„Közelebb állunk a bűnözők paradicsomához, mint a jogállamhoz”?
A portál megállapításai szerint a nagy korrupciós ügyekben egyes bíráknak burkoltan azt sugallják, hogy hozzanak a vádlottak számára kedvező döntéseket, továbbá rendszeresen megsértik az ügyek véletlenszerű kiosztásának elvét azzal, hogy önkényesen cserélgetik az ítélkező testületek tagjait, a rendszernek nem engedelmeskedő bírákat pedig félreállítják és ellehetetlenítik.
„Ismert vádlottak, akiket első fokon súlyos börtönévekre ítéltek, a fellebbezés során felmentést kapnak; a perek annyira elhúzódnak, hogy az ügyek elévülnek; jogerős ítéleteket újraértékelnek, és semmisnek nyilvánítanak. Ráadásul, az Országos Korrupcióellenes Ügyészséggel (DNA) kapcsolatban is egyre erősebb a gyanú azt illetően, hogy bizonyos büntetőeljárásokat blokkolnak” – írja a Recorder.
A dokumentumfilmben megszólaló egyik bíró úgy fogalmazott: „az embernek az az érzése, hogy bármit meg lehet tenni, úgyis megússza az elkövető”. Ugyanez a bíró a Legfőbb Ügyészség legutóbbi évértékelőjén kijelentette: Románia „közelebb került a bűnözők paradicsomához, mint a jogállamhoz”.
A Recorder összegzése szerint a politika olyan törvényeket alkotott, amelyek piramisszerű szerveződést hoztak létre az igazságszolgáltatásban, és minden hatalmat egy szűk bírói kör kezébe helyeztek. „Ez a maroknyi bíró pedig cserébe olyan igazságszolgáltatást biztosít, amely többé nem zavarja a hatalmasokat” – fogalmaz az oknyomozó portál.
A dokumentumfilm szerint az alkotmánybíróság (CCR) és a Legfelsőbb Ítélő- és Semmítőszék döntései elősegítették számos korrupciós ügy elévülését. Az egyik leggyakrabban alkalmazott „jogi trükk” az volt, hogy perek közben kivettek bírákat az ítélkező testületekből, arra hivatkozva, hogy tehermentesíteni kell őket, jóllehet maguk a bírák ezt nem kérték. Jogi manőver a Recorder szerint az is, hogy hirtelen megszüntették olyan bírák megbízatását, akik pedig folytatni akarták a munkájukat, és fontos ügyekben ítéletet kellett volna hozniuk. Emellett egyes bírákat „kényelmes” pozíciókba irányították át, közvetlenül azelőtt, hogy nagy horderejű ügyekben döntést hoztak volna.
A Recorder több ismert korrupciós esetet is végigkövetett. Példaként említi Marian Vanghelie ügyét: az első fokon 11 év 8 hónap letöltendő börtönre ítélt volt polgármester – 30 millió eurónyi vesztegetési ügy miatt – végül egyetlen napot sem töltött börtönben, mert a Bukaresti Ítélőtáblán az eljárás során ötször változtatták meg a bírói tanácsot, késleltetve ezzel a jogerős ítélet megszületését. Egy névtelenséget kérő bíró azt nyilatkozta: „A Bukaresti Ítélőtáblán az utóbbi években mindenféle trükkel találkoztunk, amelyek célja az volt, hogy a nagy téttel bíró ügyek bizonyos bírákhoz kerüljenek, hogy ott a kívánt megoldás szülessen, vagy a perek annyira elhúzódjanak, hogy bekövetkezzen az elévülés. Tudom, hogy hihetetlennek tűnik, de sajnos ez a valóság.”
Ellentmondásos kinevezések köthetők
a legfelsőbb bíróság elnökéhez
A Recorder szerint az utóbbi években a Bukaresti Ítélőtábla vezetésébe olyan bírákat neveztek ki, akiknek életrajza vitatott, és akiknek közeli hozzátartozói komoly törvénysértésekbe keveredtek. A lap állítása szerint e kinevezések mögött Lia Savonea, a Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszék elnöke áll, aki az elmúlt 15 évben kulcspozíciókat töltött be az igazságszolgáltatásban, és akit több bíró is „a román igazságszolgáltatás tényleges vezetőjének” nevez.
Az ankét felidézi, 2010-ben Lia Savoneát kihallgatta a DNA, mert felmerült a gyanú, hogy kapcsolatai vannak a szociáldemokrata (PSD) Cătălin Voicu hálózatával. Később a Legfelsőbb Bírói Tanács (CSM) feddhetetlenségi okokra hivatkozva elutasította a legfelsőbb bíróságra való előléptetését, ám ennek ellenére gyors karriert futott be. Tagja lett a CSM-nek, ott „antireformista többséget kovácsolt”, amely támogatta a Liviu Dragnea idején végrehajtott igazságügyi módosításokat, majd nemrég átvette a Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszék vezetését.
„Vannak ügyek, amelyeket
nem akarnak megoldani”
A dokumentumfilm kitér arra is, hogy az utóbbi években jelentősen csökkent a DNA által vizsgált, nagy ívű korrupciós ügyek száma. Volt és jelenlegi DNA-ügyészek azt nyilatkozták a Recordernek, hogy hangulatváltozás történt az intézményben, mióta Marius Voineag lett a főügyész. „Vannak ügyek, amelyekben egyszerűen nem akarják, hogy történjen valami” – összegzi az egyik ügyész, aki név nélkül szerepel a riportban.
A publikáció szerint az utóbbi évek jogszabály-módosításai betonbiztossá tették a piramisszerű igazságügyi szervezetet, amelyben a teljes rendszert kulcspozíciókban ülő bírák irányítják. A dokumentumfilmben megszólaló igazságügyi szakemberek arról számolnak be, hogy az őszinte, tisztességes bírák körében félelem uralkodik, és ha valaki ellentmond a vezetésnek, akkor a Bírói Felügyelet „biztosan talál ellene valamit”.
