Magyarország az elmúlt hetekben 600 ezer maszkot, néhány tízezer védőruhát, fertőtlenítőt és teszteket adományozott a határon túlra. Ezekből elsősorban a magyarlakta vidékek orvosi rendelőibe jutott. Tudomásom szerint nem volt olyan megkötés, hogy a maszk csak magyar szájra kerülhet. Mint ahogy ez nem is volt szempont a szétosztáskor. Még azon melegében a bukaresti Adevărul arról cikkezett, hogy ez mekkora sötét etnikai diszkrimináció. (Gondolom, ha Németország szerelte volna fel szép csendben a szebeni vagy brassói kórházakat, nem lett volna háborgás. Ugye, nem? És a pápai adomány Suceavának szintén nem okoz problémát, nem borulnak el az elmék Temesváron, hogy oda miért nem mennek lélegeztető gépek, pedig szükség ott is van rájuk.) A magyar segítség különben nem is a védőfelszerelésekben rejlett elsősorban. Az RMDSZ kérésére a magyar kormány lehetővé tette, hogy a romániai kórházak akadály nélkül hozzájussanak a hidroxiklorokinhoz, amely a fertőzöttek kezeléséhez szükséges. És amit a román sajtó meglehetősen pozitívan reagált le.
Amikor a bukaresti Adevărul cikke megjelent, az ember legfennebb legyintett: eh, a fiúk „teszik a dolgukat”. Mindenből cirkusz volt, a magyarigazolványok, az oktatási, gazdasági támogatás mind diszkrimináció, szeparatizmus. (A könnyített állampolgárság már nem annyira, hiszen abban Traian Basescu is érdekelt volt Moldova Köztársaság román lakosságának irányába.)
Amikor Szabó Tímea, a Párbeszéd Magyarországért nevű politikai alakulat parlamenti képviselője felszólalt az Országgyűlésben azt kérve számon az Orbán-kormányon, miért ad a határon túlra, amikor otthon is híjával vannak védőfelszerelésekben, sokan csak legyintettünk. Eh, a magyarországi ellenzék „teszi a dolgát”. Mindig mindenből cirkusz volt: anno az MSZP a kettős állampolgárság vélt veszélyeivel riogatott, Gyurcsányék a határon túli magyarok szavazati jogának megvonását követelték. A jelek szerint a Párbeszéd is követi a bevált receptet: a magyar kormány a saját állampolgárait rövidíti meg „mások” javára, hangoztatják. (Le nem románoztak még, az MSZP-s Szanyi Tibor tette ezt meg, és akkor azt hittük, nincs lejjebb már…) Azért kap kevesebbet a magyar egészségügy, mert a pénz a határon túli magyar egyházakra megy! - ez is Szabó Tímea nyilatkozata, egy másik alkalommal. És ez a legzavaróbb az egészben: a képviselőnek szíve joga, sőt kötelessége az alulfinanszírozott egészségügyet számon kérni kormányán, de amikor azt sugallja, hogy a magyar kórházak azért nem kapják meg jussukat, mert azt „másnak”, a határon túliaknak adják, akkor ennek elsősorban nem a mostoha egészségügyi rendszerhez van köze, hanem a pártpropagandához. Arra számítanak - ők is -, hogy Magyarországon szavazatokat lehet nyerni ilyen riogatásokkal. S ha most nem, hát majd hamarosan.
A román külügy valószínűleg nagyon mellőzve érezheti magát, hogy a külföldi kiszállások ellehetetlenültek, és unaloműzésből diplomáciai konfliktust gerjeszt. A budapesti román nagykövet szerint felháborító, hogy Szabó Tímea „sértések, sőt fenyegetések végeláthatatlan áradatát kapta” parlamenti felszólalása miatt, ezért szolidaritását fejezte ki a képviselőasszonnyal. Az üzenetet a Budapesten szolgálatot teljesítő nagyköveteknek szánta. Ezt hozta nyilvánosságra Szijjártó Péter magyar külügyminiszter, aki úgy fogalmazott: „ennél valószínűbb nincs lejjebb”, és szégyenteljesnek tartja, hogy a magyar ellenzék és a román nagykövet közös platformra kerültek a határon túli magyarokkal szemben.
És itt beindult a gépezet. Járvány kellős közepén. Dacian Cioloș, a PLUS elnöke szombati nyilatkozatában kilátásba helyezte, hogy kezdeményezi az Európai Néppártnál, utasítsák rendre Szijjártót, amiért a magyar külügyminiszter ennyire túlreagálta Marius Lazurca állásfoglalását, és határozott állásfoglalást vár a román külügyminisztérium részéről. A nagykövetnek erkölcsi kötelessége volt védelmébe venni az ellenzéki képviselőasszonyt, állítja Cioloș.
Itt tartunk ma. Én mondom, nem kell sokat aludni, Cioloșra ráerősít majd „hivatalból” a partner Mentsétek meg Romániát (USR), aztán felbukkan a politikai semmiből Traian Băsescu a szokott aberrációival, akit viszont elég nehéz lesz túlkiabálni.
Hogy alkalomhoz illő orvosi kifejezéssel éljek: a román politikán kezdenek megmutatkozni az elvonási tünetek. Mennyi önmegtartóztatás okozta frusztráció gyűlhetett fel a restrikciók idején politikusainkban, ha most már a szomszédos országok parlamenti vitáiba is beleélik magukat!
Kiss Olivér felvétele
