A G20-ak rendkívüli tanácskozást hívtak össze a robbanás hírére
ÖSSZEFOGLALÓ
Jens Stoltenberg a NATO-tagállamok nagykövetei részvételével tartott rendkívüli tanácskozást követő sajtótájékoztatón elmondta: az előzetes elemzések szerint az incidenst valószínűleg egy ukrán légvédelmi rendszer rakétája okozta, amelyet azért lőttek ki, hogy megvédjék az ukrán területet az orosz cirkálórakétáktól.
„Ez nem Ukrajna hibája volt, Oroszország viseli a végső felelősséget, mivel folytatja az Ukrajna elleni illegális háborúját” - hangsúlyozta a főtitkár, hozzátéve: az eset kivizsgálása még folyamatban van, és meg kell várni a végeredményét. Felhívta a figyelmet, hogy a NATO az ukrajnai háború kezdete óta fokozta a készenlétet a szövetség keleti szárnyán.
“Oroszországnak abba kell hagynia ezt az értelmetlen háborút, a NATO pedig továbbra is támogatni fogja Ukrajna jogát az önvédelemhez” - jelentette ki Stoltenberg. Közölte továbbá, több szövetséges tagállam is bejelentette, hogy kész növelni a légvédelmi eszközök mennyiségét Ukrajnának, erről még a szerdai nap folyamán tanácskoznak az érintett országok.
Szerdai varsói sajtóértekezletén Andrzej Duda lengyel elnök kijelentette: semmi sem utal arra, hogy szándékos támadás lett volna Lengyelországgal szemben a Przewodówban történt robbanás. Elmondta: az Ukrajna ellen intézett keddi orosz légicsapások a lengyel határhoz közeli területeket is értek. Érthetőnek nevezte, hogy Ukrajna az orosz rakéták ellen légvédelmi rakétákkal is védekezett. „Lényegében ezért a keddi incidensért az orosz fél felelős” – tette hozzá.
„Egyáltalán semmilyen jel nem utal arra, hogy Lengyelországgal szemben szándékos támadás történt volna” – fogalmazott. Feltehetőleg SZ-300-as, a 70-es években a Szovjetunióban gyártott rakéta csapódhatott be – mondta, „véletlen balesetnek” minősítve az eseményt. Nincs bizonyíték arra, hogy a rakétát az orosz fél lőtte volna ki, ezzel szemben nagy a valószínűsége, hogy az ukrán légvédelem által használt rakétáról van szó – fejtette ki Andrzej Duda.
Igor Konasenkov, az orosz védelmi minisztérium szóvivője szerdán kijelentette: az orosz fegyveres erők nagy hatótávolságú, légi és tengeri indítású precíziós fegyverekkel kedden Ukrajna katonai vezetési rendszerére és a kapcsolódó energetikai létesítményekre nagy erejű csapásokat mértek, amelyek sem Lengyelországot, sem Kijevet nem érintették. Hozzátette, a csapások elérték céljukat, és minden kilőtt rakéta eltalálta célpontját. „Szeretnénk hangsúlyozni, hogy a nagy pontosságú csapások csak ukrán területen lévő célpontok ellen történtek, 35 kilométernél nem közelebb az ukrán-lengyel határhoz” – mondta a tábornok.
Az orosz védelmi tárca rögtön az incidens után leszögezte: provokáció az orosz rakétákról szóló bejelentés. Moszkva azt állítja, hogy az ukrán-lengyel államhatár közelében egyetlen célpontra sem mértek csapást orosz fegyverek.
A Pentagon kedd este azt közölte, nem tudják megerősíteni azokat a híreket, amelyek szerint orosz rakéták csapódtak volna be Lengyelországban. Az Egyesült Államok folyamatosan vizsgálja a helyzetet. Vannak arra utaló jelek, hogy a rakéta egy ukrán légvédelmi rakéta volt – fogalmazott Joe Biden.
„Jelentős eszkalációnak” minősítette Volodimir Zelenszkij ukrán elnök esti videoüzenetében azt, hogy Oroszország a NATO-tagállam Lengyelország területére mért rakétacsapást, és intézkedésre sürgette az észak-atlanti szövetséget. Úgy fogalmazott: „Orosz rakéták találták el Lengyelországot.” Az ukrán elnök úgy látja: az orosz fenyegetés csak fokozódni fog, ha Moszkva úgy érzi, nem lehet megbüntetni, ezért szerinte: „cselekedni kell!”
„Ma megtörtént az, amire oly régóta figyelmeztettünk. Elmondtuk már korábban, hogy az orosz terror a határainkon túlra is kiterjedhet. Moldovában már érezni a hatásait. És ma Lengyelországot, egy baráti ország területét is orosz rakétatalálat érte. Emberek haltak meg. Részvétem, minden ukrán állampolgár nevében. Csak idő kérdése, hogy az orosz terror még ennél is messzebb érjen. Mindaddig, amíg Oroszország azt érzi, mindezt büntetlenül megteheti, egyre újabb fenyegetéseket jelent azoknak az országoknak, amelyeket rakétái elérhetnek” – fogalmazott az ukrán államfő.
