Másfél millió dolláros új székház és „varázslabor” az Accenture új világában
Amikor egy bukaresti kommunikációs cégtől meghívó érkezett a szerkesztőségbe az Accenture kiválósági központjának megtekintésére, tudtam: minden bizonnyal különleges vizuális és innovációs élmény előtt állok. Nem is volt ez másképp: a minapi „házavatón” az újságíróknak pingpong- és csocsóasztalt, babzsákos szobát, csak a filmekben és más hasonló cégeknél látott óriáskonyhát is mutattak. Emellett szinte hermetikusan zárt egyéni dolgozókuckó jár a kollégáknak, amelyben az ihletre vágyó vagy a lendületes munkát végző informatikusok, mérnökök, tervezők külső zajok és zavaró tényezők nélkül összpontosíthatnak a feladatra – a szellemi és fizikai munka sem marad tehát el. 
Az egyéni dolgozókuckó kizárja a zavaró tényezőketA vállalat képviselői például olyan összetett innovatív informatikai rendszert dolgoztak ki, amelynek segítségével a vonatok a svájci óra pontosságával közlekednek, éppen a kantonok országában. Az alkalmazottak felének befogadására alkalmas 2 ezer négyzetméteres felületet a dolgozók előjegyzési rendszerben foglalhatják le, a többiek otthonról dolgoznak.
Az ipari automatizálással is foglalkozó multinacionális óriásvállalat Industry X-nek nevezi a különböző gazdasági tevékenységek vagy szolgáltatások forradalmasítását, az X Iparral foglalkozó ágazata számára Kolozsváron, Temesváron és Marosvásárhelyen mintegy 900-an dolgoznak, Romániában a cégnek több mint 4000 alkalmazottja van.
Okos karóra és okosautó
A cég szakemberei tudatták: az Ipar 4.0-nak nevezett irányelv már jó ideje nem a digitalizáció és ipari automatizálás csúcsa, ezt már újragondolták és újratervezték. Meglátásuk szerint napjainkban gyors, exponenciális és folyamatos változások zajlanak. Erre nem egy újabb ipari forradalom a megoldás, hanem egy átfogó digitális átalakulás, amit az Accenture Industry X-nek nevez. Szerintük az Industry X – a negyedik ipari forradalom következő szakasza – az ipar digitális forradalma, amikor a vállalatok fejlett digitális technológiák – IioT (Industrial Internet of Things, azaz az Ipari Dolgok Internete), analitika, mesterséges intelligencia, robotika, 3D-nyomtatás és „digital twin” koncepció – használatával képesek átalakítani működésüket, segíteni dolgozóik munkáját, és prémium minőségű szolgáltatásokat nyújtanak.
Az új székház avatóján Birtolon György, az Industry X vezetője elmondta: a cég neve a hangsúlyt (accent) jelenti, ebből is következtethetünk, hogy a hangsúlyos, valamennyiünk által használt mindennapi termékek és szolgáltatások forradalmi átalakítására összpontosítanak.Személyes tapasztalat alapján hozzátette: a kilencvenes években még a toronymagas személyi számítógépekhez való hozzáférésért folyt a harc, most viszont egy, a kézen lévő okosóra sokkal többet tud és ezernyi más feladat elvégzésére alkalmas és képes. Ráadásul ma már a közúti táblákat, illetve a tompított és távolsági fényszórót felismerő, s járművünk fényrendszerét eszerint állító személygépkocsikat, valamint olyan okos karórákat is használunk, amelyek elektrokardiogram elvégzésére is alkalmasak.
Nem csak kávét főz a kollaboratív robot
A bevezetőt követően az újságírókat körbevezették az üveguniverzumon: minden látható és nyitott, nincsenek titkok. A „varázslaborban” Égly János, az Accenture Industry X ágazatának ügyvezető igazgatója fogadta a sajtó képviselőit, akiknek az innováció és termékteremtés „varázslatáról” beszélt. Killyéni András, az innovációs programok vezetője pedig elmondta: itt hozzák létre a jövőt. A futurisztikus berendezések, a virtuális valóságra és az ipari automatizálásra alapuló, különböző érzékelőkkel ellátott mindennapi eszközök valóban azt az érzést keltették, hogy a jövőbe léptünk…
Ha kell, kávét főz az alkalmazottaknak
Az egyik újságíró a virtuális gyárat vette szemügyre: a képzelt valóság segítségével egy létező üzem gyártósorának irányításába kapott betekintést, egy ügyfél rendelése esetén az „okoskezelő” a rendelkezésre álló alapanyagok, munkagépek, robotok, felszerelések és eszközök, valamint a humán erőforrások és a dolgozók ismert kompetenciái alapján előrejelzést készít arra vonatkozóan, hogy a feladat mennyi idő alatt teljesíthető. Sőt, képes bizonyos rendelkezésre álló berendezések szerepének és formájának átalakítására annak érdekében, hogy ezek megfelelhessenek a rendelésben szereplő követelményeknek.
