Magyar közösségek találkozója a VI. Vajasdi Falunapokon
Az 1848-49-es mészárlást követően, amikor az összes többi magyar falu elvérzett a környéken,Vajasd egyszál magában maradt az Erdélyi-Hegyalján, és sokan végítéletet mondtak rá is. Ám a hagyományaihoz, anyanyelvéhez és identitásához ragaszkodó, négyszáz esztendővel ezelőtt Bethlen Gábor által idetelepített dacos hajdúközösség kitartott és ma is életképes: szépen felújított temploma van, óvoda és elemi iskola működik itt, igyekszik karbantartani magyar kézben levő ingatlanjait. Mindemellett van egy aktív egyesülete, a Vajasdi Margaréta Néptáncegyüttes Egyesület, amelyik évente több rendezvényt és kirándulást szervez, pályázatokat ír, magyar házat működtet, íjászkodik és nehézségek árán, de igyekszik működtetni a délutáni oktatást.
Mivel közeli magyar szomszédai nincsenek a Gyulafehérvártól 12 kilométerre fekvő, Alsógáldhoz tartozó falunak, a vajasdiak más, baráti viszonyban levő településeket hívnak meg évente a falunapokra. „Nagyon fontosnak tartom, hogy Vajasd 50 százaléknyi magyarsága ne érezze magára hagyatottnak magát, ezért igyekszünk minél több más magyar közösséggel kapcsolatba lépni, határon innen és túl. Az idén Nagyenyed környékéről, Kalotaszegről és a Székelységből voltak látogatóink, az anyaországi Zomba csapata pedig öt napot töltött itt, majd az ősz folyamán mi megyünk hozzájuk Magyarországra, szüreti bálra”- nyilatkozta Farkas Attila főszervező, helyi RMDSZ-es képviselő, a vajasdi magyarság mindenese.
A helyi önkormányzat által finanszírozott rendezvény sikeréhez hozzájárult a szép környezet is: a lankás réten a focipálya, ahol a színpadot állították fel, a kultúrotthon és a nemrég felújított magyar ház, amelyen minden falunap alkalmával valami újdonságot fedezhetünk fel. Idén az udvar lett lekövezve, kiszépítve, a Bethlen Gábor Alap és a Communitas Alapítvány támogatásának köszönhetően. A rendezvényt megtisztelte jelenlétével Kőrösi Viktor Dávid, Magyarország kolozsvári vezető konzulja.
A két nap programjának magvát a néptáncelőadások tették ki, felléptek, többek között, a Vajasdi Margaréta és utánpótlás-csoportja, a Zálogos, a kalotaszentkirályi Felszeg Gyöngye, a Vajdakamarási Néptánccsoport, a magyarpéterfalvi Hanga, a felvinci Létom, az Apró Miriszló Gyöngye és a Zombai Hagyományőrző Néptáncegyüttes. Mivel a vajasdi románságnak nincs külön falunapja, őket is meghívják a rendezvényre, így került műsorra Popa Dragoș gitár-előadása, a Dor Teiuşan Néptánccsoport (Tövis), Motrici Anamaria és Maxa Cornelia népdalénekesek.
Az idei falunapok újdonsága a kézdivásárhelyi diák fúvószenekar és mazsorettek előadása volt, de nagyon szerette a közönség a Gyertyaláng együttes egyházi énekeit is, amelyeket többen együtt dúdoltak az előadókkal. Vasárnap természetesen ünnepi istentiszteleteket tartottak a református és az ortodox templomokban.
Nem hiányozhatott a Vajasdon nagy népszerűségnek örvendő íjászat sem, Farkas Attila rövid ismeretterjesztő előadást tartott a honfoglalás kori viseletről és fegyverekről. Óriási érdeklődés mutatkozott a tányérfestés iránt is, Boros Anna Imola tanítónő, Magyari Enikő óvónő és Szilágyi Adrienn önkéntes késő estig megállás nélkül irányították a tevékenységet a kézműves sátorban. A falunapok sikeréhez érdemben hozzájárultak a Titán és a Hóhányok remek koncertjei, amelyek a helyszínre vonzották a környékbeli fiatalságot is.
