felújításában vett részt Magyarország, Szíriában pedig három keresztény kórház működési költségeit állja.
A miniszter sajnálatosnak nevezte, hogy a nemzetközi szervezetek a lehető legkevesebb alkalommal hajlandók nyíltan beszélni a keresztények üldözéséről, és az európai média fősodra, illetve a politikai elit azt sugalmazza, mintha a keresztényellenesség a diszkrimináció legutolsó elfogadható formája lenne.
Szijjártó Péter reményének adott hangot, hogy elsősorban az Egyesült Államok - továbbá Magyarország, Lengyelország, Olaszország és Nagy-Britannia - szorgalmazására a nemzetközi szervezetek is fel fognak lépni a vallásszabadság jegyében a keresztényüldözés ellen. Ezen országokkal a magyar politikus külön egyeztetésen vett részt.
A külgazdasági és külügyminiszter a konferencia margóján találkozott Srdjan Darmanovic montenegrói külügyminiszterrel, Tariq Mahmood Ahmaddal, a nemzetközi vallásszabadságért felelős brit különleges megbízottal, a vallási ügyekért felelős azerbajdzsáni miniszterrel, valamint Abdul Momed bangladesi külügyminiszterrel.
