Putyin kész az ukrajnai tűzszünetről tárgyalni

Vlagyimir Putyin orosz elnök kész tárgyalni egy ukrajnai tűzszünetről Donald Trump megválasztott amerikai elnökkel – közölte a Reuters öt, a Kreml gondolkodását ismerő forrásra hivatkozva. A brit hírügynökség információi szerint ugyanakkor Putyin kizárja, hogy nagyobb területeket adjanak át Ukrajnának, és azt követeli, hogy Kijev ne csatlakozhasson a NATO-hoz.

A hírügynökségnek öt jelenlegi és volt orosz tisztségviselő azt mondta, hogy a Kreml beleegyezhet abba, hogy leállítsák a harcokat a jelenlegi frontvonalak mentén. Emellett Moszkva kész lenne tárgyalni arról, hogy pontosan hogyan osszák fel Ukrajna négy keleti régióját – mondta a Reuters három, névtelenséget kérő tisztségviselő. Két tisztségviselő szerint pedig Oroszország beleegyezhet abba, hogy északon és délen visszavonuljanak katonái az elfoglalt ukrán területekről. Az orosz irányítás alá került Krím félsziget helyzete azonban nem lehet része az esetleges tárgyalásoknak.

Volodomir Zelenszkij pár nappal korábban azt nyilatkozta, biztos abban, hogy az orosz–ukrán háború hamarabb véget ér Donald Trump győzelmével. Az ukrán elnök szerint Ukrajnának is mindent meg kell tennie, hogy ez a háború diplomáciai eszközökkel jövőre véget érjen. Donald Trump tavaly kijelentette, egyetlen nap alatt véget vet az orosz–ukrán háborúnak, ha újra elnöknek választják.

Egy nappal korábban Putyin jóváhagyta az orosz nukleáris doktrína megújítását, ami alapján Oroszország megfontolhatja a nukleáris fegyverek alkalmazását, ha egy atomhatalom által támogatott hagyományos rakétatámadás érné. Ez válasz volt Joe Biden amerikai elnök kormányának állítólagos döntésére, amely szerint engedélyezi Ukrajnának, hogy amerikai nagy hatótávolságú rakétákat lőjön ki Oroszországban. Ezt a lehetőséget az ukránok állítólag már ki is használták, amikor egy orosz katonai bázisra lőttek a Brjanszki területen, az ukrán határtól 130 kilométerre fekvő Karancsev városnál.

A Reuters forrásai szerint a rakétahasználat amerikai engedélyezése bonyolíthatja és késleltetheti a megállapodás létrejöttét. A hírügynökség információi szerint Moszkva kész biztonsági garanciákat adni Ukrajnának, de azt elfogadhatatlannak tartja, hogy Kijev csatlakozzon a NATO-hoz, illetve azt is, hogy a védelmi szövetség katonái állomásozzanak Ukrajna területén. Emellett Moszkva megpróbálhatja elérni, hogy korlátozzák az ukrán hadsereg nagyságát, és azt, hogy Kijev ne akadályozza az orosz nyelv használatát. 

 

promedtudo2Hirdetés

A rovat cikkei

Az orosz hadsereg több különböző típusú – közöttük egy interkontinentális ballisztikus – rakétával támadta csütörtök reggel Dnyipro városának ipari és közmű-infrastruktúráját – közölte az ukrán légierő. Kilenc rakétát indítottak el az ukrán erők ellenőrizte területek felé, az interkontinentális rakétát az Orosz Föderáció Asztrahányi területéről. Az amerikai védelmi minisztérium szerdán bejelentette: az Egyesült Államok mintegy 275 millió dollár értékben további katonai felszerelést és hadianyagot biztosít Ukrajnának.
Külpol
“Határozottan elítéljük Oroszország azon döntését, hogy büntetőeljárást indít újságírók, köztük Mircea Barbu ellen azért, mert tudósítottak Kurszkból. Ez a sajtószabadság és az alapvető jogok elleni nyílt támadás. Az újságírókat védeni kell, nem pedig elhallgattatni” – üzente az X platformon a külügyi tárca.
Külpol