Nicuşor Dan: csődbe vitte volna az AUR az országot

Nicușor Dan az első román elnök, aki kitilt egy újságírót a Cotroceni-palotából
Közel háromórás sajtótájékoztatót tartott kedden este Nicuşor Dan államfő a Cotro-ceni-palotában. Kitért arra, miért kulcsfontosságúak a hitelminősítők értékelései Románia pénzügyi helyzete szempontjából, illetve miért vezetett volna gyors gazdasági összeomláshoz a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) kormányra kerülése vagy az előre hozott választások kiírása. Elmondta: Romániának teljesítenie kell a költségvetési hiány csökkentése céljából vállalt feladatokat. Az utóbbi évben csökkent az életszínvonal, és az állam értékes időt veszített, amíg nem volt teljes jogkörű kormánya – tette hozzá. Az esemény azonban egy precedens nélküli bejelentésről kapott hatalmas sajtóvisszhangot: az államfő tudatta Ovidiu Vanghele újságíróval, hogy többet nem léphet be az elnöki palotába.

Nicuşor Dan elsőként az ország pénzügyi helyzetéről és a hitelminősítők értékelésének fontosságáról beszélt. Elmondta: Románia idei költségvetési hiánya 150 milliárd lej, amiből 60 milliárd lejt az államadósság kamatai tesznek ki. Szemléltetésképpen elmondta: 150 milliárd lejből mintegy 2500 kilométer autópályát vagy 45 regionális kórházat lehetne építeni. Rámutatott: Románia leminősítése esetén bizonyos befektetési és nyugdíjalapoknak ki kellene vonulniuk az országból. 

Dan szerint akár a Nemzetközi Valutaalap (IMF) segítségére is szükség lehetne, ha nem lenne elegendő befektető a román államadósság finanszírozására. Ez pedig a jelenleginél jóval szigorúbb költségvetés-kiigazítással járna. Emlékeztetett: jelentős hiánycsökkentést nehéz lenne végrehajtani a költségvetés két nagy kiadási tétele, a bérek és a nyugdíjak érintése nélkül. Ugyanakkor az állam finanszírozási költségeinek emelkedése a lakossági és vállalati hiteleket is drágítaná, ami cégek bezárásához és a munkanélküliség növekedéséhez vezethet. 

„Simionék az Egyesült Államok és a NATO szemszögéből sem megbízhatóak”  

Az államfő elmondta: azért nem támogatta a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) kormányra kerülését, mivel szerinte ez gyors gazdasági összeomláshoz vezetett volna. Hasonló hatása lett volna az előrehozott választásoknak is. Hangsúlyozta: kormányzásra készülő pártnak már nem elegendő tiltakoznia, azt is bizonyítania kell, hogy kiszámítható és megbízható. Az AUR szerinte jelenleg nem felel meg ezeknek az elvárásoknak.

Felhívta a figyelmet, hogy az AUR populista és izolacionista párt, kormányra kerülése rövid időn belül rontott volna az ország hitelminősítésén, mivel súlyosan megingatta volna a befektetői bizalmat. Románia jelenlegi költségvetési helyzete nem teszi lehetővé a kamatterhek további emelkedését – jelentette ki.

Az államfő szerint az AUR gazdasági programja sem hiteles: anélkül ígért ugyanis adócsökkentést, újraiparosítást, hogy megjelölte volna, hogy miből finanszírozná ezt. Szerinte a pártra jellemző „botránykeltés” is aggodalomra ad okot, mivel ez kormányra kerülése esetén intézményi konfliktusokhoz vezethetne, veszélyeztetve az államigazgatás működését, stabilitását. 

Nicușor Dan az AUR esetleges kormányra kerülésének kül- és biztonságpolitikai következményeit elemezve kifejtette: az AUR izolacionista politikája nem elfogadható a nemzetközi együttműködésben, ahol elengedhetetlen a kölcsönös bizalom. Az AUR az Egyesült Államok és a NATO szemszögéből sem megbízható. Emlékeztetett arra, hogy a párt az amerikai katonák romániai jelenléte és a drónok lelövését szabályozó törvény ellen szavazott. Kifogásolta továbbá, hogy az AUR támogatja azt a Călin Georgescut, aki diplomáciai szégyennek nevezte a deveselui támaszpontot, a Mihail Kogălniceanu légi bázisról pedig azt állította, hogy Oroszország megtámadására épült.

Nicușor Dan felidézte az AUR vezetőinek Brüsszelt és az uniós intézményeket bíráló kijelentéseit. Szerinte ezek megnehezítenék Románia részvételét az európai biztonsági együttműködésben. Azt is megkérdőjelezte, miként maradhatna Franciaország a Romániában állomásozó NATO-harccsoport vezetője, ha a román kormányban olyan párt venne részt, amely diktatúrának nevezi Franciaországot.

