ÖSSZEFOGLALÓ
A Románok Egyesüléséért Szövetségnek (AUR) az egyeztetésektől való távolmaradása kapcsán az államfő azt mondta, „ez az ő döntésük”. „Én mindenkit meghívtam, mert így korrekt” - tette hozzá.
Az SOS Románia párt képviselői szintén bejelentették, hogy nem vesznek részt a szerdai konzultációkon.
A Fiatal Emberek Pártjából (POT) kivált parlamenti képviselők és szenátorok közölték, hogy részt vesznek a Nicușor Dan államfő által kezdeményezett informális egyeztetéseken és hogy a más pártoktól kapott ajánlataik ellenére a továbbiakban függetlenként tevékenykednek.
Grindeanu: a PSD (mégis) érdekelt a kormányzásban
A cotroceni-i konzultációt követően Sorin Grindeanu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) ügyvivő elnöke azt nyilatkozta: a PSD érdekelt a kormányzásban, főleg, ha a partnerekkel sikerül megállapodni a kormányprogram tekintetében, előbb azonban szélesebb körű konzultációt szeretne tartani erről a pártban. A konzultációba belevonná a mintegy 1800 szociáldemokrata párti polgármestert, a megyei tanácsosokat, a parlament PSD-frakcióit.
Azt is közölte, múlt kedden még a pártban az volt az uralkodó vélemény, hogy a PSD-nek jobb lesz most ellenzékben maradnia, és egyelőre nem tudja, hogy azóta változott-e ez a trend, ezért is van szükség a szélesebb körű konzultációra.
Bolojan: Lehet, hogy az adóemelés nem kerülhető el
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) küldöttsége jelezte Nicușor Dannak, hogy a liberálisok készek részt venni a kormányban. Ilie Bolojan, a PNL ügyivő elnöke parlamentben nyilatkozva kifejtette: Románia bonyolult gazdasági helyzetben van, fenntarthatlanul nagy a költségvetési hiány, az államadósság gyors ütemben nő, a jövő év elején akár a GDP 60 százalékát is meghaladhatja. Emellett alacsony az uniós források felhasználásának hatékonysága, ami negatívan hat a fejlődést generáló beruházások finanszírozására.
„Mindezek a problémák az elmúlt évek költségvetési gazdálkodásának az eredményei, mivel általában többet fogyasztottunk, mint amennyit megengedhettünk magunknak. Amellett, hogy sokkal többet költöttünk, sajnos a Romániába irányuló közvetlen külföldi befektetések volumene is csökkent, ami lassítja a gazdasági növekedést. Intézkedésekre van szükség a feltorlódott problémák korrigálására” - fogalmazott Bolojan.
A politikus beismerte, hogy a kialakult helyzetért részben a PNL is felelős. „Tudatában vagyunk a felelősségünknek, de készek vagyunk részt venni a kormányban a helyzet orvoslásáért” - szögezte le.
Bolojan szerint szükség van sürgős, valamint közép- és hosszú távra szóló intézkedésekre is. A sürgős intézkedések között említette a költségvetési hiány csökkentését, ami szerinte szükséges ahhoz, Románia megőrizze a deficit finanszírozásához elengedhetetlen hitelezői bizalmat. Bolojan sürgősnek nevezte az uniós források felhasználásának felgyorsítását is.
Elmondta, hogy a PNL kész támogatni egy több összetevőre kiterjedő komplex intézkedéscsomagot, amelyik nem borítja fel meg az ország gazdaságát. Ennek része a román állam működési költségeinek csökkentése, a közalkalmazottak számának hatékonysági szempontú csökkentése, a szinekúrák megszűntetése, a decentralizáció, bürokrácia-mentesítés, az eljárások egyszerűsítése - részletezte a PNL ügyvivő elnöke.
Kitért arra, hogy a deficit csökkentéséhez szükség van a költségvetési bevételek növelésére is. Ennek egyik módozata az adóbegyűjtés hatékonyságának növelése, de lehetséges, hogy ennek az intézkedéscsomagnak része lesz az adóemelés is - jelentette ki. Emellett Bolojan szerint a prioritásuk alapján kellene rangsorolni az állami beruházásokat.
Végül megemlítette, hogy a kormánynak újra kell tárgyalnia az országos helyreállítási tervet, mert vannak olyan pontjai, amelyeket Románia már nem tud teljesíteni.
Ilie Bolojant akarja miniszterelnöknek az USR
Dominic Fritz, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) ügyvivő elnöke szerint az országnak nagy tekintélynek örvendő és hiteles miniszterelnökre van szüksége, különben nehéz lesz gyakorlatba ültetni az új kormányra váró nehéz intézkedéseket. „Az USR úgy véli, hogy ez a miniszterelnök Ilie Bolojan” - szögezte le.
Megjegyezte, hogy az USR-nek és a PNL-nek együtt több képviselője és szenátora van, mint a legtöbb parlamenti mandátummal rendelkező PSD-nek, ezért szerinte nem lenne ördögtől való, ha nem a legerősebb parlamenti párt miniszterelnök-jelöltje alakítana kormányt.
