Nincs mese: Európa nem képes megvédeni önmagát

Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke és Orbán Balázs magyarországi országgyűlési képviselő, Orbán Viktor miniszterelnök politikai igazgatója volt a vendége a Nincs mese! elnevezésű rendezvény szerda esti kolozsvári kiadásának. Az RMDSZ a június 9-i európai parlamenti és helyhatósági választások alkalmával úgynevezett „megmondóest-sorozatot” indított azzal az ígérettel, hogy a résztvevők a találkozókon nem udvariaskodnak, s „nem kerülgetik a forró kását”. 

Mi a baj a brüsszeli politikával?

„Európán úrrá lett a pesszimizmus, a bénultság. Az elmúlt öt évben az Európai Unió (EU) vezetői, amikor megpróbálták a kezükbe venni a gyeplőt és irányt szabni, mindig melléfogtak. Gondolok itt a migráció megoldására, az energiaválságra, a környezetvédelemre, az agráriumra. Szinte rosszabb állapotban vagyunk, mint öt évvel ezelőtt. Ez frusztrációt okoz az embereknek” – mondta Orbán Balázs a kolozsvári rendezvényen. 

Kelemen Hunor elismerte: mind Európában, mind Romániában nőtt az euroszkeptikusok száma, de az utóbbi években Romániában már érződött az uniós forrásból elvégzett fejlesztések hatása. 

„A közép-kelet-európai tagállamoknak nyújtott támogatások mellett azt sem kell elfelejteni, hogy ezek az országok piacot nyújtottak a nyugati országoknak, ami pénzben nem mérhető. Az EU-nak nagy problémát okoz, mert ha egy ország elveszti a gazdasági versenyképességét, az erejét veszti el. Az uniós politikáról nem szokás beszélni, ez egy szűk kör feladata és felelőssége, amely nem szereti erről tájékoztatni a lakosságot. Megkérdezték tőlem, hogy az EU-ban miért nincs Romániának hangja? Szerintem azért, mert mindig a többséghez igazodott, és ez „bejött”, tehát nem fog ezen a stratégián úgy változtatni, hogy folyamatos konfliktusban harcoljon az igazáért” – magyarázta Kelemen.  

Orbán Balázs kifejtette: a brüsszeli vezetés úgy kezeli az ügyeket, hogy nincsenek tekintettel a tagországok életére. Az európai bürokrácia ahelyett, hogy segítse az EU-tagállamokat és képviselje az érdekeiket, ezzel ellentétes szabályokat készül elfogadni. Új vezetésre van szükség, amely nem hoz az EU tagállamainak érdekéivel ellentétes szabályokat” – szögezte le.  

Európa az amerikaira hagyatkozik… 

„A Krím-félsziget 2014-es orosz elfoglalása és a 2022-ben kirobbant háború közötti időszakban a nyugati liberális fősodor stratégiát váltott, amelynek lényege, hogy fel kell készülni a konfrontációra. Ez arról szól, hogy a demokrácia vagy az autokrácia oldalán akarunk-e állni? Magyar fülnek meg kommunista világban szocializálódott fülnek, ha azt mondják, hogy eljön a földi mennyország, de előtte egy harcot meg kell vívni, ez nettó marxista logika, ami a világot jókra és rosszakra osztja, s a kettő közötti globális konfliktus előkészítését szolgálja. Az Oroszországgal szembeni intézkedések a másokkal szemben bevezetendő intézkedések főpróbája. Európának nem érdeke így felfogni a világot, nagy globális konfrontációra készülni. Európa világhatalmi tényezőből skanzenné változott, és ki akar egy harmadik világháborús epicentrumot Európa közepén? Saját történelmi tapasztalatai alapján Európa nem érdekelt ebben.  Oroszország tőszomszédságában lenni soha nem megnyugtató, de vajon Európa képes-e a saját biztonságát garantálni?  – tette fel a kérdést Orbán Balázs, majd meg is válaszolta: Európa nem képes a saját védelmét garantálni, és az amerikaiakra hagyatkozunk, tehát az amerikaiak jogosan mondják azt, ha ők biztosítják a mi védelmünket, akkor azt a szankciós politikát kell alkalmazni, amit ők javasolnak.  

Mint fogalmazott, Európa védelmi képességeit azért nem tudja teljesíteni, mert az európai tagországok leépítették saját védelmi kapacitásaikat. Arra lenne szükség, hogy minden tagállam a GDP 2%-át védelmi kiadásokra költse, ám azon országok száma, akik teljesítik ezt, 10 százalék alatt vannak. Amíg az EU tagállamai nem teljesítik a minimális 2%-os elvárást, addig nem beszélhetünk önálló védelmi képességről – vélekedett. 

„A kormányok nehezen veszik rá magukat a hadiipar fejlesztésére, hiszen erre a pénzt más területről – oktatás, egészségügy stb. – kellene elvenni, ebből pedig botrány lesz. A közép-kelet európai országok abból a történelmi tapasztalatból indulhatnak ki, hogyan viselkedett Oroszország a múltban, illetve keletről soha nem jött sem jólét, sem szabadság, sem biztonság – tette hozzá Kelemen Hunor.  