Tiltakozik a rakétacsapások ellen az EU
Elítélte a Lengyelországot és Ukrajnát ért rakétacsapásokat Marija Pejcinovic Buric, az Európa Tanács (ET) főtitkára szerdán nyilvánosságra hozott közleményében, és támogatását fejezte ki mindkét országnak. „A lehető leghatározottabban elítélem az Ukrajnát és Lengyelországot sújtó, válogatás nélküli rakétacsapásokat” – fogalmazott Marija Pejcinovic Buric, majd hozzátette: a vérontásnak azonnal véget kell vetni. Az európaiaknak arra van szükségük, hogy a béke és a biztonság késedelem nélkül visszatérhessen a kontinensre – tette hozzá Európa Tanács főtitkára.
Josep Borrell, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szerdai Twitter-üzenetében arról tájékoztatott, az éjszaka folyamán kapcsolatban ált kollégájával, Zbigniew Rau lengyel külügyminiszterrel, akit biztosított az EU külügyi tanácsának teljes támogatásáról. Végezetül úgy fogalmazott: „kiállunk Ukrajna mellett, különös tekintettel a polgári infrastruktúrát ért hatalmas erejű orosz csapásokra”, amelyek – mint írta – Ukrajnán túli területeket is érintettek, köztük áramszüneteket okoztak a Moldovai Köztársaságban is.
Aurescu: törékeny a biztonsági helyzet
A lengyelországi rakétaincidens jól mutatja a biztonsági helyzet törékenységét, de „tisztázni kell” az eset körülményeit, és ebben az esetben „nincs helye a spekulációnak” – jelentette ki szerdán Bogdan Aurescu külügyminiszter. Az Agerpres hírügynökség szerint a román diplomácia vezetője egy bukaresti nemzetközi konferencián szólalt fel.
Kifejtette, a bukaresti hatóságok folyamatos kapcsolatban állnak a lengyelországi vezetőkkel, és nagyon fontosnak tartja, hogy mielőbb tisztázódjanak a rakétabecsapódások körülményei. Idézte Klaus Iohannis államfőt, aki Románia szolidaritásáról biztosította Lengyelországot, és részvétét fejezte ki az ország nevében a keddi robbanás áldozatai hozzátartozóinak.
Beszédében Bogdan Aurescu kitért az ukrajnai polgári infrastruktúra elleni orosz támadásokra is. Szerinte a rakétaincidens azt mutatja, hogy elfogadhatatlan az a módszer, amellyel Oroszország gyengíteni próbálja Ukrajna ellenállását.
„De bízom benne, és azt hiszem, ebben a teremben mindenkinek bíznia kell abban, hogy Ukrajna hatékonyan folytatja a harcot” – jelentette ki a külügyminiszter.
Határozottan elítélték a háborút a G20-ak
A G20-csoport összes tagja, beleértve Oroszországot, elfogadta az indonéziai csúcstalálkozó zárónyilatkozatát, amelyben szerepel az ukrajnai háború elítélése is. A dokumentum szövege szerint a legtöbb tag határozottan elítélte az ukrajnai háborút. Moszkva kezdetben ellenezte, hogy a zárónyilatkozatban utalás történjen az ukrajnai háborúra.
„Voltak más nézetek és a helyzet eltérő megítélése is”– folytatódik a szöveg, amely az Ukrajna elleni orosz támadást háborúnak nevezi, nem különleges katonai műveletnek, amit a hivatalos orosz dokumentumokban használnak.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter néhány órával a zárónyilatkozat elfogadása előtt elutazott a csúcstalálkozóról. A zárónyilatkozatban a felek utaltak egy márciusi ENSZ-határozatra is, amelyben a világszervezet teljes és feltétel nélküli csapatkivonásra szólította fel Oroszországot.
Kitértek a nukleáris hadviselésre is, elfogadhatatlannak nevezve a nukleáris fegyverek bevetését, illetve a velük történő fenyegetést.
A G20-csoport vezetői továbbá mély aggodalmuknak adtak hangot a világ élelmiszer-biztonsága miatt, és támogatásukat fejezték ki a fekete-tengeri gabonaexportot lehetővé tevő, török közvetítéssel létrejött orosz-ukrán megállapodás iránt.
A zárónyilatkozat további részében a felek ígéretet tettek a klímaváltozás elleni harc fokozására. A világ 19 legfejlettebb gazdaságú és vezető feltörekvő országát, valamint az Európai Uniót tömörítő G20-csoport országai a világ szén-dioxid-kibocsátásának 80 százalékáért felelősek.
