A Kolozs Megyei Közegészségügyi Igazgatóság (DSP) pénteki közleménye szerint az utólag leprás fertőzéssel (Hansen-kórral) diagnosztizált két páciens november 26-án jelentkezett a Kolozsvári Megyei Sürgősségi Klinikai Kórházban. A speciális orvosi vizsgálatok igazolták a fertőzést, további két személy klinikai és epidemiológiai megfigyelés alatt áll.
A diagnosztizált fertőzötteket beutalták a kolozsvári járványkórházba, további vizsgálatok és kezelés céljából. A nemzetközi protokollok szerint a kezelés megkezdését követően a fertőzés kockázata fokozatosan csökken, majd megszűnik – közli a DSP. A közegészségügyi hatóság tájékoztatott arról is, hogy szigorú intézkedéseket hoztak a járványügyi kockázat minimálisra csökkentésére: többek között felfüggesztették a szalon működését az epidemiológiai vizsgálat lezárásáig, elrendelték az ózonnal való fertőtlenítést minden olyan helyiségben, ahol az érintett személyek dolgoztak, kiterjesztették a járványügyi vizsgálatot, tesztelik a kontaktszemélyeket, és felmérik a külföldi munkavállalók munkakörülményeit és lakhatási feltételeit.
Az igazolt fertőzöttek 21 és 25 éves nők, akik masszőzként dolgoznak, a Cluj24 szerint indonéz állampolgárok és testvérek. Az epidemiológiai vizsgálat szerint édesanyjuk is fertőzött; A Cluj24 információi szerint őt októberben, Balin kezelték és diagnosztizálták leprával, ahová a nővérek szeptemberben látogattak el.
A Thaico Spa masszázszalonban kilenc személy dolgozik, zömében külföldiek, egy férfi Nepálból, három nő Baliról, egy másik nő feltehetően a Fülöp-szigetekről származik. A Cluj24.ro értesülései szerint a munkaerő közvetítést egy bukaresti cég végezte. A külföldi alkalmazottak mind e vállalkozás közvetítésével érkeztek Romániába.
A DSP közleményében tájékoztatta a lakosságot arról, hogy a lepra lassú lefolyású betegség, és fertőzőképessége alacsony, és hosszan tartó kitettség nyomán terjed. A közegészségügyi hatóság szerint a kór nem terjed kézfogással, öleléssel, tömegközlekedés során, rövid idejű közelséggel vagy közös helyiségek használatával. A kezelés megkezdését követően a fertőzés terjedésének kockázata megszűnik. Kiemelik, hogy a város lakosságára nézve a járványügyi kockázat alacsony, és a helyzetet a hatóságok maximális felelősséggel kezelik.
Dr. Molnár Géza kolozsvári epidemiológust is megkérdeztük, szerinte rejlik-e közegészségügyi kockázat ezeknek a leprás eseteknek a megjelenésében, mennyire áll fenn a betegség továbbterjedésének kockázata. A szakértő kiemelte: a lepra nagyon régi betegség, már a hindu leírásokban, a Talmudban is említést tesznek róla. Ugyanakkor, az utóbbi 10–15 évben világszerte azt figyelték meg, hogy – a nyolcvanas évek időszakához képest – megemelkedett a leprás betegek száma, elsősorban Délkelet-Ázsiában, Indiában, Közép-Afrikában és Dél-Amerikában. Kolozsváron a második világháború óta nem jegyeztek esetet, Romániában pedig 1981-ben jelentették az utolsó diagnosztizált esetet.
A kolozsvári masszázsszalonban dolgozó két nő megfertőződése nagy eséllyel a leprával diagnosztizált anyához kötődik, erősítette meg Dr. Molnár Géza, ugyanakkor kiemelte: a város lakosságát nem fenyegeti közegészségügyi, epidemiológiai kockázat. Elsősorban azért, mivel az európai lakosság 95 százaléka nem fogékony a megbetegedést okozó baktériummal (Mycobacterium leprae) való megfertőződésre. Bár a lepra évezredek óta ismert betegség, még mindig vannak nyitott kérdések: az bizonyosnak tűnik, hogy genetikai meghatározottságú receptivitásról, illetve annak hiányáról beszélhetünk – magyarázta. A kórokozónak a megfertőzött sejtből való kijutásának módja mai napig vitatott, a mai értelmezés szerint elsősorban az orrváladékkal terjedhet, de a baktérium fertőzőképessége igen alacsony. Azokon a helyeken – Délkelet-Ázsiában, Indiában – ahol több beteget regisztrálnak, a fertőzés többnyire családi, vagy a családdal összefüggő közösségben jelenik meg, a leprás beteggel való, hosszantartó kapcsolat nyomán – magyarázta a szakember. Hozzátette: hatékony kezelés létezik, és ennek megkezdése után 7 – 10 nappal már nem bocsát ki baktériumokat a környezetébe a beteg.