Orbán Balázs szerint az orosz-ukrán konfliktus a békét fenyegető veszély, és kifulladni látszik az, hogy az EU adja a támogatást, s az ukránok harcolnak. A következő lépés az lesz, hogy az ukrán életerőt pótolni kell. 

„Ugyanakkor napról-napra nő annak a veszélye, hogy a NATO és az oroszok között nyílt konfrontáció alakul ki, ami a harmadik világháborút jelentené. Ezért a magyar álláspont az, hogy békepárti narratívával és diplomáciai üzentek elhelyezésével kell ezt ellensúlyozni. Európában elképesztő háborús propaganda és agymosás van, miszerint az ukránok Európa biztonságát védik, de ez nincs így, ugyanis ők Ukrajna területét védik. A NATO erősebb, mint Oroszország, ezért az utóbbinak nem érdeke a NATO-országok megtámadása. A háborús pszichózist nyugtatni kell, hogy a felek térjenek vissza a tárgyalóasztalhoz” – mondta Orbán Balázs. 

Miért „bukott el” a Minority Safe Pack? 

Kelemen Hunor szerint a nemzeti kisebbségek kérdésében erősíteni kell a regionális együttműködést a közép-kelet-európai tagállamok között, erre szándék van, és szükség is lesz, mert ezek az államok másként nem fogják tudni érvényesíteni az érdekeiket. Úgy vélte, mindig vannak közös érdekek, és ezeket kell megtalálni. Példaként a 2007-es Minority Safe Pack nemzeti kisebbségi polgári kezdeményezést hozta fel, amely egymás mellé állított több államot, de az Európai Bizottság (EB) ellenségesen viszonyult ehhez.

Kelemen kifejtette: az EB ugyan megteremtette a polgári kezdeményezések intézményének a lehetőségét, de mindegyik sorsát „elmeszelte”, s nem érdekli az európai polgárok érdeke. Így a Lisszaboni Szerződésnek a nemzeti kisebbségek védelmére vonatkozó pontok egyikét sem tartják be. Az új összetételű EB azonban ezen is változtathat – szögezte le a politikus. 

Orbán Balázs meglátása alapján mára teljes mértékben eltűnt a nemzeti kisebbségek védelmének kérdésköre, és a téma gondolati kiirtása olyan szintre jutott, hogy európai embereknek nincs is tudomása erről.  

Gazdasági versenyképesség és itthon maradás 

Az eurónak, mind pénzeszköznek a bevezetéséről Orbán Balázs elmondta: ez az Európához való tartozás kifejezése, ám az euró bevezetése függ az ország gazdaságpolitikájától, a gazdaság szerkezetétől. A magyar alkotmány szerint az euró bevezetéséhez kétharmados többség szükséges, de Magyarország azt gondolja, hogy érdeke a forint megtartása. A romániai helyzetről Kelemen Hunor elmondta: az infláció miatt a románok jobban bíznak az euróban, de még nem adottak a feltételek annak bevezetésére. 

A fiatalok migrációjával kapcsolatosan Kelemen Hunor emlékeztetett: a fiatalok elvándorlása nem csak Magyarországot és Romániát, hanem egész Közép-Kelet-Európát érinti. Anyagilag még mindig vonzóbb Észak-Európa, mert a fiatalok sok pénzt akarnak keresni és gyorsan. Továbbá nem lehet „röghöz kötni” őket, s mindig is volt mozgás keletről-nyugatra. Megjegyezte: ma sokkal élhetőbb Erdély az 1980-as és 1990-es évekhez képest. 

Orbán Balázs szerint az elmúlt tizennégy év kormányzati tevékenységének köszönhetően Magyarországon ma mindenkinek van munkája, jó ütemű és kiszámítható bérnövekedés van, ami pedig itthon maradásra ösztönzi a fiatalokat. Ezen kívül kulturális önazonosságot, biztonságot tudnak nekik nyújtani. Azoknak a fiataloknak, akik mégis más nyugati vagy északi országban telepednek le és alapítanak családot, másféle – szociális, illetve beilleszkedési – gondokkal kell megküzdeniük. 

Kelemen Hunor rámutatott: a globális gazdasági versenyben az európai államok külön-külön nem fognak tudni megmaradni, ezért az államok közötti együttműködés az egyetlen lehetséges megoldás. Ma az EU a kutatásban és az innovációban tud érdemlegeset nyújtani. A téma kapcsán Orbán Balázs kifejtette: a kölcsönösen előnyös gazdasági együttműködés Európa érdeke, és Magyarország ezt képviseli, ebben tud segíteni. 

Az AUR magyarellenes megnyilvánulásairól Kelemen Hunor elmondta: ebben az országban bármikor lehet olyan helyzetet teremteni, hogy a megszerzett jogokból visszavegyenek, és a közösségi életet ellehetetlenítsék. A megoldás a minél több magyar szavazat, azaz a közösség erejének felmutatása – hangsúlyozta. Ezzel kapcsolatban Orbán Balázs megjegyezte: a mai európai politikában nem lehet magyarellenes hanggal és attitűddel, illetve üzenetekkel boldogulni.