Élen járnak az öngyilkosságban a székelyföldi megyék lakói
ÖSSZEFOGLALÓ
A munkahelyi stresszt és annak következményeit vizsgáló, nemrég közzétett felmérés szerint a válaszadók egyharmada arra panaszkodott: túl sokat dolgozik, és a kiégés fenyegeti, illetve nem keres eleget a szükségleteihez képest. Húsz százalékuk úgy érzi, nincs megbecsülve a munkahelyén, míg 13 százalékuknak magánéleti problémái vannak – mondták. A felmérés idén szeptember–októberben készült 1572 alkalmazott megkérdezésével.
Raluca Dumitra, a felmérést készítő portál marketingmenedzsere úgy nyilatkozott: a romániai munkavállalóknál egyre gyakoribbak a pszichés problémák, mint a szorongás, a kimerültség, a bizonytalanság, a depresszió. Szerinte az elmúlt évek történései – a világjárvány, a háború és a gazdasági recesszió – után ez nem meglepő.
A megkérdezettek több mint felénél a félelmek oka, hogy bevételeik esetleg nem fedezik majd a drágulás mértékét, rosszabbodni fog az anyagi helyzetük. Több mint egyharmaduk úgy érzi, a munkáltatójuk nem érti meg őket, több mint húsz százalékuk pedig arra panaszkodik, hogy elveszítette az érzelmi stabilitását. Ennek ellenére a megkérdezettek csupán egyharmada kérte pszichológus segítségét, a megkérdezettek több mint fele anyagilag nem tudja megengedni magának a terápiát. A mentális egészség világnapján számos romániai civil szervezet hívta fel a figyelmet a Romániában egyre több embert érintő pszichés problémákra.
Az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP) adatai szerint Romániában a pszichés betegségek előfordulása hatszorosára nőtt: 2012-ben százezer lakosra 218,3 eset, míg 2021-ben 1303,5 eset jutott. A diagnosztizált esetek száma 1566-ról (2012-ben) 2890-re nőtt (2021-ben).
Alexandru Rafila egészségügyi miniszter a mentális egészség világnapján felvetette a Romániai Mentális Egészség Fehér Könyvének létrehozását, amely a megkerülhetetlen elveket, a mentális egészségre vonatkozó jó gyakorlatokat, a páciensek és az orvosok jogait tartalmazná, és mindenki számára kötelezővé tenné az előírások betartását. A tárcavezetőnek szándékában áll minden megyére kiterjeszteni a mentális egészséggel foglalkozó központok hálózatát, amely biztosítaná a páciensek számára a hozzáférést a pszichológiai tanácsadáshoz és orvosi kezeléshez anélkül, hogy a betegeket valamilyen hátrányos megkülönböztetés, diszkrimináció érné. A miniszter azt is elismerte, hogy a mentális egészséget mint szakterületet az elmúlt húsz évben elhanyagolták, ám a járvány és az aggasztó kábítószer-fogyasztás mértéke miatt igencsak időszerű témává vált.
Az Egészségügyi Világszervezet 2023-ban A mi elménk, a mi jogaink (Our minds, our rights) üzenetet választotta a lelki egészség világnapjának témájává. Ez a felhívás az emberi jogok teljes körű tiszteletben tartására, az egyének tiszteletére és a társadalmi befogadásra utal. Ugyancsak az Egészségügyi Világszervezet közölte, hogy nyolcból egy személy mentális zavarokkal él, ezért a mentális egészségünkre ugyanolyan nagy figyelmet kell fordítanunk, mint a fizikai egészségünkre. A mentális betegségek a világ minden pontján élőket érintik, ám legtöbbször nem figyelünk ezekre, és a mai felgyorsult világgal magyarázzuk a tünetek előfordulását. Ez pedig a probléma megoldásának elodázásához, illetve a szenvedés eltitkolásához vezet.
Jászvásári szociológusok közölték: Romániában egy évtized alatt 21 ezer öngyilkosság történt. Az esetek többségét a központi régióban jegyezték. Hargita megyében százezer lakosra 27, Kovászna megyében 24, míg Maros megyében 18 öngyilkos eset jutott. Az északkeleti régióban ez a szám 12,5. A legkevesebb öngyilkosságot Bukarestben, Ilfov megyében és az ország nyugati részében jegyezték: 4, illetve 9 öngyilkosságot százezer lakosra. Az öngyilkos esetek száma csak Hargita megyében nem mutat csökkenő tendenciát, hanem folyamatosan stagnál.
Ciprian Iftomoaei jászvásári szociológus, aki munkatársaival tanulmányban foglalkozott a jelenséggel, elmondta: az öngyilkosságok gyakoriságát tér és idő függvényében figyelték, de nem vizsgálták azok okait.
A 2011–2020-as időszakot vizsgálva a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a jelzett időszakban az öngyilkosságot elkövetők száma csökkent: míg 2011-ben százezer lakos közül 12,61 követett el öngyilkosságot, 2020-ban ez az arány 10,75-re csökkent. A felmérésből az is kiderült, hogy az öngyilkosságot elkövetők 80%-a férfi.
(Borítóképünk illusztráció)
