A nyelvi önérvényesítéssel kapcsolatos e-learning tananyag-csomagról Toró Tibor elmondta: elkészült az első, másfél perces animáció, amely a témakörben hasznos információkat tartalmazza. A produkcióról Kassay Réka kifejtette: a vizuális elemeket közös ötletelés alapján válogatták ki, hogy minél hatásosabbak és érthetőbbek legyenek.
Toró közölte: a projekt célja, hogy a kisebbségben élők tudatosabban, gyakrabban és bátrabban használják anyanyelvüket többségi környezetben. Az üzenet egyértelmű: magyarként román közegben is merjük felvállalni és használni anyanyelvünket, mert lehet az akár 85 százalékban románok által lakott Kolozsváron a beszélgetőpartner mégis magyar, így anyanyelvünkön folytathatjuk társalgást. Ezen kívül, amennyiben a társ többségi nemzethet tartozó, a nyelvet hallva tudatosítja magában, hogy a városban magyarok is élnek – hangzott el. – Sorban állunk, ahol mindenki románul beszél egymással, mert nem tudják, hogy a másik személy történetesen magyar, viszont az elárusítóhoz érve már anyanyelvüket használják, mert ismerik azt. Ha ilyen helyzetben előbb magyarul köszönnénk, vagy a piacon ezen a nyelven kérnénk paradicsomot, akkor lehet, anyanyelvünkön kapnánk választ, és így folytathatnánk a beszélgetést – fogalmazott Toró Tibor. Hozzátette: a valenciai egyetemmel, illetve frízföldi, walesi és írországi nyelvi és jogi szervezetekkel karöltve vettek részt a projektben. – Nem arról van szó, hogy anyanyelvünket tűzzel-vassal érvényesíteni akarjuk, hanem inkább természetessé tennénk azt, hogy minden lehetséges kontextusban anyanyelvünkön próbáljunk meg beszélni – közölte az egyetemi oktató. A nagyközönség számára készített e-learning csomagot például szórványban élő oktatók, civil szervezetek tevékenységein részt vevő személyek is használhatják.
Beindult a kutatási menedzser képzés
Szenkovics Dezső, a foRMAtion projekt intézményi vezetője arról számolt be, hogy befejezték a kutatási menedzserek képzésanyagának összeállítását, sőt már le is zárult a képzés első éve, a Sapientián 10 hallgató végezte el a teljes kurzust, ketten pedig budapesti és ljubljanai kutatóközpontoknál egyhónapos szakmai tanulmányút keretében kamatoztatják tudásukat, és sajátítják el a szakma gyakorlati vonatkozásait.
– Az uniós támogatás megszűnése ellenére folytatnánk a projektet. Hiányszakmáról beszélünk, hiszen a kutatóközpontoknak, felsőfokú oktatási intézményeknek szüksége van a kutatási menedzserre, aki a gondolat megszületésétől a pályázat megírásáig és lemenedzseléséig, a különböző közegekben történő szórásán és az eredmények többéves követésén át figyelemmel kíséri az egész folyamatot – fogalmazott. Szenkovics. Megjegyezte: Romániában egyelőre csak a Sapientia kolozsvári karán képeznek ilyen szakembereket.
Török Ferenc, a foRMAtion projekt oktatója közölte: a fakultatív tárgy az egyetem összes diákja számára elérhető volt, az oktatás hibrid rendszerben zajlott.
EUSecure: biztonságról és fenntarthatóságról
Az EUSecure projekt célja, hogy felhívja a fiatalok figyelmét a felmerülő biztonsági kihívásokra, és felkészítse az következő értelmiségi generációt a megfelelő döntéshozatalra. Több különböző kutatási cél és elvárt eredmény megfogalmazása között az egyik legfontosabb egy összefüggő, az európai biztonságot több aspektusból tárgyaló tananyag megfogalmazása és ennek bevezetése az egyetemek tantárgy-csomagjába. Az EUSecure SimMOOC egy sor online és kevert modulból áll, amelyek egy kiválasztott biztonsági/fenntarthatósági kérdésre összpontosítanak, és egy részvételen alapuló és kiterjedt szimulációs gyakorlattal fejeződik be, amelyet speciálisan képzett személyzet moderál. A kurzus akkreditált szabadon választható tantárgyként jelenik meg a részt vevő egyetemek tanterveiben szimulációval támogatott tömeges nyílt online kurzusként. Összességében mintegy 2000 diák, tanár és egyéb érintett vesz részt a projektben – derült ki a harmadik nemzetközi együttműködésről.
