Ciolos az általa egy éve alapított Románia Együtt Mozgalom pártbejegyzési kérelmét március 30-án adta be a politikai pártok jegyzékét kezelő bukaresti törvényszékhez, de a párt bejegyzését azóta is – szabályossági kifogásokkal, fellebbezésekkel, más bíróság kijelölésének igénylésével, a bélyegilleték késedelmes befizetésével – sikeresen hátráltatják különböző alperesek.
Ciolos szombaton számolt be támogatóinak és a sajtónak arról, hogy a Románia Együtt Mozgalom alapítói a jogi huzavona láttán szeptemberben döntöttek alternatív megoldás kereséséről, mert attól tartottak, hogy pártjuk hivatalos bejegyzését jövő márciusig sem sikerül kiharcolniuk, és így nem állíthatnak jelölteket az európai parlamenti választáson.
A PLUS-t állítólag Ciolos néhány segítőkész, „névtelen” támogatójának sikerült azóta beíratnia a politikai pártok jegyzékébe. Ez a párt ugyanazokra az elvekre és értékekre épül, mint a Románia Együtt Mozgalom – biztosította híveit a volt miniszterelnök, hozzátéve, hogy korábbi párbejegyzési kérelmüket hétfőn visszavonják.
Ciolos volt uniós biztos 2015 novemberétől 2017 januárjáig függetlenként vezette Románia szakértői kormányát. A 2016. decemberi parlamenti választások előtt – a választóknak tett ígéretére hivatkozva – Klaus Johannis államfő noszogatása és a jobbközép pártok többszöri hívása ellenére sem volt hajlandó politikailag elkötelezni magát, habár akkor ő számított a legismertebb jobboldali politikusnak. A választási kudarcért emiatt a jobboldalon sokan Ciolost hibáztatták.
A volt miniszterelnök 2017. végén látta elérkezettnek az időt arra, hogy pártpolitikusként szálljon szembe a kormányra került Szociáldemokrata Párttal (PSD), akkor kezdte el országszerte megszervezni a Románia Együtt Mozgalmat. Bár pártot eddig nem sikerült hivatalosan bejegyeznie, a közvélemény-kutatásokban már megjelent Ciolos mozgalma, és úgy tűnt, hogy Ciolos neve önmagában elég hajtóerő lehet a parlamenti küszöb átlépéséhez. A BCS közvélemény-kutató intézet két hete végzett felmérése szerint a Románia Együtt Mozgalomra a választók 7,7 százaléka szavazna. A volt miniszterelnök pártjának támogatottságát az IMAS felmérése 8,2 százalékra taksálta.
A Gazeta de Cluj kolozsvári hetilap múlt héten közölte, hogy a volt technokrata miniszterelnök egyetemi hallgatóként a szélsőségesen nacionalista Vatra Româneasca szervezet tagja volt. A marosvásárhelyi magyarellenes pogrom kirobbantásában kulcsszerepet játszó ultranacionalista szervezet ifjúsági tagozatában, a Junimea Vatra Româneascában 1993-ban a kolozsvári szervezet elnökhelyettesi tisztségéig emelkedett a ranglétrán. Ugyanakkor Ciolos az ultranacionalisa Román Nemzeti Egységpárt 1995-ben megalapított ifjúsági szervezetének is az első elnöke volt.
Ciolos nagyon vehemensen reagált az RMDSZ által beterjesztett, a Gyulafehérvári Nyilatkozatban megígért kisebbségi jogok érvényesítését előíró törvénytervezettel kapcsolatban. A volt kormányfő a tervezet visszavonására szólította fel az RMDSZ-t, mivel szerinte az etnikai enklávék létrehozását javasolja a Gyulafehérváron megígért „nemzeti szabadság” megteremtésének ürügyén.
