Pedagógusok véleménye a mesterséges intelligencia korszakáról
A mesterséges intelligencia (AI) alapjában kódolja át társadalmunk működési mechanizmusait. Az iskola sokáig a tudás átadásának terepe volt, hiszen aki minél pontosabban visszaadta a tananyagot, az felkészült diáknak számított. Az AI azonban nap, mint nap új helyzeteket teremt az oktatásban. Ma már néhány másodperc alatt elkészülhet az esszé, az összefoglaló, vagy elérhetővé válhat a megoldó kulcs, így egyre kevésbé az információ birtoklása válik értékké, hanem felértékelődik annak értelmezése és használata.
A szemléletváltások időszaka
Kátai Zoltán, a marosvásárhelyi Sapientia Matematika–Informatika Tanszékének egyetemi docense és tanszékvezetője szerint egy ideje már érzékelhető az egyetemeken is, hogy az AI a háttérben munkálkodik. „Jelentős pozitív potenciált hordoz az AI, legyen szó tanulási vagy tanítási folyamatról, viszont árnyat is vethet rá. Mind a diák, mind a tanár fel kell zárkózzon, hogy konstruktívan lehessen használni. Az értékelési rendszerünket biztosan befolyásolja. Felértékelődött a szóbeli értékelés, hiszen a diáknak el kell tudnia magyarázni a saját munkáját” – mesélte az egyetemi oktató.
A technológia elhozta a szemléletváltások időszakát, amely nem nemcsak a feladatok megoldását és a vizsgáztatást alakítja át, hanem azt is, hogy mit tekintünk valódi tudásnak. A pedagógusoknak egyre gyakrabban kell olyan feladatokat alkotniuk, amelyekben nem a kész válasz megtalálása, hanem a gondolkodási folyamat számít. Mint mesélte Kátai Zoltán, a vizsgáztatásra már nem csak a diákok kell felkészüljenek, hanem az oktatók is, hiszen tanszékükön AI rezisztens feladatokat dolgoznak ki a diákoknak, hogy igazi tudásukat tudják felmérni.
Nem ellenség, hanem lehetőség
A pedagógusok szerint nem oldaná meg az új technológia által kiváltott problémát, ha a szülők, oktatók vagy tanintézmények nem vennének tudomást az AI térnyeréséről, vagy egyenesen elleneznék annak oktatását és használatát. A kérdés a jövőben sem az, hogy a diákok használják-e, hanem megtanulják-e felelősen használni, felül tudják-e bírálni kritikai gondolkodással.
Szabó Irén-Ottilia, a Hargita Megyei Nevelési Tanácsadó és Erőforrás Központ vezetője úgy látja, hogy a pedagógusok ugyanúgy tudják szabályozni az AI használatot, ahogyan korábban a mobiltelefonok esetében is tették – nem tiltó módon, hanem a megfelelő alkalmazással. „Arra kell nevelni a gyermekeket, hogy okosan tudják használni: vannak olyan helyzetek, amikor segítség lehet egy projekt elkészítésénél. Nagyon fontos a pedagógus szerepe, hiszen ott vannak a veszélyek is. Már csomó mindent képes helyettesíteni az AI, ezért veszélyezteti a kritikai gondolkodás kialakulását, hiszen nem lesznek ráutalva arra, hogy használják az agytekervényeiket” – hívta fel a figyelmet a tudatosabb használatra a pedagógus.
Hasonlóan vélekedik az alkalmazkodásról Kátai Zoltán is, aki szerint a tanárok szerepe nem csökken, hanem átalakul. „Nem tiltani kellene, hanem megfelelő módon használni, és az oktatás szolgálatába állítani. Mi, tanárok is próbálunk felnőni a feladathoz, s módszeresen megmutatni a diákoknak, hogy kell építő módon használni, hogy ne sorvassza el a képességeket, a készségeket.” Ám az egyetemi oktató azt is megosztotta, hogyan állítja ő saját oldalára az AI-t. Mint mesélte, nemrég egy tankönyvön kezdett el dolgozni, amelynek fejezeteihez építő módon próbálja bevonni a generatív technológiát. ,,Nem úgy, hogy a diákok helyett megoldja a feladatot, hanem egyfajta személyre szabott mentori szerepet tudjon betölteni” – magyarázta az oktató.
Az alkalmazkodás lehet a kulcs
Az időszak legnagyobb kihívása, hogy a társadalmi felzárkózásunkhoz szükséges készségek gyorsabban változnak, mint ahogy az iskolarendszerek képesek lépést tartani velük. Miközben az AI hónapról hónapra fejlődik, a diákok jövőbeli sikeréhez szükséges kompetenciák fejlesztése nagymértékben az oktatók nyitott hozzáállásán múlik.
„Ez a szakadék létezik” – értett egyet a felvetéssel Kátai Zoltán. Úgy vélte, korábban a diákok első reakciója az volt, hogy megpróbálják önállóan megoldani a feladatot, ma viszont sokaknak az első, hogy rákeresnek vagy akár már egyből a megoldást a technológiától várják. Mint mondta, fontos lenne, hogy az oktatási rendszer igazodjon ehhez, de gondosan figyeljen is rá, hogy a diákok jól képzettek legyenek. ,,A tudás visszaadás és a memorizálás veszítenek a fontosságukból. Okosan építkezni a rendelkezésre álló információkból csak úgy lehet, ha rá tudunk keresni, meg tudjuk találni, össze tudjuk szerkeszteni, kontextusba tudjuk helyezni azokat. Úgy gondolom, megmarad a jelentős szerepe az embernek, de magasabb szintre emelkedik, még inkább alkotói munkává alakul” – fejtette ki Kátai Zoltán.