Az USR jelenleg nem ért egyet az adók megemelésével vagy új adók bevezetésével - jelentette ki Dominic Fritz. Mindenekelőtt az állami kiadások lefaragásával kell csökkenteni a költségvetési hiányt, karcsúsítani kell a túl nagy létszámú munkaerőt foglalkoztató állami intézményeket, hatékonyabban begyűjteni az adókat, és csak akkor jöhet szóba az adóemelés, ha mindezek után sem sikerült egyensúlyba hozni az államháztartást.
„Amíg megengedjük magunknak, hogy a közalkalmazottnak összesen évi 6 milliárd lejes antennapótlékot fizessünk, addig nem hiszem, hogy tisztességes lenne a romániaiakkal szemben áfaemelésről beszélni” - érvelt a politikus.
A politikus említette: a befizetendő áfa (TVA) harmadát nem sikerül begyűjtenie az államnak. „Miért büntessük azokat, akik fizetik a TVA-t egy még nagyobb TVA-val, miközben az adócsalóknak haja szála sem görbül?” - tette fel a kérdést Temesvár polgármestere.
Arra az újságírói kérdésre, hogy az USR egyetértene-e a közalkalmazottak egy részének elbocsátásával, Fritz határozott igennel válaszolt. Hozzátette, hogy olyan közintézményeket kell karcsúsítani, amelyek „túlsúlyosak, és amelyek tevékenysége nincs hatással a lakosság életminőségére. Kijelentette: be kell zárni azokat az irodákat, ahol az alkalmazottak munkaidőben számítógépes játékot játszanak.
Fritz azt is elmondta, hogy nem tartja jó megoldásnak a beruházások finanszírozásának leállítását. Véleménye szerint el kell dönteni, hogy a már megkezdett fejlesztések közül melyek a stratégiai jelentőségűek, és azokat kell folytatni.
Kelemen Hunor: egy technokrata kormányfő nem megoldás, legyen inkább Bolojan
A költségvetési hiány okozta problémákat nagyon komolyan kell venni, és kiegyensúlyozott megoldásokat kell rájuk találni - jelentette ki Kelemen Hunor RMDSZ-elnök.
A politikus elmondta, hogy a 7 százalékos céldeficit eléréséhez az államnak közel 30 milliárd lejt kell előteremtenie, ezt pedig kizárólag adóemeléssel, vagy kizárólag kiadáscsökkentéssel nem lehet elérni. „Ha csak az egyik vagy a másik irányba mennénk, az felborítaná az egyensúlyt, ami szintén feszültségeket gerjesztene a társadalomban” - magyarázta. Ezért véleménye szerint olyan intézkedésekre van szükség, amelyek megcsillantják a társadalom számára azt a reményt, hogy a költségvetési hiány csökkentéséért hozott áldozatok közép- és hosszú távon jólétet teremtenek majd a családoknak.
Hozzátette: várhatóan csütörtöktől a pártok szakemberei fognak egyeztetni a költségvetési hiány csökkentésének módozatairól. Azt is hangsúlyozta, hogy részletes politikai megállapodásra lesz szükség az új kormányra váró intézkedésekről.
Kelemen Hunor hangsúlyozta, hogy az államfővel tartott egyeztetéseken nem került szóba a miniszterelnök személye, de az RMDSZ széles parlamenti többségre támaszkodó kormányt szeretne.
Elmondta, hogy RMDSZ fenntartások nélkül el tudja fogadni Ilie Bolojant miniszterelnöknek, ha az államfő a PNL vezetőjét kéri fel kormányalakításra. Hozzátette, hogy az RMDSZ-nek nincs miniszterelnök-jelöltje, de vannak elképzelései arról, hogy milyen feladatok várnak az új kormányra.
A politikus szerint elméletileg lehetséges egy szakértői kormány vagy egy technokrata miniszterelnök vezette kormány megalakítása, de az RMDSZ álláspontja szerint ez zsákutcába vezetne. „Politikai támogatás hiányában egy ilyen kormány megbukna” - szögezte le Kelemen.
Kitért arra, hogy az új kormánynak el kellene kerülnie a jövedelemadó növelését, és a kiadásokat ott kellene csökkenteni, ahol pazarlások vannak. „Szinte az összes minisztérium és intézmény túlköltekezik. Természetesen a számokat a pénzügyminisztérium szakembereinek kell megvizsgálniuk” - mondta az RMDSZ elnöke.
Beszélt arról, hogy az RMDSZ is kormányon volt, és ha voltak hibák, az az RMDSZ felelőssége is. De emlékeztetett arra, hogy az költségvetési hiány akkor szökött 9,3 százalékra, amikor az RMDSZ már nem volt kormányon.
„Azok is felelősek a deficit emelkedéséért, akik hozzájárultak a kiadások növekedéséhez anélkül, hogy rendelkezésre álltak volna a fedezésükhöz szükséges bevételek. Ezt el kell ismerni. Nem azt mondom, hogy ezek rossz intézkedések voltak. A hiba az volt, hogy a kiadásnövekedéseket nem fedezték a bevételek. Ez arra az időszakra is érvényes, amikor mi is kormányon voltunk. Ha rossz döntéseket hoztunk ott, ahol nekünk kellett döntenünk, igen, az a mi hibánk is volt. Én nem menekülök a felelősség elől, mert nem lenne tisztességes” - nyilatkozta Kelemen Hunor.
