Okostáblák, pótórák, kirándulások, önismereti csoport
A pályaválasztás bonyolult ügy: a fiatal lehetőleg olyan munkát szeretne, amit szívesen végez, amihez tehetsége, készsége van, és amit tisztességesen megfizetnek. Bár az utolsó feltételt az iskola, a család, a diák kevésbé befolyásolhatja, igen sokszor még az is komoly fejtörést okoz, hogy egy fiatal megtalálja, mit dolgozna szívesen, miben jó, tehetségesebb a társainál. Életeket változtathat meg egy időben érkező megfelelő útmutatás, ebben kínál egyénre szabott alapos segítséget a ROSE-program, amelybe már 2017-ben az ország 271 iskolája kapcsolódott be: a Maros, Bihar, Szatmár megyei magyar iskolák közül is néhányan, a Kovászna, Hargita megyei iskolák zöme, valamint régiónkban a kolozsvári Brassai Sámuel Elméleti Líceum, a tordai Jósika Miklós Elméleti Líceum és a dévai Téglás Gábor Elméleti Líceum.
A középiskolai oktatási program (a rövidítés a program angol elnevezéséből származik: Romania Secondary Education Project) keretén belül 70 ezer és 152 500 euró közötti támogatásban részesülnek a középiskolák. A 200 millió euró összértékű ROSE-program a Románia és a Nemzetközi Fejlesztési és Újjáépítési Bank között 2015 áprilisában kötött washingtoni egyezmény és az annak nyomán született 2015/234-es törvény alapján 2015 és 2022 között zajlik.
Mit gondol az oktatásról tanár, diák, szülő?
Annak érdekében, hogy a leghasznosabb támogatást nyújthassák, a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium tanárcsapata egy kérdőívet dolgozott ki tanárok, diákok és szülők részére még mielőtt egyáltalán tudták volna, hogy mi lesz a sorsa a minisztériumi pályázatuknak. A kérdések az oktatás minőségére, hatékonyságára, módszertanra, elvárásokra, szülők-diákok-tanárok szerepére, elégedettségére vonatkoztak. Kiderült többek közt, hogy a diákok fontosnak tartják-e az érettségit, mitől függ, hogy egy tantárgy-tanár felkelti-e az érdeklődésüket, szülőktől-tanároktól milyen segítséget kapnak a tanuláshoz, hogy ki milyen feladatokat vállalna a siker érdekében stb.
Az iskolán kívüli tevékenységeket a diákok és a tanárok nagyjából azonos arányban vélték jótékony hatásúnak az iskolai teljesítmény javítása tekintetében, kis eltérés abban mutatkozik, hogy a diákok nagyobbra értékelik az iskolán kívüli tevékenységeket: közel 30%-uk szerint azok minden esetben pozitívan hatnak a tanulmányi eredményeikre, míg a tanároknak csak 19%-a gondolja így, ugyanakkor a diákok közel 36%-a és a tanárok 48%-a szerint az iskolán kívüli tevékenységek nem kivétel nélkül, ám az esetek többségében kedvező tanulmányi hatást gyakorolnak. A diákok körében találjuk a legtöbb szkeptikust: több mint 11%-uk szerint az ilyen programok soha nem javítanak az eredményeiken. Őket kell a leginkább meggyőzniük tehát a tanároknak arról, hogy ez nem éppen így van, de a számadatok szerint erre jó kiindulópont, hogy a tanárok között senki sem akadt, aki úgy gondolta volna, hogy a múzeumlátogatás, színházi előadás, kirándulások, közös foci, kosárlabda-bajnokság stb. ne lenne jó hatással a diákok tanulmányi eredményeire.
Tanulságosak lehetnek még a válaszok arra a kérdésre: elegendők-e az iskolai tanórák a sikeres érettségihez. A legbizakodóbbak a szülők, 75%-uk gondolja úgy, hogy amit az iskolában tanulnak a diákok, az minden esetben vagy az esetek többségében elég a sikeres érettségihez. A tanároknak már csak 72%-a, míg a diákoknak 64%-a vélekedik hasonlóképpen. Erősségeik és gyengeségeik azonosítására kínált lehetőségek kapcsán a diákok kicsit több mint 70%-a elégedett, ezzel szemben a tanárok 90%-a véli úgy, hogy az órákon megteremtik az ilyen helyzeteket diákjaik számára, és csupán 10%-uk gondolja úgy, hogy ez csak néha sikerül. A diákok több mint 23%-a szerint viszont a tanárok csak bizonyos esetekben támogatják őket fejlődésükben, és szinte 6%-uk úgy érzi, soha nem kap ilyen irányú támogatást.
Ezen adatok elemzése által a program lebonyolítói átfogó képet alkothatnak arról, milyen módon támogathatják az eredményes tanulásban, pályaválasztásban az iskola 253 licista diákját. Így három tevékenységtípus került be a projektbe: iskolán kívüli tevékenységek (kirándulások, színházi előadások, egyetemlátogatások) a szaktanárok és az osztályfőnökök szervezésében, az érettségi tantárgyakból felkészítő pótórák, valamint pályaorientációs tanácsadás és a jövőkép formálása.
Pozitív énkép, időmenedzsment-„képzés”
A ROSE-program tevékenységeinek célja: társadalmi és vállalkozói képességek fejlesztése, kommunikáció, a tanulási motiváció erősítése, kölcsönös támogatás, önismeret és a saját képességekbe vetett bizalom erősítése, pozitív énkép kialakítása, a tanulásra szánt idő és a szabadidő menedzselése.
