Románia működteti az egyik legméltánytalanabb oktatási rendszert
A 2022-es PISA-felmérésbe először került be külön almintaként kutatható, mérhető entitásként a romániai magyar diákság. Több mint ezer magyarul tanuló gyermek vett részt a kutatásban, az iskolák és a tanulók kiválasztása véletlenszerűen történt, ez alkalommal is a település, az iskolák típusát véve figyelembe.
Az eredményeket szociológusok, oktatási szakpolitikusok elemezték, abban reménykedve, hogy következtetéseik a magyar tannyelvű oktatás javítását szolgálhatják. A PISA-teszt számos, a kisebbségi oktatással kapcsolatban felmerülő kérdésre is választ adhat: mennyire biztosít a romániai magyar közoktatás egyenlő esélyeket a tanulóknak; az anyanyelvű oktatási rendszer mennyire biztosítja az identitás, a nyelvi, kulturális reprodukciót; milyen a kisebbségi oktatás versenyképessége.
Intézményes támogatás kell a hátrányos helyzetű iskolásoknak
– Elismerésre méltó bizonyos értelemben a magyar iskolások 2022-es teljesítménye a PISA-felmérésen. Ez azt jelenti, hogy a romániai magyar elit fenn tudta tartani versenyképes oktatási rendszerét – mondta Kiss Tamás szociológus. Kiemelte: nemcsak a romániai magyar, hanem a moldovai köztársaságbeli orosz kisebbséghez tartozó tanulók is mindhárom teszten felülmúlták a többségi diákok teljesítményét.
Kifejtette: az eredmények arra világítanak rá, hogy a romániai diákok teljesítménye az OECD-országok átlaga alatt van, az oktatási rendszeren belül pedig óriásiak az egyenlőtlenségek. Megállapítása szerint Románia működteti a legméltánytalanabb, legegyenlőtlenebb rendszert. Ennek hozadéka az, hogy Romániában a hátrányos helyzetű családból származó gyermek alig hat százaléka teljesít jól, és esélyük sincs a felzárkózáshoz. A romániai magyarok esetében ez az arány nyolc százalék. Általában a kelet-európai oktatási rendszerek semmilyen intézményes támogatást nem nyújtanak a hátrányos helyzetű iskolásoknak – szögezte le.
Toró Tibor szociológus elmondta: a romániai oktatási rendszer nagy problémája, hogy a hátrányos helyzetű családból származó és jó képességű gyermekeknek nem teremti meg a lehetőséget a kitörésre. Ezért szükségesnek látja az ilyen gyerekek széles körű támogatását.
Az oktatási eredmények javítása céljából a beszélgetésen szintén jelen levő Molnár Zsolt ombudsman-helyettes kifejtette: az oktatási rendszerbe nem az egyenlőséget kell „belesulykolni”, hanem azt, hogy a nemzeti kisebbségek nyelvén tanuló diákoknak speciális oktatási igényei vannak, továbbá, hogy a hátrányos helyzetű tanulóknak méltányos és egyenlő esélyt biztosítsanak.
A román idegen nyelvként tanulása csak szerény előrelépést eredményezett
– Azért volt fontos, hogy a romániai magyar diákok külön almintát képezzenek, mert eddig csak sejtéseink voltak arról, hol helyezkedik el a romániai magyar oktatás a romániai oktatási rendszeren belül. Az elmúlt három évtizedben többször hallottuk azt a magyar szülőktől, hogy azért adják román osztályba a gyermekeiket, hogy jobban érvényesüljenek. Ez nagyon elterjedt tévhit lett. A 2022-es PISA-eredmények is alátámasztják az anyanyelvű, esetünkben a magyar nyelvű oktatás fontosságát és előnyét – mondta Kallós Zoltán RMDSZ-es oktatási államtitkár.
Ami pedig a romániai magyar nyolcadikosoknak és érettségizőknek a romániai átlaghoz viszonyított (az alacsony román jegyek miatti – szerk. megj.) gyengébb vizsgaeredményei és a jobb PISA-eredmények közötti (látszólagos) ellentmondást illeti, Kallós Zoltán államtitkár elismerte: egyelőre alig néhány százalékpontos javulást, hogy a romániai magyar tanulók más tanterv szerint tanulják a román nyelvet, más tételekből vizsgáznak immár jó néhány éve.
– Nem gondolnám azt, hogy a romániai magyar iskolások annyira alulteljesítenek, ahogy az a közbeszédből kivehető. Hosszú éveken keresztül a magyar diákok a cikluszáró vizsgán jobb eredményt értek el a saját anyanyelvükön, mint a többségiek. Úgy tűnik azonban, hogy egyelőre hiába tanulják most már idegen nyelvként a románt, a javulás csak néhány százalék. Mert hiába van speciális tanterv, ha azt egyáltalán nem, vagy csak részlegesen alkalmazzák. Az elmúlt években minden román nyelvet tanító pedagógusnak, aki magyar iskolában tanít, különböző képzéseket szerveztünk – mondta az államtitkár, hozzátéve: remélik, hogy apró lépésekkel növelni lehet majd a versenyképességet.
Molnár Zsolt elmondta: az általa képviselt intézmény annyit tehet, hogy megvizsgálja azt a törvényes keretet, amely a cikluszáró vizsgákat szabályozza, és felhívja a figyelmet az esetleges méltánytalanságokra.
Kiss Tamás szerint a PISA-eredmények alakulását pozitívan alakítja már az óvodahálózat is. Szerencsére a romániai magyar óvodahálózat jobb állapotban van, mint az országos. Sajnálatos viszont, hogy a magyar nyolcadikosok nagyobb százalékban „morzsolódnak le” a többségieknél.
Kallós Zoltán államtitkár szerint a romániai oktatás elmozdulását a jó irányba az is hátráltatta, hogy az elmúlt több mint három évtizedben nagyon gyakran váltogatták egymást az oktatási miniszterek, és az esetek többségében az új tisztségviselő elődjének még a jó döntéseit is hatályon kívül helyezte.
Molnár Zsolt is arról beszélt, a romániai oktatás hiányosságai, rossz oldala annak is tudható, hogy nem az érvényben levő oktatási törvény, hanem a minisztériumi rendeletek szabályozzák. A miniszteri rendeletek pedig nem nyújtanak stabilitást, folytonosságot, hiszen azokat bármikor meg lehet változtatni. A szakember elmondta: már volt példa arra, hogy a nép ügyvédje az Alkotmánybíróságon támadta meg a tanügyminiszter döntéseit, például legutóbb az érdemösztöndíjak odaítélésének módja miatt.
A nemzetközi adatfelvétel, a PISA-mérés 2000-től kezdődött, Románia pedig 2006-ban vett először részt a felmérésben. „A PISA-felmérés nem lexikális tudást, nem általános kognitív képességet mér, hanem azt, hogy a 15 éves iskolások rendelkeznek-e teljes körű tudással, és tudják-e azt alkalmazni nem szokványos környezetben. Világszinten 690 000 tanulót mérnek fel 77 országból. Romániából 162 019 tanuló vett részt. A 2022-es teszteléskor nemcsak a romániai magyar, hanem a szlovákiai és szerbiai magyarok is külön almintaként vettek részt a tesztben. A tesztek a szövegértési, matematikai és természettudományi ismereteket mérik fel, de az iskolásoknak ki kell tölteniük egy kérdőívet is a családi hátterükről és a tanulást befolyásoló tényezőkről is” – magyarázta lapunk kérdésére Kiss Tamás.
