Egy évvel ezelőtt, amikor jótékonysági kiállításra készültek, előkerült néhány alkotás tekercs formájában. Kibontotta az egyik sárga tekercset és a rajta látható barna krikszkraksz vonalak kalotaszegi régi tornácos házzá álltak össze. Benk András nagyméretű tusrajza volt az. Ekkor döntötte el, hogy legyen ennek folytatása, legyen kiállítás a munkákból. Gondolata valóra vált, Benk Andás pasztelljeit a Kolozsvár-Törökvágási Egyházközség Kányafő Galériájában állították ki.
„Benk András képzőművész grafikai tárlata a Kalotaszeg, a Mezőség, tágabb értelemben Erdély krónikája. Pillanatfelvétel a jelenről, a pusztuló örökségről, a mindennapokról a múló időben. A Juss! című kiállítás hagyaték, amit lélekben magával vihet a szemlélő. Ez az az örökség, ami szemünk előtt pusztul. Megállítani nem tudjuk a romlást, de egy részletet, pillanatot magunkkal vihetünk. A táj fájdalmasan csendes, ember nélküli, de nem statikus. Önmagában vibrál. Gyermekkorom emlékképeit idézi. A beékelődő időmúlás romlást okoz az emlékekben. A parasztházak ábrázolásában ez a romlás szinte tapintható. Színei a bordó, a kék, a zöld és a kevés sárga adja vissza a művész érzéseit, ragaszkodását a legendás tájhoz, az épített örökséghez, amely pusztulásában is szép. A templomok kazettás mennyezeteinek részletei, düledező parasztházak, sütőkemencék mind-mind részei a megörökített fájdalomnak” – emelte ki beszédében a lelkipásztor.
A bánffyhunyadi születésű művész képzőművészként és tanárként tevékenykedik. 2003-ban a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Egyetem rajzpedagógia szakán diplomázott, a bánffyhunyadi gyermekklub tanáraként kézműves foglalkozásokat vezet. 2006-tól rajztanárként is tevékenykedik. Rendszeres résztvevője az erdélyi képzőművészeti táboroknak, a kalotaszegi Zsobokon, a mezőségi Mezőmadarason, a Nagy-Homoród menti Szentmártonban, a szilágysági Sámsonban, a kászonvidéki Katrosán. Magyarországon a Markazi Reneszánsz Alkotótáborban fordult meg. 1998-tól számos kiállításokon vesz részt Erdély-szerte. Egyéni kiállításai az utóbbi néhány évben születtek, Bánffyhunyadon, Körösfőn, Kalotaszentkirályon és Kolozsváron a Fehér Galériában állított ki.
Benk András a plein air festészet képviselője. „A vissza a természetbe elvét vallja, tanítómesterének is a természetet tartja. Magyarul: csak a szabadban fest, ritkán szorul be műtermébe. Művészi hitvallásában a falvak kihaló élettereinek csodás, egyszerű világát szeretné megörökíteni, s ezzel átmenteni a múlt kincseiből néhány ritka pillanatot a jövő nemzedék számára” – tette hozzá a lelkipásztor.
A művész leggyakoribb eszköze a pasztell, de szeretettel használja a tust és a diópácot is. Erőssége a rajz, lendületes vonalai tömör felületekké állnak össze, élettel, érzéssel teli, megformált, hatásos plasztikai alkotások ezek a színes alapú papíron. Az említett alkotótáborokban többször volt alkalmam meglesni, hogyan alkot a művész. Tűző napon, kisszéken is képes órákon át rajzolni az előtte álló ház részleteit, vagy a kemencét. Néztem, az aprólékos vonalrészletek, foltok hogyan állnak össze képpé.
A kalotaszegi kisváros népművészeti hagyományaira épülő kulturális közegből nehéz nem népművészeti jellegű alkotásokat létrehozni, abból kiemelkedni, művészi szinten alkotni, és bekapcsolódni nemcsak Kolozs megye, de Erdély képzőművészeti életébe is. De Benk András alkotásai népszerűek a szakma körében is. Fő erőssége a tájkép, a tájképbe komponált házak, csűrők, gazdasági épületek, amelyben szabadon, korlátok nélkül érvényesülhet közvetlen kifejezésmódja. A tárgyaink, épített örökségünk emlékeit átkölti, átalakítja a maga kedve szerint, munkái derűsek, amelyből az önirónia sem marad ki. Rajzainak hangulata elsősorban a sajátos színvilágában rejlik.
„Kora reggel, mikor végignéztem a kiállítást, hogy minden rendben van-e, egy szarvas suhant végig a kazettás mennyezetet ábrázoló alkotáson. Álom-e vagy valóság? – kérdeztem magamtól. A kazettás mennyezeten tovasuhanó szarvas lábnyomában keletkező (képi) kultúra a Juss! Lendülete mutatja, hogy van folytatás. Hogy meddig, az attól is függ, hogy mit tudunk alkotni és továbbadni jelen időben a következő nemzedék jelen levő tagjainak” – zárta beszédét Bibza Gábor.
A kiállítás szeptember 12-ig, hétfőtől péntekig 9-16 óra között tekinthető meg a Donát utca 142. szám alatti tanácsteremben és a templom előterében.