A körülbelül 40 ezer eurót érő úgynevezett kollaboratív robot pedig ráadásul nem csupán kávét készít és nyújt át a „koffeinhiányos” személynek, hanem átkonfigurálása esetén több más feladat és munka elvégzésére is használható.
Szó esett az Accenture által eltervezett és robotokkal felszerelt, Ulmi településen található Arctic gyárról is, ahol mintegy 20 ezer „műember” és érzékelő végzi feladatát. A több mint 70 százalékban automatizált üzemben egy 113 elefánt súlyával egyenlő berendezés is található, amelynek beindításakor – mesélte a labor egyik munkatársa – minden megmozdult: a dolgozók azt hitték, földrengés van.
Égly János a gyárakban működő motorok folyamatos működésére hívta fel a figyelmet: amennyiben egy berendezés üzemzavart szenved, a termelés leáll, az üzem pedig akár több százezer eurós veszteséget szenved. Ezért a mérnökök, számítástechnikusok és innovációs szakemberek egy olyan érzékelőt fejlesztettek ki, amely folyamatosan gyűjti a gyárban elhelyezett motor vagy gépsor adatait (sebesség, zajszint, fordulatszám stb.), s ezek alapján előrejelzi, várhatóan mikor hibásodik meg.
A svájci vonatokat kolozsvári technológiával irányítják
Az innovációs „varázslaborban” létrehozott legizgalmasabb pillanatot a svájci vonathálózatot felügyelő összetett informatikai rendszer bemutatása jelentette: az Accenture húsz mérnöke által kifejlesztett szoftver összeállításához 12 évvel ezelőtt láttak hozzá, akkor ilyen komplexitású megoldás nem létezett. A rendszer felügyeli a napi egymillió utast szállító svájci vonatok mozgását, előrejelzi a műszaki és ember okozta esetleges fennakadásokat, javaslatokat tesz azok elhárítására. Ezen kívül az évek során az eszközök működéséből gyűjtött adatok és a jelenlegi helyzet alapján előrejelzéseket is kibocsát például arra vonatkozóan, hogy melyik vonalszakaszon várható üzemzavar. A cél elsősorban a rendszer kifogástalan működése és a világhírű svájci pontosság szavatolása. 
Sebesi Szabolcs (balról), Égly János és Killyéni András „játszik” az egyik ipari robottal
Az informatikai megoldás azt is lehetővé teszi, hogy esetleges késés esetén a jegyet foglalt utasok SMS értesítést kapjanak. Sok esetben a diszpécser unatkozik, az informatikai megoldás ugyanis bizonyos rendszerhibákat önállóan kiküszöböl vagy megold, mások esetében viszont jelzi: mihamarabbi emberi beavatkozásra van szükség.
Az Accenture mérnökei és innovációs szakemberei nem hiába állítják azt, hogy a rendszer okos: a folyamatok működése alapján képes előre jelezni, hogy az elkövetkező két órában mi fog történni a precíziós svájci vasúti rendszerben, s akképp szervezni a vonatok forgalmát, hogy ne jelentkezzenek fennakadások. A megoldás például figyelmezteti a mozdonyvezetőt: lassítania vagy gyorsítania kell annak érdekében, hogy ne rostokoljon a piros lámpa előtt, ezáltal többletenergiát fogyasztva. A számítások szerint ezzel az eljárással egy kisváros számára szükséges energiafogyasztás spórolható meg.
Megilletődve hagytam el multinacionális cég új székhelyét: világunkat olyan innovatív informatikai rendszerek irányítják, amelyek létezéséről legjobb esetben csak halvány fogalmunk van…
