Ez azt jelenti, hogy a folyamat elindítását, vagyis a lisszaboni szerződés 50. cikkelyének aktiválását a brit parlamentnek meg kell szavaznia. A végzés ellen azonban a kormány a legfelsőbb bíróságnál fellebbezhet.
A brit kormány kezdettől fogva azt vallja, hogy az 50. cikkely aktiválása a miniszterelnök döntési jogkörébe tartozik, és e döntéshez nem kell előzetes parlamenti jóváhagyás.
Theresa May miniszterelnök nemrégiben bejelentette, hogy London az idén már nem, de legkésőbb a jövő év első negyedének végéig bejelenti az 50. cikkely aktiválását. A csütörtöki felsőbírósági végzés azonban elvileg azt is jelentheti, hogy ez a hivatalos aktus - ha az aktiválásról szóló indítvány esetleg többször is megjárja a londoni parlament két házát - akár hónapokat is késhet.
