Ultrahanggal, lézerrel riasztaná el őket a városvezetés
Ultrahang és lézer alapú eszközzel távolítanák el a varjakat Kolozsvár központjából, közölte a napokban Gheorghe Şurubaru városmenedzser. Az elöljáró hangsúlyozta, a városvezetés tisztában van azzal, hogy a varjak elárasztották a várost, és számos problémát, kellemetlenséget okoznak a városlakóknak, ezért próbálnak megoldást találni a jelenségre.
– Rengeteg bajt okoznak az elszaporodott varjúkolóniák, ezért 2018-ban a legsűrűbb varjúpopulációval rendelkező területeket, a fészkelő helyeket mértük fel. Azt vizsgáltuk, hogy hány lézeres és ultrahangos technikával működő rendszert kell elhelyeznünk, és milyen hatótávolságban annak érdekében, hogy csökkentsük a varjúkolóniák számát, vagy végleg száműzzük őket a Sétatérről – nyilatkozta Gheorghe Şurubaru. A lehetséges megoldások közül a városvezetés végül egy olyan felszerelés beüzemeltetése mellett döntött, amely ultrahang és lézer segítségével segít a varjak eltávolításában, tette hozzá.
A felmérés során, 2018. május 30-án két teszteszközt szereltek fel a Sétatéren: ezek közül az egyiket a kémia egyetem környékén található fára helyezték, és egy olyan fa irányába állították, amelyen sok varjú fészkelt. A területet május 30. és július 4. között figyelték meg, a varjúkolónia elhagyta a vizsgált helyet, ami az eszköz sikerét igazolja.
Az eszköz hatékonyságát látva 2018. november 5-én 30 hasonló gép beszerzésére vonatkozó szerződést írta alá a városvezetés, a 15 UltrasonX.Bird-X és 15 Bird-XOutdoor gép tavaly év végén érkezett Kolozsvárra. A rendszert a közeljövőben, az időjárási körülményektől függően fogják felszerelni a Sétatéren, a tanulmány alapján meghatározott helyszíneken, mondta továbbá az elöljáró. Şurubaru ugyanakkor kiemelte, azon is dolgoznak, hogy Kolozsvár területét teljesen megszabadítsák a varjaktól.
A madarak nem itt költenek, csak a telet töltik Kolozsváron
Szabó D. Zoltán biológus, ornitológust kérdeztük a jelenség okairól és a probléma lehetséges orvoslásáról. Az ornitológus elmondta, a Kolozsváron „portyázó” madarak döntő többsége vetési varjú, ám mivel ezek a madarak vegyes csapatokban is repülnek, akad köztük csóka is.
– Ezeknek a vetési varjaknak nagy része nem Kolozsváron költ, északról jöttek ide, mert itt nem olyan kemény a tél. Annak, hogy miért pont Kolozsvárt választják, több oka van. Elsősorban az, hogy itt biztonságban érzik magukat, mivel rengeteg élelmet találnak, mert a mi szemetünket eszik meg. Másodsorban azért, mert itt számos magas fa van, amelyen biztonságban érzik magukat – magyarázta a szakember.
Mint elmondta, ezek a madarak eddig a Mezőségen teleltek az ottani számos liget miatt, amelynek magas fáin nyugodtan tudtak költeni. Ám mivel ezeket a ligetek megszűntek, más élőhely után kellett nézniük. – A Mezőségen kevés liget maradt, például néhány falutemető mellett – tette hozzá.
Szabó D. Zoltán szerint a kolozsvári problémát enyhítené, ha a városon kívül hasonló, magas fás ligeteket hoznának létre. – A városhoz tartozó, de a városon kívül eső területeket lehetne gyorsan növő fafajtákkal beültetni, amely 15–20 év múlva már orvosolhatná a jelenséget – magyarázta. Ugyanakkor kiemelte, mivel a madarak az emberi hulladékot eszik meg a szemétszállítást, szemételtakarítást kellene a városban megoldani. – Ha a Patarét környékén lennének magas fák, oda költöznének a madarak – mutatott rá.
A varjak hamar rájönnek, hogy nincsenek igazi veszélyben
A városvezetés által javasolt ultrahangos, lézeres megoldás kapcsán kifejtette: ez az eszköz csak első alkalommal fog működni, aztán hasztalanná válik. – Sokfele próbálkoztak már hasonló megoldásokkal – lézerekkel, ultrahanggal, volt ahol hangosbemondón ragadozómadarak, vagy haldokló társaik hangját játszották le –, de ezek nem váltak be. A varjak nagyon okos madarak, hamar rájöttek, hogy a riasztóeszközök nem jelentenek veszélyt rájuk – magyarázta Szabó D. Zoltán.
A szakember példaként Szatmárnémeti esetét hozta fel, mert az ottani Kossuth-kertet is ellepték a varjak. – Szatmáron a városvezetés a madarak kilövése mellett döntött, de az is hasztalan volt. Ha egy-két madarat ki is lőnek, a többi gyorsan elrepül. Arról nem is beszélve, hogy városban lövöldözni nem a legbiztonságosabb, és mivel ez a varjú védett faj – más fészket nem rakó madárfajok a fészkeikbe költenek – nem is lehet az év bármely szakaszában a vadászni rájuk – magyarázta.
– A kolozsvári városvezetés által javasolt megoldást alkalmazzák a repülőterek környékén is, ám ezek a riasztórendszerek ott is nehezen működnek, állandóan változtatni kell az eszközök helyén, módszerén, mert a madarak hamar rájönnek, hogy nincsenek veszélyben – tette hozzá. Majd megjegyezte, a városvezetés által végzett felmérésnek legalább egy évig kellett volna tartania, hogy a rendszerek tényleges hatékonyságáról teljes képet tudjanak alkotni.
