Aggódhatnak az idei Zöld ház program kedvezményezettjei
A termelő-fogyasztók azok a háztartások, amelyek – zömében napelemes rendszerekkel – villanyáramot termelnek saját fogyasztásra, illetve a többletet az országos hálózatba juttatják, ahonnan később (például télen, amikor kevesebb áramot termel a napelemük) visszavehetik azt; a hálózatban maradt, azaz vissza nem vett áramért viszont pénzt kapnak az áramszolgáltatótól.
A termelő-fogyasztók helyzete több szempontból is érdekes. Egyrészt a május végén indított fotovoltaikus Zöld ház program keretében nyújtott állami támogatás révén éppen arra ösztönzik a magánszemélyeket, hogy napelemrendszereket szereljenek fel a házukra. Csakhogy a szakemberek a javában zajló (de közben bírósági úton más okok miatt felfüggesztett) program derekán, a napokban arra figyelmeztettek: lassan a romániai villamosenergia-hálózat képtelen befogadni a termelő-fogyasztók, azaz a prosumerek által előállított kilowattokat, így szó sem lehet arról, hogy az újonnan csatlakozottakkal kezdeni tudjanak valamit. Közben, hogy a helyzet még érdekesebb legyen, új törvénytervezet azt is lehetővé tenné, hogy a prosumerek a többletenergiát más fogyasztóknak „adományozzák”, vagy levonják a gázszámlájuk értékéből, ha ugyanazzal az áram- és gázszolgáltatóval van szerződésük.
Májusban a fotovoltaikus Zöld ház programot nagy csinnadrattával indította el a kormány, a pályázatot a Környezetvédelmi Alap igazgatósága (AFM) hirdette meg. A lakosság fotovoltaikus panelek kihelyezését fedező 20 ezer lejes támogatáséra pályázhatott. A június 26-án éjfélkor lejárt határidő után a hatóságok bejelentették: a korábbi hasonló kiírások statisztikáihoz képest több igénylés érkezett. A kormány elképzelése az volt: az ingatlanokra kihelyezett napelemek által termelt villamosenergia-többletet a fogyasztók betáplálják az országos hálózatba.
A programban Kolozs, Szilágy, Beszterce-Naszód, Szatmár, Máramaros és Bihar megye az AFM felosztása alapján az északnyugati régióhoz tartozott, amelynek valamivel több mint 240 millió lejt különítettek el az 1,7 milliárd lejes összköltségvetésből. Figyelmeztettek: a támogatási időszak alatt magánszemélyek, a szociális tevékenységet ellátó és az egyházi szervezetek is csak egyszer nyújthatnak be pályázatot, egy pályázó legtöbb 20 ezer lej támogatásra jogosult, ugyanakkor a kedvezményezettnek legalább kétezer lejes önrésszel kell hozzájárulnia a napelemes rendszerhez.
Túl sok áramot fejleszt a „napelemdzsungel”
Az országban az elmúlt években megjelent „napelemdzsungel” nagy mennyiségű villamos energiát termel már most is. A szakemberek így megkongatták a vészharangokat: a hálózaton belüli egyensúlytalanság miatt a sok betáplált áram problémákat okoz, így azt javasolták, hogy korlátozzák az emberek által a háztetőkre telepíthető rendszerek kapacitását.
Az Országos Energiaszabályozó Hatóság (ANRE) elnöke, George Niculescu kijelentette: a termelő-fogyasztók szerepe az, hogy energiahatékonyabbá tegyék az országot, hogy a magas energia- és gázárak idején csökkentsék a számlákat, nem pedig az, hogy a termelt áram után pénzt csináljanak.
Kijelentette: bátorította, és továbbra is hisz a prosumerek szerepében mint energiahatékonysági intézkedésben, és továbbra is úgy véli, hogy a közüzemi számláink csökkentése érdekében háztartási fogyasztóként fotovoltaikus paneleket kell használnunk otthonunk tetején. De nem hisz abban, tette hozzá, hogy túlméretezzük a termelői berendezéseket azért, hogy a többletenergiát pénzzé tegyük. Elmondta, vannak olyan helyzetek, amikor egy fogyasztó, bár csak 5 kW bekötésére van műszaki értesítése, 20 kW-ot telepít, mert a tető mérete megengedi, ám így kibillenti az elosztóhálózat egyensúlyát.
