Hatszáz millió eurót hajtana be a gyógyszeripari cég a leszerződött vakcinákért
A Pfizer gyógyszeripari vállalat 2023-ban pert indított Románia ellen, hogy kikényszerítse a kötelezettségek teljesítését, amelyeket az ország a Covid–19 elleni oltóanyagok további mennyiségének megrendelésekor, egy 2021 májusában aláírt uniós szintű szállítási szerződés keretében vállalt. A közös beszerzési eljárás során a szerződést 2021-ben az Európai Bizottság kötötte meg a Pfizerrel Románia és több más tagállam nevében, az akkori igényfelmérések alapján.
A bíróság szerint a perben Romániának nem sikerült bebizonyítania, hogy a vakcinabeszerzési szerződés megkötésekor a Pfizer visszaélt volna piaci erőfölényével az árszabás, a dózisok mennyisége és a felelősség alóli felmentés terén. A taláros testület szerint az sem mentesíti Romániát a megrendelt vakcinák átvételének és kifizetésének kötelezettsége alól, hogy időközben csökkent a koronavírusos fertőzési rátája az országban.
A brüsszeli bíróság a hasonló helyzetben lévő Lengyelországot arra kötelezte, hogy 1,3 milliárd eurót fizessen a Pfizernek azokért a koronavírus elleni oltásokért, amelyeknek az átvételét szintén megtagadta.
Szerdai közleményében a Pfizer üdvözölte a bíróság döntését. A vállalat szerint ez is igazolja „azoknak a szerződéses kötelezettségeknek a fontosságát, amelyek lehetővé tették Európa számára a világjárvány elleni sikeres fellépést”. Az amerikai cégcsoport ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy a tagállamok teljesítik a bírósági döntésben foglaltakat.
Rogobete: nem volt szükség további 29 millió adag oltásra
A Pfizer vállalattal kötött harmadik szerződést a nélkül írták alá, hogy egyértelműen megindokolták volna szükségességét, és a számokat messze túlbecsülték – jelentette ki a szociáldemokrata párti (PSD) Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter szerda esti sajtótájékoztatóján. Hangsúlyozta: a Pfizerrel leszerződött és át nem vett 29 millió adagos mennyiség közegészségügyi szempontból már nem volt szükséges; 2022 végén és 2023-ban a korábban megrendelt oltásokból még elég nagy mennyiség volt raktáron, és ezek egy részének szavatossága kezdett lejárni, az oltásra jelentkezők aránya csökkent, és a vírus sem volt már olyan intenzitású, mint a korábbi években.
Annak ellenére, hogy Románia végül nem vette át a Pfizer vállalattól a 29 millió adagnyi oltást, leszerződte ezt a mennyiséget, és a szerződés szerint köteles kifizetni az oltóanyagokat – mondta Rogobete. Mint megállapította, a brüsszeli bíróság döntése végrehajtandó, és Romániának ki fog kelleni fizetnie az összeget, függetlenül attól, hogy fellebbez-e vagy sem.
Rafila: millió számra kellett megsemmisítenünk lejárt oltásokat
Románia volt PSD-s egészségügyi minisztere, Alexandru Rafila szerint helyes döntés volt, hogy nem vették át a további 29 millió adag COVID-19 elleni vakcinát, mivel erre az országnak nem lett volna szüksége. „Ezt a mennyiséget Románia nem tudta volna felhasználni. Súlyos hiba lett volna az egészségügyi költségvetést fölösleges készletekre pazarolni – olyan oltásokra, amelyeket később meg kellett volna semmisíteni” – írta Rafila a Facebookon.
A volt PSD-s miniszter szerint a hivatalba lépésekor már nagy mennyiségű lejárt vakcina volt raktáron. Állítása szerint lépéseket is tettek a veszteségek mérséklésére: „Sikerült több mint 7,5 millió adagot értékesíteni más országoknak, például Németországnak és Magyarországnak, valamint adományokat is juttattunk olyan országoknak, amelyeknek szükségük volt rá.” Ennek ellenére – tette hozzá a volt miniszter – „millió számra kellett megsemmisítenünk lejárt oltásokat, ami további költségekkel járt.”
Marinescu: az ítélet nem jogerős, de végrehajtandó
A leszerződött, de át nem vett koronavírus elleni oltóanyagok kifizetésére kötelező bírósági döntés nem jogerős, de végrehajtandó – nyilatkozta Radu Marinescu igazságügyi miniszter.A tárcavezető elmondta: a Pfizer/BioNTech által Románia ellen indított perrel nem az igazságügyi minisztérium, hanem – a törvényi rendelkezéseknek megfelelően – a pénzügyminisztérium foglalkozott. Megjegyezte, van jogorvoslati lehetőség a döntéssel szemben, de az előzetesen végrehajtandó, azaz „elvileg” kérhetik a pénzösszeg átutalását. „Követni fogjuk a történéseket, a jogorvoslati eljárást és majd meglátjuk, hogy lehet-e még változtatni valamin” – tette hozzá a politikus.
Újságírói kérdésre válaszolva Radu Marinescu is elmondta: ha Románia most megtagadja a pénz átutalását, előfordulhat, hogy a hátralékok felhalmozódásával a későbbiekben nagyobb összeget kell majd fizetnie. „Nagyon nehéz megjósolni az esetleges jogorvoslati eljárás kimenetelét, de nem szeretnék találgatásokba bocsátkozni, erről a kormánynak kell döntenie” – jelentette ki az igazságügyi miniszter.
VON DER LEYEN „VAKCÍNABIZNISZE” KÖVETKEZMÉNYEK NÉLKÜL MARADT
A COVID–19 járvány idején az Európai Bizottság jelentős mennyiségű vakcinát szerzett be, többek között a Pfizer vállalattól. Később vita bontakozott ki amiatt, hogy az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen és a Pfizer vezérigazgatója, Albert Bourla között a szerződések megkötése előtt személyes, SMS-ben zajló egyeztetések történtek. Von der Leyent több kritika is érte: egyrészt amiatt, hogy az üzenetek tartalmát nem hozták nyilvánosságra, és nem kezelték hivatalos dokumentumként, másrészt egyes tagállamok szerint az EU a szükségesnél több vakcinát rendelt. Az ügyet az Európai Ügyészség is vizsgálta. Bár nem állapított meg korrupciót, bírálta a Bizottságot az információk visszatartása és az átláthatóság hiányosságai miatt. Az Európai Parlament 2023. július 10-én bizalmatlansági indítványról is szavazott Ursula von der Leyennel szemben. Az indítvány végül nem kapott többséget: 360 képviselő ellene szavazott, 175 támogatta, 18-an pedig tartózkodtak.
