Budapest a 2019-es vagy a 2021-es vb házigazdájának jelentkezett, utóbbit meg is kapta. 2015. február 18-án azonban Mexikó visszalépett a rendezéstől, mert nem állt rendelkezésére a lebonyolításhoz szükséges összeg. Budapest jelezte a FINA-nak, hogy vállalná a beugró szerepét. A főváros megkapta a rendezéshez elengedhetetlen kormánygaranciát, majd 2015. március 11-én Orbán Viktor magyar miniszterelnök, valamint Julio C. Maglione FINA-elnök aláírta a 2017-es vizes világbajnokság budapesti rendezéséről szóló megállapodást Lausanne-ban.
A központ a fővárosi Duna Aréna lesz, ott rendezik majd az úszók, és a műugrók versenyeit, a nyíltvízi úszók Balatonfüreden ugranak vízbe, a vízilabda legjobbjai Margitszigeten, a sportág Mekkájának is nevezett Hajós uszodában mérik össze erejüket, míg a szinkronúszók a Városligetben, a Vajdahunyad vára tőszomszédságában felállított medencében mutatják be gyakorlataikat. A világbajnokság leglátványosabb számát, az óriástoronyugrást – háttérben a Parlamenttel – a Batthyány térnél rendezik meg. Ez az egyetlen olyan versenyszám, ahol a nézők kizárólag külföldi indulókat láthatnak.
A remélt hazai éremeső csak a második héten várható, hiszen akkor kezdik meg szereplésüket az úszók; a vb-k történetében először minden számban lesz magyar versenyző. A nyíltvízi úszók küzdelmeiben sem kizárt az éremszerzés, mivel legtöbbször szoros a verseny, így gyakorlatilag bármi megtörténhet. A férfiaknál például Rasovszky Kristóf Világkupa-győzelmekkel „hangolt” a vb-re, Olasz Anna pedig két éve Kazanyban a magyar küldöttség első érmét szerezte a 25 kilométeren elért második helyével.
A műugróknál és a szinkronúszóknál érmekre nem lehet számítani, de tisztes helytállásra mindenképpen, ráadásul mindkét sportág fiatal tehetségeinek karrierjében nagy lökést adhat, hogy otthon, magyar szurkolók előtt bizonyíthatnak egy világbajnokságon.
A vízilabdázóknál a férfiak és a nők is éremesélyesek: Märcz Tamás együttese Olaszország, Franciaország és Ausztrália társaságában szerepel, míg Bíró Attila Európa-bajnok női válogatottja Japán, Hollandia és Franciaország legjobbjaival találkozik a csoportban.
Az úszóknál két arany – akárcsak a riói olimpiai előtt – szinte garantált, hiszen Hosszú Katinka 200 és 400 méter vegyesen is a szám egyeduralkodója, címvédője, világcsúcstartója, olimpiai bajnoka, ráadásul 100 méter háton is ötkarikás győztesnek mondhatja magát. Cseh László ugyancsak címvédőként áll majd rajtkőre 200 méter pillangón, de a legnehezebb úszásnem másik két számában is ott lesz az indulók között. Talán éppen ebben az úszásnemben a legerősebb a magyar részvétel, ugyanis 200-on ott lesz az olimpiai bronzérmes Kenderesi Tamás, 100 méteren pedig a 200-on junior világcsúcstartó Milák Kristóf. Gyurta Dániel hosszú évekig legyőzhetetlen volt 200 méter mellen, a riói olimpián azonban csalódást keltően szerepelt, azóta edzőt váltott, így most kiderülhet, van-e számára visszaút a csúcsra. A legjobb európai gyorsúszó, a riói bronzérmes Kapás Boglárka – 400, 800 és 1500 méteren is Európa-bajnok – újra összemérheti erejét az amerikai csodaúszóval, az ötszörös olimpiai és hétszeres világbajnok Katie Ledecky-vel.
A versenyeken kívül fontos sportdiplomáciai eseményekre is sor kerül a magyar fővárosban, mivel jövő hétfőn derül ki, hogy Budapest rendezheti-e a 2024-es rövidpályás világbajnokságot – ha nem így történik, a vizes sportokat tömörítő nemzetközi szövetség (FINA) alelnöke, Gyárfás Tamás bejelentette, hogy lemond. A FINA jövő szombaton választ elnököt, a két jelölt a szervezetet jelenleg is irányító Julio Maglione és Paolo Barelli, az európai szövetség (LEN) elnöke.
Hat román sportolót neveztek
Két műugró, Anca Şerb az 1 m-es és 3 m-es ugródeszkáról és Aurelian Dragomir 10 m-es toronyugrásban szerepel Budapesten, ők versenyeznek legelőször. Úszásban Marius Radu (50 m gyors), Alin Coste (100 m gyors), Bogdan Scarlat (1500 m gyors) és Alin Artimon (400 m gyors) képviseli az országot.
Minden idők legjobb világbajnokságára számít a FINA
Minden idők legjobb világbajnoksága lehet a magyarországi a vizes sportokat a FINA vezetői szerint.
A pénteki nyitónapon Julio Maglione, a FINA elnöke köszönetet mondott a magyar kormánynak, külön kiemelve Orbán Viktor miniszterelnököt, illetve a szervezőbizottságnak, amely szerinte fantasztikus munkát végzett, hiszen a Duna Arénával az élen kiemelkedő létesítmények készültek el.
„Az egész FINA-család boldogan várja a vizes sportok ünnepét, a következő 16 napban a világ legjobbjai versenyeznek majd egymással, a televízióban pedig milliók követik majd figyelemmel az eseményeket” – mondta Maglione, aki megjegyezte, a valaha volt legjobb világbajnokságra számítanak.
Cornel Mărculescu, a FINA ügyvezető igazgatója kiemelte, a vizes világbajnokság a világ egyik legfontosabb sporteseménye, amelynek 2013-ben Barcelonában 4,5 milliárd, 2015-ben Kazanyban pedig 6,8 milliárd nézője volt a televízióban. Hozzátette, a riói olimpia úszóversenye a digitális platformokon – telefon, tablet, számítógép – a legnézettebb sportesemény volt.
Gyárfás Tamás, a FINA magyar alelnöke röviden annyit mondott, bíznak benne, hogy mindenki elégedett lesz majd, s sikerül tovább népszerűsíteniük a vizes sportokat.
