Silye Lóránd: Kolozsváron nincs miért aggódnunk
A kedd esti Arad megyei, a Richter-skála szerinti 5,3-as erősségű földrengés Kolozsváron és Temesváron is érezhető volt. Az Arad Megyei Katasztrófavédelmi Felügyelőségre a földrengés időpontjától 22.30 óráig 18 hívás érkezett, kémények leborulása, homlokzatdarabok lezuhanása és két gépkocsi megrongálódása miatt. Kedd este további tizenhárom utórengést jegyeztek.
Az Arad megyei katasztrófa-védelmi szakemberek két speciális járművel szálltak ki Aradon, az egyik jármű a fent rekedt személyek mentésére, a másik pedig a homlokzati elemek eltávolítására szakosodott. Az első rengés, amelyet kezdetben 5,2 erősségűnek mondtak, majd 5,3-ra módosítottak, 6,4 kilométer mélységben, Aradtól 24 kilométerre keletre, Temesvártól 50 kilométerre északnyugatra, Békéscsabától 74 kilométerre délkeletre és Resica várostól 83 kilométerre északra következett be. Az aradi lakosok a földrengés után fényképeket osztottak meg a közösségi hálón, hogy bemutassák, téglák és homlokzati elemek zuhantak le az épületekről.
– 1991-ben volt a keddihez hasonló erősségű földrengés a Bánságban, Ópálos helységtől nem messze. Akkor is épületek rongálódtak meg. Kisebb rengések gyakran előfordulnak ebben az országrészben, illetve a szerb–román határ környékén. Május vége óta több rengést észleltek Ópálos környékén, illetve a Bánságban, ám ezek erőssége 3-4-es erősségű volt – fogalmazott Silye Lóránd, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Földrajz–Geológia Karának oktatója. Hozzátette: minden attól függ, ki milyen építésű házban lakik. – Én nem aggódom, a keddi rengést nem is éreztem. Megnyugodhatunk: Kolozsváron nem számíthatunk szeizmikus aktivitásra – nyilatkozta a Szabadságnak az oktató.
Szakács Sándor, a bukaresti székhelyű földtani intézet tudományos kutatója azt nyilatkozta: Vranceához képest a Bánságban és a Körösök vidékén ritkábbak és gyengébbek a rengések, de a szakemberek mégis földrengésveszélynek kitett területnek tartják az ország azon részeit. Például a keddi földrengést megelőzően május 22-én 4,9-es erősségű földrengést jegyeztek ezen a területeken a szakemberek.
Megtudtuk: a földrengések erőssége attól is függ, hogy milyen mélyen következnek be. Például a Richter-skála szerinti 5,5-6-os erősségű földrengés jobban érezhető, ha kevésbé mélyen következik be. Ugyanolyan erősségű földrengés, ha 80 kilométer mélységben következik be, akkor kisebb mértékben érezhető.
Az idei legsúlyosabb földrengést február 14-én Olténiában jegyezték: a Richter-skálán 5,7-es erősségű volt, és több száz utórengés követte.
A kedd esti földrengés kapcsán a földfizikai intézeti szakemberek elmondták: a földrengés 5,6 kilométer mélységben következett be. A legtöbb kárt az Arad megyei Világoson (Şiria) észlelték: kémények, faldarabok zuhantak le. A helységben tizenhárom utórengés következett be: a legerősebb 3,2-es erősségű volt. A legutolsó utórengést szerda reggel jegyezték, ennek erőssége 2,2 volt.
A keddig földrengés számos kárt okozott Gyorok/Ghioroc településen is, ahol közintézmények rongálódtak meg: többek között a helységben található kórház épülete is. Az eddigi helyzetfelmérés szerint több száz ház rongálódott meg. Öt házban nagy méretű fal- és mennyezetdarabok szakadtak le.
Temeshidegkút/Zăbrani faluban is több mint száz ház rongálódott meg: főleg a háztetőknél észleltek károkat, de ott is van leszakadt mennyezet és megrepedt fal.
(Borítókép: ISU Arad)
