Ezeket az adatokat közölte szerdán a TASZSZ hírügynökség a helyi választási hatóságokra hivatkozva az összes szavazat összesítése alapján. A részvételi arány a referendumon, az oroszországi szavazóhelyiségek adatait is beleértve a donyecki régióban 94,15 százalékos volt, 1 662 607 jogosult vett részt a szavazáson. A zaporizzsjai régióban a részvételi arány 85 százalékos volt, itt 541 093 ember, a donyeckiban 97,51 százalékos, 2 131 207 szavazó, a herszoniban pedig 78,86 százalékos, 571 001 ember részvétele mellett.
Az öt napon át tartó népszavazás négy napig – a helyi hatóságok biztonsági megfontolásai miatt – mozgóurnás volt, az ötödik napon pedig szavazóhelyiségekben lehetett személyesen voksolni. Oroszországban a menekültek mindvégig választóhelyiségben nyilváníthatták ki akaratukat.
A donyecki és a luhanszki régióban, ahol hasonló eseményen 2014-ben az önállósodás mellett döntöttek, arra a kérdésre kellett válaszolniuk a jogosultaknak, hogy támogatják-e „köztársaságuk” jogalanyként való belépését az Oroszországi Föderációba. A Zaporizzsja és a Herszon megyében feltett kérdés arra vonatkozott, a szavazó támogatja-e, hogy a terület elszakadjon Ukrajnától, önálló államot hozzon létre, és az Oroszországi Föderáció részévé váljon.
A TASZSZ szerint a választásokat Oroszországén kívül öt kontinens 45 országának képviselői követték figyelemmel, mindannyian elismerték a népszavazás nyitottságát és magas szintű szervezését. Az ENSZ értésre adta, hogy nem tervezi hitelesítő misszió küldését a Donyec-medencébe. Vezető nyugati hatalmak közölték, csakúgy, mint 2014-ben a Krím esetében, a népszavazást illegitimnek, az eredményét pedig érvénytelennek tekintik.
Vlagyimir Putyin orosz elnök szeptember 21-én – egy nappal a Donyec-medencei, valamint a Herszon és Zaporizzsja megyei népszavazás meghirdetése után – kijelentette, Oroszország támogatni fogja e régiók lakóinak döntését, amelyet a szavazáson fognak meghozni.
Oleg Zacepa jogász, a szentpétervári választási bizottság elnökhelyettese és orosz megfigyelő a TASZSZ-nak azt mondta: a csatlakozási eljárás a népszavazás eredményének megállapítása után azzal folytatódik, hogy az érintett régiók felvételi kérelmet küldenek az orosz elnöknek. Ezt követően kerül az orosz parlament elé az erre vonatkozó, valamint a csatlakozási nemzetközi megállapodás ratifikálásáról szóló törvénytervezet. Zacepa szerint az integráció folyamata egy-két évig is eltarthat. Valentyina Matvijenko, az orosz parlament felsőházának elnöke bejelentette, jövő keddre tűzi napirendre az ukrajnai régiók csatlakozásának kérdését.
GEOANA: NEM FOG ELBÁTORTALANÍTANI EGY „LÁTSZAT NÉPSZAVAZÁS”
A NATO-tagországok addig támogatják Ukrajnát, amíg erre szüksége van, s nem fogja elbátortalanítani őket egy „látszat népszavazás” – jelentette ki szerdán Mircea Geoană. „Semmiféle látszat-népszavazás, propagandagépezet, katonai jelenlét vagy felelőtlen retorika nem fog elbátortalanítani bennünket ebben a küzdelemben” – idézte az Agerpres hírügynökség a NATO főtitkárhelyettest. Geoană hozzátette, Oroszországnak az Ukrajna ellen indított háborúja „a közös értékeink elleni háborúnak minősül, egy olyan világ elleni háborúnak, amelyben a szabályok uralkodnak, nem a dzsungel törvénye”. Szerinte Európa súlypontja Kelet felé tolódik, Románia és a keleti szárny stratégiai jelentősége minden eddiginél nagyobb lett. Mircea Geoană beszélt arról is, hogy a befektetőknek nem pusztán kiaknázatlan helyi piacként kell tekinteniük Romániára, hanem „kapuként”, amelyen át hozzáférésük lehet a széles EU-s piachoz, de ugyanúgy a Moldovai Köztársaság és Grúzia, a Balkán, a Kaukázus, valamint a tágabb közel-keleti régió felé is nyitást biztosít.
