A kezdeményezők indoklása szerint a nagypéntek az Európai Unió 28 tagállamából 16-ban ez munkaszüneti nap. Romániában csak 14 hivatalos ünnepnapot ír elő a Munkatörvénykönyv, míg például Belgiumban, Litvániában vagy Cipruson 16-17 munkaszüneti nap létezik évente. Az indítványozók szerint nagypéntek a keresztény liturgiában a húsvét előtti péntek, amelyen Jézus Krisztus kínszenvedéséről, kereszthaláláról és temetéséről emlékeznek meg, ezért azt munkaszüneti nappá kell nyilvánítani.
A jelenleg hatályos Munkatörvénykönyv a következő hivatalos ünnepnapokat szabja meg: január 1-2 (újév első és másodnapja), január 24 (Moldva és Havasalföld egyesülése), húsvét első- és másodnapja, május 1 (a munka ünnepe), június 1 (nemzetközi gyermeknap), pünkösd első- és másodnapja, augusztus 15 (Nagyboldogasszony), november 30 (Szent András), december 1 (Románia nemzeti ünnepe), december 25 és 26 (karácsony).
A három vallási ünnep helyett más (nem keresztény) közösségek tagjai háromszor két szabadnapot kaphatnak saját hitük szerint.