Még több pénzre, pedagógusképzésre van szükség
Négy egyetemi oktató – köztük két volt oktatási miniszter, Daniel David és Mircea Dumitru – fejtette ki véleményét a 2025-ös PISA-tesztek nemrég közzétett eredményeiről online beszélgetés során.
Mircea Dumitru, a Román Akadémia tagja elmondta, a PISA-eredmények közzétételekor elsősorban az lepte meg, milyen nagy a különbség az úgynevezett városi, jó iskolába járó gyermekek és a vidéki oktatásban részesülő tanulók között. Szerinte ez a részlegesen életbe léptetett oktatási politikákban keresendő, hiszen egészséges és erős oktatási rendszerben nem kellene ekkora különbségeknek lenniük. Példaként Finnországot említette, ahol alig vannak különbségek a városi és a vidéki oktatási intézmények között. A helyzet javítása érdekében az elnöki hivatal támogatására lenne szükség olyan körülmények között, hogy „az egyik kormány jön, a másik megy”. „Soha nem hibáztatnám a gyermekeket ezért az eredményért, ez az oktatási rendszer kudarca” – mondta a volt tanügyminiszter. Ugyanakkor rámutatott, a román közoktatás nem a PISA-tesztek követelményeire épül, a leckék stílusa és a követelmények is mások, ezért egyhamar nem várható a PISA-eredmények javulása.
Daniel David, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) rektora, volt tanügyminiszter szerint a 2025-ös PISA-mérés eredményei nem jók, ez nyilvánvaló, ám a gyenge eredményeknek nem kellene meglepetésként hatniuk, hiszen eddig sem voltak jók a PISA-eredményeink. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az oktatási tárca nem ült karba tett kézzel az eredmények láttán.
David szerint az eredmények elsősorban a gyermekek rossz társadalmi-gazdasági körülményeivel magyarázhatók. Másrészt azonban elég nagy azoknak a tanulóknak a százaléka, akik jó körülmények között élnek, mégis gyengén teljesítettek a PISA-teszten. Ez azt jelenti, hogy nem csak a gyermek társadalmi-gazdasági helyzete befolyásolja a teszten elért eredményét. Itt említhető az iskolába járás, illetve a gyermek motiváltságának támogatása is.
A tanrendet átalakították, és az országos iskolaelhagyási programnak, a PNRAS-nak köszönhetően fennállt annak a reménye, hogy a 2025-ös PISA-eredmények jobbak lesznek a 2022-es mérés eredményeinél. Ez azonban nem történt meg. David szerint az oktatási rendszerre elég sok pénzt költöttek, „de talán nem arra, amire kellene”. Ezért jónak tartaná, ha az oktatásra még több pénzt fordítanának, ugyanakkor meg kellene nézni, melyek a tényleges szükségletek, például a szociális ösztöndíjak és a déli főtt étel biztosítása.
A 2025-ös PISA-mérés a digitális kompetenciákat is vizsgálta, és ezen a téren is lemaradásokat tapasztaltak. David ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a TIMSS nemzetközi oktatási felmérésen, amely a negyedikes és nyolcadikos tanulók matematikai és természettudományos tudását vizsgálta, Románia 2023-ban jobban szerepelt, mint a PISA-n. Ennek szerinte az az oka, hogy a TIMSS feladatai közelebb állnak a romániai oktatási rendszerhez.
Romiță Iucu, a Bukaresti Egyetem oktatója, akadémikus szerint a romániai tanulók gyenge eredményei a közoktatásban dolgozó pedagógusok nem korszerű képzésében is keresendők, ezért ezen a téren kellene változtatni.
Iucu szerint a PISA-mérés gyenge eredményei nem csak a közoktatást érintik, hiszen ezek a fiatalok három év múlva elsőéves egyetemi hallgatók lesznek. Ezért javasolja az egyetemi tanrendek még rugalmasabbá és hatékonyabbá tételét, a közoktatásban dolgozó pedagógusok korszerű felkészítése mellett. Másrészt felmerült benne, hogy nem országos, hanem regionális szintű intézkedésekre van szükség az eredmények javítása érdekében. Jónak tartja azt is, hogy az európai egyetemek közötti partnerség mintájára hasonló együttműködések jöjjenek létre az iskolák között is.
Dragoș Iliescu, a Bukaresti Egyetem oktatója szerint a 2025-ös PISA-eredményeket nézve úgy tűnik, mintha „két oktatási rendszer működne Romániában”: a nagyvárosok elitiskoláinak oktatási rendszere és a vidéki oktatás. A matematika terén a vidéki és a jó bukaresti iskola diákja közötti különbség 109 pont volt a matematikavizsgán, ami több, mint a finn és a román gyermekek eredménye közötti különbség.
Iliescu szerint ez nem a gyermek és nem a család hibája. A gyenge eredményekért nem a kulturális különbségeket vagy a sorsszerűséget kell okolni, hanem a rendszert, az intézményeket és magát az államot. A 2025-ös PISA-mérésekből egyértelműen kiderült az is, hogy a romániai gyermekek szövegértése azért is gyengébb, mert nem olvasnak. Ez főleg a fiúkra jellemző. A szövegértés terén a romániai fiúk és lányok közötti különbség 30 pont volt, ami jelentős, miközben matematika és a természettudományok terén nem ekkora a nemek közötti eltérés.
Gyengék voltak az eredmények a digitális kompetenciák esetében is. „Hiába szereltük fel az iskolákat okostáblákkal, táblagépekkel”, a digitális kompetenciákon ez nem javított. Iliescu szerint rendszerszintű problémával állunk szemben. A PISA-mérés olyan eszköz, amelyet nem Romániában hoztak létre, tehát nem várható el, hogy tökéletesen illeszkedjen a romániai közoktatáshoz.
