Ciolacu hangsúlyozta: mindent meg kell tenni a műkincsek visszaszerzéséért, ezért nem tartja kizártnak, hogy ellopott műtárgyak visszaszerzésére szakosodott nemzetközi cégekhez forduljanak az ügyben, vagy a műkincsek értékével arányos jutalmat ajánljanak fel a megtalálónak. A román legfőbb ügyészség közölte, hivatalból eljárást indítottak.
A műkincsrablást követően erre a hétre bezárt a nagyszebeni Bruckenthal Nemzeti Múzeum, hogy felhívja a figyelmet a nemzeti kulturális örökség óvásának fontosságára.
A keddi kormányülés elején a miniszterelnök „felháborítónak” nevezte, hogy a hollandiai múzeumban nem voltak őrök. „Ezt nem hagyhatjuk annyiban. Ha mindez Romániában történt volna, a földbe döngölték volna a románokat, és román államot” – fogalmazott Ciolacu.
Elmondta: a holland hatóságoknak küldött „határozott üzenetében” leszögezte: létfontosságú, hogy az ügyben indított nyomozás a tolvajok elfogásához és a kincsek maradéktalan visszaszerzéséhez vezessen. „A holland államé a teljes felelősség” – nyomatékosította, hozzátéve, Románia készen áll nyomozókkal segíteni az ügy felderítését.
Natalia Intotero kulturális minisztertől „szigorú intézkedéseket, indokolt esetben akár elbocsátásokat” követelt Marcel Ciolacu az ügy kapcsán. Mint hangsúlyozta, várja a miniszterelnöki ellenőrző testületnek a jelentését a hollandiai kiállítás megszervezésével kapcsolatos dokumentációról.
„Mindent átadok majd az ügyészségnek, hogy vonják felelősségre a vétkeseket” – szögezte le a kormányfő, hozzátéve: az ilyen értékes tárgyakat „nem lehet kivinni az országból, valahányszor egy múzeum vagy egy miniszter ezt akarja.”
Natalia Intotero kulturális miniszter hétfőn – az auschwitzi koncentrációs tábor felszabadításának 80. évfordulója alkalmából tartott eseményen – Vilmos Sándor holland királlyal és Dick Schoof holland miniszterelnökkel is egyeztetett a hollandiai Drents Múzeumból elrabolt román műtárgyak ügyéről.
Hétfői közleményében Intotero hangsúlyozta: az ellopott műtárgyak értéke felbecsülhetetlen Románia és a világ számára is. „Erkölcsi kötelességünk megvédeni és visszaszerezni közös múltunk ezen szimbólumait” – fogalmazott. A miniszter ugyanakkor felkérte a holland hatóságokat, fordítsanak kellő figyelmet a helyzetre, tegyenek meg mindent az elkövetők azonosításáért és a műtárgyak visszaszerzéséért.
A holland miniszterelnök a holland hatóságok támogatásáról biztosította a román kulturális minisztert, ugyanakkor hangsúlyozta a megerősített európai együttműködés fontosságát a közös kulturális örökség védelme és a kulturális javakkal való illegális kereskedelem elleni küzdelem terén.
A román diplomácia vezetője, Emil Hurezeanu szintén tárgyalt hétfőn, az uniós külügyminiszterek tanácsának brüsszeli ülésén a műkincsek elrablásáról holland hivatali kollegájával, Caspar Veldkamppal. A két miniszter megállapodott abban, hogy operatív és diplomáciai szinten szorosan együttműködnek az ügyben.
Oberlander-Târnoveanu: megrendelt rablás volt
A Román Nemzeti Történeti Múzeum igazgatója, Ernest Oberlander-Târnoveanu hétfőn a képviselőház kulturális bizottságának ülésén lezajlott meghallgatása után nyilatkozott a sajtónak. Értésre adta, nem tartja magát felelősnek a műkincsek elrablásáért, mert nem tehet arról, hogy a tettesek egy robbantással betörtek egy vasbeton épületbe. Szerinte a hollandiai múzeum a felelős történtekért, mert a szerződést megszegve nem biztosította a műtárgyak napi 24 órás őrzését.
Târnoveanu elmondta: azért nem kormányhatározattal hagyták jóvá a műkincsek kiállítását a Drents Múzeumban, mivel az nem több intézmény együttműködésével valósult meg, ahogyan az a törvényi előírásban szerepel. „A román kormány akkoriban nem akart különösebb jelentőséget tulajdonítani ennek a kiállításnak” – jegyezte meg, pontosítva, hogy a kiállítás hollandiai megrendezésének jogalapja az örökségvédelmi törvény volt. Hangsúlyozta: a tárlat megszervezése megfelelt a törvényes feltételeknek. Arra a kérdésre, hogy lemond-e, azt válaszolta: „Lemondok, amikor eljön az ideje.”
Az igazgató kérdésre válaszolva elmondta: a szerződés szerint a hollandiai múzeumnak a napi 24 órás felügyelet mellett törhetetlen vitrinekben kellett volna kiállítania a műkincseket. Beszélt arról is, hogy a kártérítés kifizetése azon múlik, betartotta-e a hollandiai múzeum a szerződésben rögzített biztonsági előírásokat. Megjegyezte, hogy szerinte valakik megrendelésére történt a rablás. Arra a kérdésre, hogy a Román Nemzeti Történeti Múzeum bepereli-e a hollandiai múzeumot, kijelentette: amíg nem készül el a hivatalos rendőrségi jelentés, addig nincs alapja a pernek.
Figyelemfelkeltésként bezárt a Bruckenthal
A műkincsrablást követően erre a hétre bezárt a nagyszebeni Bruckenthal Nemzeti Múzeum, hogy felhívja a figyelmet a nemzeti kulturális örökség óvásának fontosságára, olvasható az intézménynek a digi24.ro hírportál által idézett közleményében. Mint írják, „Téged is kiraboltak! A múzeumok számítanak!” mottóval kampányt indítottak a múzeumok és munkatársaik támogatásának fontosságára, a nemzeti kulturális örökség védelmének tudatosítására.
A Bruckenthal Múzeum munkatársai – mint fogalmaznak –, attól tartanak, hogy hasonló helyzetek megismétlődhetnek Romániában is. Mint a közleményben fogalmaznak, nem szabad megfeledkezni az 1968-as nagy rablásról, amikor nyolc értékes festményt loptak el gyűjteményükből – ezek közül csak négy került vissza.
Amint arról beszámoltunk, a román kulturális minisztérium a hétvégén jelentette be, hogy a hollandiai Drents Múzeumból ismeretlen tettesek szombaton hajnalban ellopták a Kr. e. 5–4. századból származó, a géta tárgyi kultúra részét képező coţofeneşti-i aranysisakot, és három, a Sarmisegetusa Regia régészeti lelőhelyen feltárt, Kr. e. az első századból származó dák aranykarperecet.
