A kormányfő szerint így próbálják elejét venni annak, hogy az elhúzódó parlamenti viták, a jobboldali ellenzék és Klaus Iohannis államfő sorozatos óvásai hátráltassák a két kódex - a büntető törvénykönyv (Btk.), illetve a büntetőeljárási törvénykönyv (Betk.) - egészének hatályba lépését.
Dăncilă nem árult el részleteket arról, hogy pontosabban milyen rendelkezések hatályba lépését akarják - azonnal életbe lépő, a parlament által utólag megvitatandó - sürgősségi kormányrendelettel siettetni, csak annyit közölt, hogy a jogszabály részleteit az igazságügyi tárca vezetője dolgozza ki.
Tudorel Toader igazságügy-miniszter is csak annyit mondott az újságíróknak, hogy a sürgősségi kormányrendelet nem tartalmazza a Btk. és Betk. azon módosításait, amelyek elbuktak az alkotmányossági szűrőn, de arra nem volt hajlandó válaszolni, hogy a jogszabály jogalapul szolgálhat-e majd jogerős ítéletek eltörlésére.
A szociálliberális koalíció két éve kezdte el az igazságszolgáltatás átszervezését és büntetőjog módosítását, ez azonban tüntetések sorozatát, valamint a jobbközép ellenzék és az Európai Bizottság bírálatát váltotta ki.
A perrendtartás (Betk.) módosításánál az RMDSZ támogatását is élvező koalíció arra hivatkozott, hogy a módosítások korábban alkotmánysértőnek bizonyult cikkelyeket igazítanak ki illetve az ártatlanság vélelmének helyreállítását célozzák, gátat szabva az "ügyészállami túlkapásoknak és visszaéléseknek", hogy senki se kerülhessen ártatlanul börtönbe. A Btk. módosításánál - amely a büntetőjog korrupcióellenes szigorát is több ponton enyhítené - az RMDSZ tartózkodott.
A jobbközép ellenzék és az igazságügyi reform ellen rendszeresen tüntető civilek szerint a kormánypártok valójában korrupt politikusaik elszámoltatását próbálják akadályozni, az új perrendtartás pedig a bűnözőt, és nem áldozatát védi.
Az ellenzéki média Liviu Dragnea PSD-elnök érintettségével magyarázza a sietséget, amellyel a büntetőjog módosításait legalább részben megpróbálja hatályba léptetni a kormánypárt. A korrupcióváddal másodszor bíróság elé állított pártelnököt nyár elején már letöltendő börtönbüntetésre ítélte első fokon a bíróság, és ha nem változik meg tetteinek büntetőjogi besorolása a most zajló fellebbviteli tárgyalás idején, nem sok esélye van rá, hogy elkerülje bebörtönzését.