A mélyen emberi tulajdonságok felértékelődnek Szabó Irén-Ottilia szerint, hiszen olyan emberi kompetenciák kerülnek előtérbe, amelyeket semmilyen algoritmus nem tud teljesen helyettesíteni. „Fontos a reziliencia: megtanulni gyorsan váltani egyik helyzetből a másikba. Kudarc esetén tudjon kilépni, tovább lépni, vagy akár tudja továbbgondolni a dolgot a gyermek” – mondta a pedagógus. Majd kiemelte folyton gyorsuló világunk buktatóját is: a figyelem és a tűrőképesség lerövidülését. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a nagy mértékű digitális ingeráradat előtt a gyermekek kibírták az ötven perces tanórát, ez azonban mára megváltozott.
,,Az emberi kapcsolatokra nincs jó hatással, hiszen aki csak ebben él, annak a társ az Ai lesz. Ha valaki ezen nő fel, akkor nem értékeli az élő jelenlétet” – hívta fel rá a figyelmet Szabó Irén-Ottilia, hiszen az AI által nem csak felértékelődnek az emberi tulajdonságok, de nagyobb figyelmet is igényelnek. Az AI-nak ugyanazok a negatív hatásai lehetnek, mint a túlzott médiahasználatnak: elmagányosodás az életközeli helyzetektől és eseményektől, valamint az önállósódás kialakulásának is gátakat szabhat. A pedagógus szerint azonban ez nem elég indok, hogy kizárjuk életünkből a technológiát, de elég ahhoz, hogy határokat szabjunk, s figyelemmel kövessük a gyermekeinket.
Segítség lehet a sajátos nevelési igényűeknek
Azonban az AI nem minden gyermek számára jelenti ugyanazt a segítséget, hiszen a sajátos nevelési igényűek számára más lehetőségeket tartogat a technológia. Molnár Szilvia, a Hargita megyei speciális oktatás tanfelügyelője szerint mindig az adott érintettségtől függ, hogy milyen szerepet tölthet be az AI a mindennapokban. Mint magyarázta, a magasan funkcionáló autizmussal élő vagy tanulási zavarral küzdő diákok számára hatékony tanulási segédeszköz lehet, ugyanakkor fontos a folyamatos felügyelet és a határok meghúzása, mert fennállhat a függőség kialakulásának a lehetősége.
A tanfelügyelő szerint a legtöbb lehetőség az érzékszervi sérüléssel élő gyermekek előtt nyílhat meg: „Ha látás- vagy hallássérülésről van szó, ez lehet a legszebb időszak a technológiának hála. Sokkal több szoftver lesz elérhető számukra, ami jelentősen tudja kompenzálni ezeket a zavarokat. Tanzavar esetében is jól tud segíteni az írott szövegek értelmezésében vagy gyártásában. A digitális technológia által közelebb lehet vinni azokat a tartalmakat a gyermekekhez, amelyeket a könyv pont az akadályozottság miatt nem tudott teljesíteni.” Ám arra is felhívta a figyelmet, hogy az AI csak akkor használható előnyként, ha a kognitív funkciók nem érintettek bármely akadályozottságban, hiszen ,,az AI akkor működik jól, ha minél konkrétabb információkat kap”.
A tanárok sem maradhatnak ki a tanulásból
Miközben a diákok gyorsan alkalmazkodnak az új eszközökhöz, a pedagógusoknak kihívást jelent az AI, hiszen folyamatosan képezniük kell magukat. Mint mondta Molnár Szilvia, annak ellenére, hogy egyre több továbbképzés elérhető, még mindig erős a bizonytalanság az oktatók részéről. „Még nem beszéltünk eleget az AI-ről, nem léptük túl a félelem határát főleg, ami a tanárok képzését illeti. Sokkal többet kellene ezekbe a képzésekbe fektetni, a tanárok is részt kellene vegyenek rajta, és biztos gyakorlati tudást is kellene nyújtani számukra” – fejtette ki a tanfelügyelő.
Úgy gondolja, egyrészt a technológia frissessége is kiválthatja a tartózkodást, másrészt a félelmeket az is táplálhatja, hogy nehéz kiszűrni, melyik diák bízza a technológiára a házifeladatok megoldását. ,,Illetve megvan ez a mítosz is, hogy az AI át fogja venni a szerepeket” – világított rá.
,,A kontroll a mi kezünkben van”
Ám bármennyire is fejletté válhat a jövőben az AI, a három szakember végső üzenete meglepően hasonló. Szabó Irén-Ottilia szerint a szülők szerepe is felértékelődik ebben az időszakban: „Legyenek a gyermekek mellett a biztos pontok. Ha a gyermek biztonságban van, mind érzelmileg, mind fizikailag, könnyebb túltenni az akadályokon magát, és a stressz, a frusztráció, a szorongás is csökken. Ne akarja senki átalakítani a gyermekét, fogadja el azokkal a képességeivel, adottságaival és hibáival együtt, amilyen.”
Molnár Szilvia is hasonlóan gondolkodik a jövőről: úgy véli, egyelőre a kontroll a mi kezünkben van. Meg kell ragadjuk ezt az időszakot, és ki kell aknázzuk az AI adta lehetőségeket. De a nevelés is épp annyira fontos, hiszen ezen áll vagy bukik, hogyan tudjuk integrálni a saját gyermekünk életébe a technológiát.
Végül Kátai Zoltán is a nyitottságra hívta fel a figyelmet, hiszen már rengeteg kutatás folyik az új technológiával kapcsolatban, van és lesz miből tájékozódni. ,,Tudjunk bölcsen élni vele tanárként és diákként is. Ahogy mondani szokás, ne csak fülből, ráérzésből zenéljünk, hanem tudjunk kottából utána olvasni.”
