Szentkúti Farkas: más trendek érvényesülnek a háziállattartásban
Szakemberek szerint az elmúlt években érezhetően megnőtt a háziállatot, elsősorban kutyát és macskát vállaló városi lakosok száma, ezzel párhuzamosan pedig a belvárosban és a lakónegyedekben is megjelentek az új állatorvosi szolgáltatásokat nyújtó rendelők.
Tény az is, hogy a 2020-ban villámgyorsan elterjedt koronavírus jelentősen megváltoztatta az háziállattartási szokásokat: lévén, hogy a kutyák mobilitási lehetőséget biztosítottak a tulajdonosoknak, egyre többen vásároltak vagy fogadtak örökbe ebeket. Nagyon sok esetben a háziállatokat a rokonok, barátok, ismerősök és szomszédok is sétáltatták, kimerülésig…
Szociológusok szerint a háziállatok bevállalásának más oka is van: a szedentáris életmód jelentősen hozzájárul a jelenség növekedéséhez. Az otthonukban egyre több időt töltő embereknek szüksége van társra, akivel foglalkozhat. A magányos emberek száma is növekedett, olvasható a statisztikákban, ami szintén maga után vonja a háziállatok számának növekedését.
Átfogó ellenőrzéseket szerveznek
A 2020 őszén megjelent állatrendőrség a belügyminisztériumhoz tartozó megyei rendőr-főkapitányságok kötelékében működik, a kék ruhások pedig kisebb-nagyobb rendszerességgel szerveznek ellenőrzéseket és rajtaütéseket az állattartási körülmények ellenőrzésére, illetve a törvénytelenségek (például kínzás, kutyák közötti harcok) szankcionálására. A rendőrök rendszerint a civil kurázsival rendelkező lakosok bejelentései, panaszai alapján indítanak vizsgálatot.
A Kolozs megyei rendőr-főkapitánysághoz tartozó állatvédelmi iroda (állatrendőrség) által nemrég végzett ellenőrzési akció során 64 állattartót kerestek fel a törvényes előírások betartásának ellenőrzése érdekében.
A kék ruhások szerint az akció során összesen 102 kihágási jegyzőkönyvet állítottak ki, a büntetések összértéke meghaladta a 44 ezer lejt. Közölték: 28 esetben a 2004-ben elfogadott állatvédelmi törvény, 30 eset vonatkozásban pedig a 2001-ben elfogadott sürgősségi kormányrendelet alapján róttak ki büntetést a gazdátlan ebek helyzetének kifogásolható helyhatósági kezelése miatt. Ugyanakkor a 2002-ben elfogadott kormányrendelet alapján 26 esetben róttak ki büntetést az állatrendőrség illetékesei.
Lapunk afelől érdeklődött, megyei szinten hány veszélyes vagy agresszív kutyát tartanak nyilván. Patricia Socaciu rendőrtiszt azt válaszolta: az ilyen állatok tartását a 2004-ben elfogadott törvény szabályozza. A jogszabály értelmében ezeket 18 év fölötti személyeknek tarthatják, akik semmilyen szellemi betegségben nem szenvednek, illetve nem ítélték el őket személy ellen elkövetett bűncselekményért. Ugyanakkor ezeknek a kutyáknak szerepelniük kell a szakhatóság, azaz a román állatügyi egyesület nyilvántartásában.
Közölték: amennyiben valaki feljelentést szeretne tenni az állatok bántalmazása miatt, az a cabinet@cj.politiaromana.ro e-mail-címen vagy bármely rendőrőrsön megteheti. Amennyiben sürgős vagy súlyos esetről van szó, akkor az 112-es segélyhívó szám a mérvadó.
Megtudtuk: az állatvédelmi törvény értelmében a kutyatulajdonosok 3000 és 12 ezer lej közötti bírsággal sújthatók, amennyiben nem oltatják be házőrzőiket, a mikrocsip hiánya miatt pedig 5-10 ezer lej közötti büntetést kockáztatnak. Szintén szabálysértésnek minősül az állat kötelező ivartalanításának elmulasztása, ezért szintén 5-től 10 ezer lejig terjedő büntetés róható ki. A megfelelő menedék, élelem és víz hiánya miatt a kutyatartókat szintén 3000 és 12 ezer lejjel büntethetik.