„Olyan helyzetbe kerülünk, hogy a tizedik szomszéd az utcában már nem tud csatlakozni, és ha mégis csatlakozik, akkor gondjaink lesznek a kisfeszültségű elosztással. Ezért gondolom, hogy küszöbértéket kell megszabnunk ezekre a kapacitásokra, a fogyasztott szükségletek bizonyos százalékát. Nem akarjuk elriasztani ezt a folyamatot, de azt akarjuk, hogy ez energiahatékonysági intézkedés legyen, nem pedig egy helyzet pénzzé tétele” – hangsúlyozta az ANRE elnöke.
Villanyáramért paradicsomot cserébe?
Egyébként jelenleg a parlamentben tárgyalt törvényjavaslat lehetővé tenné a termelő-fogyasztók számára, hogy a felesleges energiát más háztartási fogyasztóknak adományozhassák. A szolgáltatók szerint ez csak akkor lenne lehetséges, ha eleve meghatároznánk, hogy kinek adományozzuk az energiát, és nem egyik napról a másikra, hanem hosszú távon, például egy évre előre.
A sajtó máris viccet űzött ebből a javaslatból; a megújuló energiákkal kapcsolatos témákra szakosodott újságírók kijelentették, nem működik a szomszédok közötti cserekereskedelem, miszerint te adsz nekem egy kiló paradicsomot, én adok neked áramot, ha van fölöslegem.
A törvénytervezet szerint a háztartási fogyasztóknak minősülő termelő-fogyasztók kérésére, amennyiben az általuk megtermelt energia mennyisége nagyobb, mint az elfogyasztott energia mennyisége, és áramot kívánnak ingyenesen átadni a szolgáltató más ügyfeleinek, a villamosenergia-szolgáltatók kötelesek a termelő-fogyasztók által jelzett energiamennyiségeket a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően átadni.
A tervezet megfogalmazása tehát a magánszemélyeknek jogot biztosít arra, hogy a megtermelt és a hálózatba szállított villamosenergia-többletet más háztartási fogyasztóknak, például máshol élő családtagoknak, kiszolgáltatott családoknak stb. ajándékozzák. A tervezet egyik paragrafusa pedig azt is szorgalmazza, hogy a termelő-fogyasztóknak legyen lehetőségük arra, hogy havonta elszámolják a hálózatba szállított energiát, nem pedig két év után, mint eddig.
A beszállítóknak azonban további tisztázásra van szükségük ahhoz, hogy ezeket az elképzeléseket majd a gyakorlatba is átültethessék. „A villamos energia nem olyan árucikk, amelyet egyik napról a másikra el lehet adni. Ha ekképp akarunk cselekedni, akkor már a kezdetektől fogva világossá kell tennünk, hogy kinek adományozunk energiát, és ez hosszabb időre, például 12 hónapra kell hogy vonatkozzon. Nem működik a szomszédok közötti cserekereskedelem: adsz nekem egy kiló paradicsomot, én adok neked most érte 5 kilowattot” – nyilatkozta a román nyelvű sajtónak az ágazat egyik képviselője. Ha pedig valakinek lehetőséget adunk arra, hogy a gázszámláját az áramtermelés többletével kompenzálja, akkor tulajdonképpen arra kényszerítjük, hogy ugyanaz a szolgáltató legyen a gáz- és az áramszolgáltatója – tette hozzá a forrás.
Szereljünk fel áramtárolókat!
Másik tendencia is megnyilvánul: 2024-től a fogyasztók 25 ezer lej értékű utalványt kaphatnak mind a fotovoltaikus panelek, mind pedig energiatárolók megvásárlására a Zöld ház program kiegészítő mechanizmusa révén.
A beruházási minisztérium jelenleg készíti elő a pályázóknak szóló útmutatót, a pénzt pedig várhatóan az Európai Bizottságtól kapják a REPowerEU mechanizmuson keresztül.
Lévén, hogy a rendszer nemsokára képtelen lesz befogadni a magánszemélyek által előállított villamos energiát, a hatóságok arra gondoltak: ösztönzik az embereket, hogy a fotovoltaikus panelekhez akkumulátorokat is telepítsenek, hogy tárolják az energiát éjszakai, téli használatra, amikor a napelemeik kevesebb energiát termelnek.
A programra vonatkozó irányelveket elméletileg még októberben tudatják a lakossággal.
(Borítókép: Rohonyi D. Iván)