Az iskolán kívüli tevékenységek keretében a 9. osztályosok meglátogatják a gyulafehérvári várat, a 10–11-esek opera, színház- vagy balett előadást tekintenek meg. A végzős osztályok a diákok érdeklődési körének megfelelően a kolozsvári, gyulafehérvári, marosvásárhelyi egyetemekre látogatnak, itt megismerik az egyetemek kínálatát, de a bentlakásokat is, az előadótermeket, könyvtárakat, laboratóriumokat, beszélgetnek az egyetemistákkal, tanárokkal, évfolyamvezetőkkel, szóvivőkkel.
2018 végéig hét héten keresztül a szaktanárok ingyenes felkészítőket tartanak a diákoknak érettségi tantárgyakból a következőképpen: a 9–10. osztályosok számára hiányosságokat pótló órákat román nyelvből és matematikából, a 11–12. osztályosok számára érettségire felkészítő tevékenységeket románból, magyarból, matematikából, valamint csak a 12. osztályosok számára biológiából, informatikából, földrajzból, kémiából és pszichológiából.
Nem csak egyetlen alkalmas foglalkozás létezik
Az iskola pszichológusa speciális tesztekkel méri fel a 9. osztályosok képességeit és érdeklődési körét, majd azok eredményei alapján alkotják meg a kollektív fejlesztési terveket. A diákokkal több csoportban foglalkoznak majd: külön azokkal, akik ismerik képességeiket, de nem választottak pályát, külön azokkal, akik nem ismerik a képességeiket és téves pályaválasztási irányultságot mutatnak, és külön azokkal a diákokkal, akik nem ismerik a képességeiket és pályaválasztási elképzeléseik sincsenek.
A végzős diákokat a 12. osztály elején szintén speciális szoftverekkel, módszerekkel és technikákkal tesztelik: ezek rávilágítanak az attitűdjük szerkezetére, a diák személyiségjegyeire, és elemzik ezek, valamint a különféle szakmák követelményei közötti kompatibilitást.
– Minden diák jó vagy a legjobb egy bizonyos területen, de egy személy számára nem csak egyetlen megfelelő karrier létezik – mondta Tiutiu Graţiela romántanár, a ROSE-program sajtófelelőse. – Minden foglalkozás eltérő konfigurációban igényel képességeket és bizonyos személyiségjegyeket, ami lehetővé teszi a személyek változatosságát egy adott foglalkozást illetően, ugyanakkor a foglalkozások változatosságát egy adott személyre vonatkozóan. Karrierválasztásuk szerint a diákok három kategóriába sorolhatók: vannak azok, akiknek szilárd szakmai elképzelésük van, mások több lehetőség között ingadoznak, és van azok csoportja, akik nem tudják, mit szeretnének. Mindhárom csoport esetében az önismeret az első lépés a megfelelő szakma és karrier kiválasztásában, még azok esetében is, akik több lehetőség között vacillálnak, de főleg azoknál, akik teljesen határozatlanok. A tanácsadási és pályaválasztási tevékenységek a diákok szükségletei alapján négy csoportban zajlanak majd: önismereti csoport, a foglalkozások világának felfedezése, a karrierlehetőségek feltérképezése és karriertervezési csoport – vázolta kérdésünkre a sajtófelelős.
Kreatív tanítás, okosprogramok okostáblákhoz
Az iskola Barcsay termében (amelyet ROSE-teremnek is neveznek) helyezik el azt a 15 laptopot, amit a ROSE-program keretében vásárolnak, és amelyeket a tanárok és a diákok egyaránt használnak. Ugyanakkor az iskola okostábla-hálózata részére speciális szoftvereket vásárolnak, így MozaBook oktatási programokkal és MozaWeb diákszoftokkal látják el a 2-2 románlabort, magyarlabort, mateklabort, valamint a biológia-, kémia-, földrajz- és informatikalabort, de lesznek digitális földrajzi térképek is és digitális tankönyvek 9–12. osztályosok számára az érettségi tantárgyakból, továbbá digitális tankönyvek biológiából, kémiából, földrajzból, magyarból, matematikából, informatikából. Ugyanakkor segédkönyveket vásárolnak a román irodalom tanulásához: irodalmi szövegelemzésről szóló szakkönyvet, valamint szóbeli és írásbeli érettségi tételmintákat tartalmazó kötetet.
A kollégium elsődleges célkitűzése esélyegyenlőséget nyújtani minden diáknak a minőségi oktatáshoz, amely által értelmes, jól felkészült, helyüket megálló diákokat készítenek fel a társadalom számára. Céljuk még iskolájukat megyei és országos szinten elismert és sikeres oktatási intézménnyé tenni, megelőzni az esetleges iskolaelhagyást, az érettségi eredményeket javítani. A kollégium érettségi eredményei 2018-ban (81,94%) 12 százalékponttal haladták meg az országos átlagot (69,7%), ám úgy gondolják, helye van a jobb teljesítménynek. Az egyes szakosztályok között viszont jelentős eltérések figyelhetők meg, így például hagyományosan jobbak az érettségi eredmények a reál- és tanító-óvóképző osztályoknál (nem ritka a 100%-os eredmény), szemben a turisztikai osztállyal, ahol a sikerarány akár az előzőeknek a felére is csökkenhet. A sikerarányon túl az érettségi átlagot is növelni szeretnék, amely nemcsak hogy a diákok minőségibb tudásáról árulkodik, de jobb bejutási esélyeket is jelent az egyetemekre. A nagyenyedi pályázat 2022-ig zajlik, és minden középiskolás diákra kiterjed.