Ugyanakkor a farok- és fülcsonkításért, valamint a nyolchetesnél fiatalabb kölyökkutyák eladásáért hat hónaptól három évig terjedő szabadságvesztésre számíthatnak a tulajdonosok. Az állatok szándékos megsebesítése esetén 1-től 5 évig, kínzásáért, leölésért pedig 2-től 7 évig terjedő szabadságvesztés a büntetés.
Szentkúti Farkas: sokkal törődőbbek a háziállatokkal
Az állatrendőrség által nyilvánosságra hozott adatok alapján lapunk megkereste Szentkúti Farkas állatorvost, aki kijelentette: az utóbbi években jelentősen megváltoztak a háziállattartás trendjei. – Tény, hogy az utóbbi években jelentősen megnőtt a háziállatok, elsősorban a kutyák és macskák száma. Az is egyértelműen észrevehető, hogy az utóbbi években, évtizedekben az emberek sokkal többet törődnek a háziállataikkal. Paradox helyzet, mert véleményem szerint ezt az emberek inkább magukért teszik. Ráadásul a törődés sokszor a családjuk, a környezetük, a szomszédjuk, a törvénykezés és a tömegtájékoztatási eszközök hatására is történik – jelentette ki a kolozsvári állatorvos. Hozzátette: meglátása szerint az emberek a pandémia és az egyedüllét miatt vállaltak egyre több háziállatot.
Szentkúti szerint nálunk is be kellene vezetni a biztosítási rendszert a háziállatok számára
– A világjárványt követően csökkent a háziállatok száma, mostanra pedig stabilizálódott. Az emberek nem értenek az állatokhoz, ezért sokszor olyat tesznek, ami nem szolgálja ezek érdekeit. Nyáron például a japán akita inut kockás, mintás ruhába öltöztetik, mert az a trendi és a menő. Ezenkívül beparfümözik a kutyákat, miközben annak legalább negyvenszer jobb a szaglása, mint az embernek. De a tulajdonosnak tetszik, hogy a háziállata illatos – sorolta a konkrét eseteket a szakember.
Szentkúti azt tapasztalta, hogy az utóbbi időben az emberek túlzottan féltik a háziállataikat: még a Szamos-parton is minden kutyát pórázon sétáltatnak. – Tudom, persze, ez a törvény, de józan észnek is érvényesülnie kellene. Régebben mindegyik eb szabadon volt, az emberek beszélgettek egymással, a kutyát falkába verődve szaladgáltak fel-alá. Az emberek most félnek még egy másik kutyához is odaengedni az ebüket, pedig ez természetes dolog – mutatott rá az állatorvos. – Olyan is előfordul, hogy valaki hathetes kutyát vásárol, és addig nem viszi ki a házból, ameddig az meg nem kapta az összes oltást, ami tizenöt hetet jelent – mesélte a szakember, aki elképesztőnek tartja a túlzásba vitt gondoskodást azért is, mert a Szamos-parton sétáltatott kutyák be vannak oltva. Úgy véli, az sincs rendben, hogy egyesek nem adnak a kutyának csontot, mert szerintük az hányást, székletrekedést okoz.
A közel harmincéves szakmai tapasztalattal rendelkező szakember szerint nálunk is be kellene vezetni a biztosítási rendszert a háziállatok számára, hogy komolyabb baj esetén a költségek (egy része) fedezve legyenek, s pénzhiány miatt a háziállatokat ne kelljen elaltatni. – Harcban megsérült kutyát sohasem hoztak hozzám kezelésre, de előfordult, hogy más okból fordultak hozzám az állattal, és egyértelmű volt, hogy ilyen célra használták – mesélte Szentkúti. Úgy vélte, etikai kérdés, hogy a tulajdonos és az állatorvos között maradjanak az információk. – Feladatom, hogy legjobb szakmai tudásom alapján ellássam, meggyógyítsam az állatot – jelentette ki.