„Romániában és Európában Oroszország hibrid háborút folytat, szabotázsakciók százával, kibertámadások százaival vagy ezreivel és dezinformációs kampányokkal” - jegyezte meg Nicuşor Dan, hozzátéve: azt szeretné, hogy a 2024-es elnökválasztás érvénytelenítéséről készülő jelentés ne csak az egyes szabálytalanságokat ismertesse, hanem átfogó képet nyújtson a történtekről.

Az államfő az újságírói kérdésekre is hosszan válaszolt. Egy, a magyarországi ügynökakták nyilvánosságra hozatalát példaként felhozó kérdésre válaszolva elmondta: támogatja a közelmúlt történelmének, a kommunizmus történetének feltárását, annál is inkább, mivel a román társadalom bizonyos szegmensei dicsőíteni kezdik azt.

Arról is kérdezték, megfelelően végzik-e munkájukat a hat hónappal ezelőtt kinevezett, az újságíró megfogalmazása szerint „a Szociáldemokrata Párt (PSD) által javasolt” főügyészek.

Dan hangsúlyozta: a kinevezések a törvényben előírt eljárásnak megfelelően történtek, és az érintett ügyészek nem a PSD jelöltjei voltak, hanem kiválasztási eljáráson vettek részt. 

Elmondta, a főügyészek beszámolót készítenek az eddigi tevékenységükről, amelyet várhatóan még az idén nyilvánosságra hoznak. Hozzátette: bár egyelőre nem rendelkezik minden szükséges adattal, úgy látja, élénkült az ügyészségek tevékenysége.

Arra a kérdésre, hogy mikor nevez ki új vezetőket a titkosszolgálatok élére, Nicușor Dan azt felelte: „amikor meglesz a parlamenti többség, amely támogatja a jelölteket”. „Egyelőre annak örülök, hogy sikerült parlamenti többséget találni a kormány beiktatásához” – állapította meg az államfő. A korrupcióellenes küzdelem eredményességét firtató kérdésre Nicușor Dan elismerte, hogy a felmérések szerint a romániaiak 85 százaléka úgy véli, rossz irányba halad az ország.  

„Álvita, hogy Romániának választania kellene a Egyesült Államok és az EU között” 

Azt a felvetést, hogy Romániának választania kellene az Egyesült Államok és az Európai Unió között, Nicușor Dan álvitának nevezte. Úgy értékelte, Románia biztonságpolitikai együttműködése az Egyesült Államokkal és európai partnereivel jelentősen erősödött, ezért Bukarest külpolitikája sikeresnek mondható. Hozzátette, Románia lojális tagja az EU-nak, és egyre határozottabban képviseli saját érdekeit az uniós vitákban.

Az amerikai katonai jelenléttel kapcsolatban elmondta, hogy az Egyesült Államok európai katonai szerepvállalásának felülvizsgálata még folyamatban van, és Románia mindent megtett azért, hogy számára kedvező döntés szülessen. 

Arra a kérdésre, miként értékeli a Bolojan-kormány tevékenységét, Nicuşor Dan azt válaszolta: mandátuma végén köszönetet mondott a volt kormányfőnek. Mint mondta, nem kíván politikai vitába bocsátkozni arról, hogy jó miniszterelnök volt-e Ilie Bolojan, mert meg szeretné őrizni a közvetítői szerepét, amelyre adott esetben szükség lehet.

Támogatja a PSD területi átszervezését az államfő

Arra a kérdésre, hogy szerinte szükség van-e a területi-közigazgatási reformra, és azt milyen formában lehetne végrehajtani, Nicuşor Dan így felelt: össze lehetne vonni a kis, működésképtelen közigazgatási egységeket, egyes közszolgáltatásokat pedig a közeli városokhoz lehetne áthelyezni. Mint mondta, támogatja az ilyen jellegű átszervezést, ugyanakkor úgy véli, az átfogóbb közigazgatási-területi reformra is szükség van, hiszen az ország jelenlegi közigazgatási-területi felosztását még 1968-ban dolgozták ki, amikor a gazdaság egészen másképp működött. „Fel kell vállalnunk annak felismerését, hogy napjainkban a gazdasági teljesítmény a városi központokban összpontosul, és olyan közigazgatási-területi felosztást kell kialakítanunk, amely ezeknek megfelelő szerepet biztosít. Szélesebb körű egyeztetést kell folytatni, amelybe a szociológusok mellett a közgazdászokat is be kell vonni” – tette hozzá Dan. Megállapította ugyanakkor, a következő helyhatósági választásokig hátralévő idő nem elegendő egy átfogó reform végrehajtására.                                               

Terjed a felháborodás Ovidiu Vanghele újságíró kitiltása miatt 

Nicușor Dan államfő kedden élő adásban közölte Ovidiu Vanghele újságíróval, hogy kitiltja a Cotroceni-palotában tartott sajtóeseményekről. Mint mondta, Vanghele sértegette őt – hitvány, gazember, semmirekellő, fogyatékos jelzőket használta –, ezért már korábban elrendelte, hogy mandátuma idején ne engedjék be a sajtótájékoztatókra. Mint megállapította azonban, „könyörületes” munkatársai felülbírálták az utasítását, ezért vehetett részt Vanghele a keddi eseményen.

