A melegházasság legalizálását ellehetetlenítő alkotmánymódosító törvénytervezet túljutott a képviselőházon, jelenleg a szenátus elfogadására vár. Hatályba lépéséhez azonban érvényes és eredményes népszavazásra is szükség van, amelyet az érvényben lévő szabályozás szerint a parlamentnek egy külön törvényben kellene kiírnia.
A népszavazási törvény módosításával a kormánytöbbségnek az volt a célja, hogy egyszerűsítse az eljárást oly módon, hogy amennyiben a parlament egy alkotmánymódosító törvénytervezetet fogad el, akkor arról harminc napon belül automatikusan a népszavazást is megrendezzék anélkül, hogy a referendum kiírásáról külön törvényt kellene hozni.
A szociálliberális kormánytöbbségnek azért volt fontos ez a rendelkezés, mert ezzel kiiktatják Klaus Johannis államfőt az alkotmánymódosító eljárásból. Amíg ugyanis a népszavazás kiírásáról külön törvényt kell hozni, annak megszervezését az államfő alkotmányossági óvással hátráltathatja, vagy visszaküldheti megfontolásra a parlamentnek.
A népszavazásról szóló törvénymódosítás hosszú utat tett meg: tavaly elfogadott első változata elbukta az alkotmányossági normakontrollt, majd egy kiigazított változatát az államfő küldte vissza megfontolásra. A parlament most elutasította az elnök kifogásait, Johannis pedig másodszor már nem tagadhatja meg a törvény kihirdetését.
Az egyházak által kért alkotmányos családmeghatározásról Liviu Dragnea szociáldemokrata (PSD) pártelnök szerint még idén májusban népszavazást írhatnak ki. A PSD vezetője korábban a melegházasságot ellehetetlenítő alkotmánymódosítás esetleges kedvezőtlen európai fogadtatására vonatkozó felvetést azzal hárította el: őt az érdekli, hogy „ezt a döntést a románok hozzák meg, ne más”.
A népszavazás májusi céldátumának bejelentésekor a PSD elnöke szükségesnek tartotta kiemelni: a család alkotmányos meghatározásának módosításával egy időben a PSD az élettársi kapcsolat törvényesítésének lehetőségéről is közvitát kezdeményez, mert nem tehet úgy, mintha (szexuális) kisebbségek nem léteznének.