A tuberkuloid lepra esetében jellemzően elég mélyen van a bőrhámban a baktérium, ha jelen van; a lepromatózus lepra a betegség súlyosabb formája, amely esetében a bőrfelszínen megjelenő göbök nagyobb mennyiségű baktériumot is tartalmaznak – magyarázta a lepra típusait firtató kérdésünkre a szakember. Ugyanakkor, mivel létezik kezelés, világszinten is kevés már az olyan eset, hogy csonkulások, torzulások következzenek be a fertőzötteknél. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a leprafertőzés pillanatától számítva legalább egy év, de általában 10-15 év telhet el, amíg a fertőzés klinikailag tünetes lesz. A baktériumot pedig csak a jellegzetes bőrelváltozások megjelenése után lehet kimutatni. A bizonyított kontaktszemélyek számára egyszeri nagydózisú, specifikus antibiotikumkezelésre is van lehetőség, megelőzési céllal, szigorú orvosi felügyelet alatt, de ennek hatékonysága vitatott.
Az utóbbi évtized megfigyelései szerint, mivel a leprabacilus ugyanabba a baktériumcsoportba tartozik, mint a tuberkulózis kórokozója, az újszülötteknek adott BCG-oltás csökkenti a minimális százalékú receptivitást is.
Romániában Ada-Kaleh szigetén működött a leprás betegeknek leprosárium, a sziget felszámolása után pedig Tulcea megyébe, Tichileşti-re költöztették ezt a létesítményt – mesélte a szakember. Immár 10-15 éve ez sem zárt intézmény, pár idős leprás beteg él még itt, de a létesítmény területén más krónikus betegeket is kezelnek, palliációs részleg is van, tehát a karantén-jellege megszűnt.
Pánikra semmi ok nincs, Kolozsváron nagyon jól dolgozták fel a mintákat, jól kezelik a helyzetet – emelte ki a szakember. A két páciens esetében biztos a forrás, a kórtünet is egyértelmű, megerősítették szövettani és genetikai vizsgálattal is. – Közös szállás esetén jó, ha a kontaktszemélyek megkapják a megelőző kezelést, de – mint említettem – az európai lakosság 95 százaléka nem fogékony a megbetegedésre –hangsúlyozta dr. Molnár Géza. Bizonyított fertőzöttnél a gyógyszeres kezelés eltarthat kettő, öt, tíz évet is.
Rogobete: nincs okuk aggodalomra a kolozsvári spa szalon vendégeinek
Nincs okuk aggodalomra a masszázsszalon vendégeinek, ahol a leprás megbetegedést igazolták – nyilatkozta pénteken, Kolozsváron Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter. Az Agerpres hírügynökség szerint a tárcavezető elmondta: a hatóságok járványügyi vizsgálatot indítottak, amely a szalon vendégeire is kiterjed. Mint kifejtette, a szalon vendégeinek további orvosi vizsgálatokat sem szükséges végeztetniük. Rogobete szerint a leprával – elsőként – diagnosztizált masszőz vélhetően az anyjától kapta el a fertőzést, akivel egy hónapig közös lakásban élt. A miniszter szerint masszázskezelés alatt nem lehet elkapni a betegséget, ez csak hosszabb, két-három héten át tartó közelség esetén történhet meg. A miniszter arról is beszámolt, hogy a szalon tevékenységét ideiglenesen felfüggesztették, elvégzik a fertőtlenítést, és a jövő hét elejétől ismét kinyithat. Rogobete szerint érthető, hogy az információ némi izgalmat váltott ki, mivel Romániában 44 éve nem igazoltak leprás megbetegedést, de nincs egészségügyi vészhelyzet. „Figyelemmel követjük, és ellenőrzés alatt tartjuk a helyzetet, és ha esetleg újabb megbetegedéseket is igazolnak, intézkedni fogunk” – közölte a miniszter.