A kitiltott újságíró a Hotnews szerint 24 éve dolgozik a szakmában, többek között oknyomozó riportokat készít, 2013-ban médiakutató központot (Centrul de Investigaţii Media) hozott létre. Legismertebb tényfeltáró vizsgálatai a pszichiátriai intézményekben elkövetett visszaélésekre és az állami intézményekben történt pénzügyi csalásokra összpontosultak. 

A sajtótájékoztatón Vanghe-le arról kérdezte Dant, mi a véleménye arról, hogy másfél hónapja Cristina Chiriac legfőbb ügyész a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanácsban (CSM) ellene szavazott azon kezdeményezésnek, amely arra irányult volna, hogy az Igazságügyi Felügyelet vizsgáljon ki egy beavatkozásgyanús esetet, amelyet állítólag ő maga követett el. 

Nicuşor Dan bejelentése nyomán fel-háboro-dáshullám indult el: újságírók, politikusok, civil szervezetek és más közéleti szereplők is élesen bírálták az intézkedést.

„Figyelj, Nicușor, a helyzet a következő: nem a te palotád! Nem a te államod! Nem a te rendszered! És nem azért vagytok ott, hogy kizárólag csak dicsérjenek benneteket. Jogunk van ahhoz is, hogy szidalmazzunk benneteket. És a mai naptól, miután megtudtam, hogy kitiltottál egy újságírót a sajtótájékoztatóidról, ez már nem csupán jog. Kötelességgé válik” – írta Lucian Mîndruță újságíró a Facebook-oldalán.

„Még Ion Iliescu sem tiltott ki soha újságírót a Cotroceni-palotából, pedig a sajtó vele sem volt mindig kíméletes” – írta Emilia Șercan a News.ro beszámolója szerint. Cristi Dănileț volt bíró szintén bírálta az államfő döntését. „Magas rangú politikusként el kell viselnie a kritikát. Ne tartson azonban nyilvános fejmosást azért, mert érzékeny. Ovidiu Vanghele újságíróként végzi a munkáját” – írta Dănileț a Facebookon. A volt bíró hozzátette: az államfő döntésével megsérti az újságíró véleménynyilvánítási szabadságát.

 „Nicușor Dan az első román elnök, aki kitilt egy újságírót a Cotroceni-palotából, és ezt élő adásban közli vele. Igaz, Donald Trump rendszeresen tesz ilyet, de nem gondoltam volna, hogy Romániában is ide jutunk” – fogalmazott egy másik újságíró, Cristian Andrei.

Dominic Fritz, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke a Facebookon azt írta: „A sajtószabadság nem kegyesen nyújtott szívesség, hanem a demokrácia alapja.”

Az államfő intézkedése napirendre került az Országos Audiovizuális Tanács (CNA) szerdai ülésén is. A CNA egyik tagja, Dorina Rusu veszélyes precedensnek nevezte Nicuşor Dan kijelentését. Emlékeztetett arra, hogy a törvény értelmében a hatóságok nem tilthatják meg az újságíróknak a közintézmények által szervezett nyilvános eseményeken való részvételt. Rusu szerint, ha az újságíró sértő kijelentéseket tett az államfőről, azt más keretek között kellett volna tisztázni, nem a sajtótájékoztatókról való kizárással reagálni rá. Hangsúlyozta: a Cotroceni-palota nem az elnök tulajdona, hanem közintézmény, amelynek nyilvános eseményein minden újságírónak joga van részt venni, amennyiben nem veszélyezteti az intézmény működését vagy a közrendet. 

A CNA egy másik tagja, Georgică Severin szintén súlyosnak nevezte a történteket, de ennél is aggasztóbbnak tartotta Nicușor Dan egyik korábbi kijelentését, amely szerint jelenleg a tisztességes választások már nem pusztán a szavazatok pontos összeszámlálásán múlnak, hanem bizonyos értelemben azon is, miként formálódik az állampolgárok véleménye. Severin szerint, ha a hatóságok ellenőrizni kezdik az állampolgárok véleményének alakulását, többé nem beszélhetünk szabad választásokról.

 

Köszönjük, hogy előfizet a Szabadságra és támogatja lapunkat!