Az NKET egyik alapítója és első vezetője hozzátette: 2005-2007-ben az országban nem igazán volt előzmény a szakirányra, ám a diákok pontosan tudták, miért választják ezt a tematikát, nagy volt a lelkesedés és az eufória, s rendkívül alacsony a lemorzsolódás.
– Évek múltán stabilizálódott a felvevőpiac, komoly kihívást jelentett a struktúra, a tanrend és a tantárgyak átalakítása, újak beemelése, a hangsúly megváltoztatása. Nagy segítségünkre volt az elhelyezkedett végzettek szakmai tapasztalata, ezért gyorsan sikerült alkalmazkodnunk az új helyzethez – tette hozzá Tonk.
Tonk Márton a Sapientia rektora a tanszék egyik alapítójaként, első vezetőjeként és jelenlegi oktatójaként szólt az újságírókhoz, amikor azt mondta, az oktatási vonal közel áll a szívéhez. A tizenötödik évfordulóval kapcsolatos rendezvénysorozatot tavaly kellett volna megtartaniuk, egészítette ki mondanivalóját, ám az új koronavírus okozta világjárvány miatt erre nem volt lehetőség.
– Hiányszakokat indítottunk anyanyelven. Missziónknak tekintettük a magyar nyelvű oktatást a nemzetközi kapcsolatok, az európai tanulmányok és a diplomataképzés terén. Az egy évvel Románia uniós csatlakozása előtt indult tanszékünk hiánypótló volt, akkoriban a sajtóban megjelent hirdetésekben a hazai és az uniós intézmények, a civil szervezetek, a szakmai fórumok 200-300 szakemberre tartottak igényt Romániából. Az imént említett területeken képzett szakemberekre volt szükség, az igény csökkent ugyan, de idehaza és a nemzetközi színtéren technokratákra továbbra is szükség van – jelentette ki.
Tudatta: az évek során a civil, a politikai, az egyházi és az ifjúsági szervezeteknél elhelyezkedett végzettek megállták a helyüket, ami a képzés minőségét tükrözi.
– A romániai magyar felsőfokú oktatásban nóvum volt a diplomáciai mesterképzés, amely igen sikeresnek bizonyult. A közigazgatás-tudomány szakterületén öt éve doktori iskolát indítottunk, erre a képzésre elsősorban a polgármesteri hivatalokban, központi kormányzati intézményekben dolgozó magyar szakemberek jelentkeztek – mondta Tonk Márton.
Murádin János Kristóf tanszékvezető azokat a felsőoktatási intézményeket sorolta fel, akikkel együttműködnek. Ezek között szerepel a Budapesti Gazdasági Főiskola (ma Budapesti Gazdasági Egyetem), a magyarországi Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE), az Eötvös Lóránd Tudományegyetem, a Budapesti Corvinus Egyetem, a Metropolitan Egyetem, a Babeş-Bolyai Tudományegyetem (BBTE), a Partiumi Keresztény Egyetem stb.
– Nem a tömegképzés a cél, a jelentkezőket megválogatjuk, kis csoportokkal dolgozunk. Az elmúlt tizenöt évben 456 diák kezdte el a képzést, 132-en az összes vizsgát letették, 114-en pedig sikeresen államvizsgáztak vagy védték meg a mesteri disszertációjukat. Diákjainkat sikeresen állítjuk pályára: 51% százalékuk a széles értelemben vett szakmában helyezkedik el, több mint 27% százalékuk továbbtanul. Többen komoly karriert futnak be. Közöttük van konzul (Hollósy Richárd), sőt államtitkár is (Kacsó-Doboly Izabella-Mária) – fogalmazott.
Lupescu Radu, aki 12 évig vezette a tanszéket, elmondta: az elején 2-3 főállású oktatóval indultak.
– Történészként érdekes világba csöppentem, 2006-ban tanszékünk biztosította az első ilyen jellegű magyar tannyelvű oktatást. Megkérdeztük a diákokat, miért választottak minket. A kezdetekben azt válaszolták, meg akarják érteni, hogyan működik az ország és a világ. Azóta sokkal szélesebb a spektrum és az érdekeltség – fogalmazott az oktató, aki hozzátette: sohasem volt probléma az akkreditációval.
Az ünnepi rendezvénysorozat programja elérhető az egyetem honlapjára kattintva.
