„Próbáljuk megakadályozni a két tanintézmény abszorpcióját, mivel azt elfogadhatatlannak, gőgősnek és arrogánsnak tartjuk. A tanügyminisztériumtól azt kértük, ne fogadjanak el semmiféle olyan megoldást, amely az egyetem multikulturális jellegét megszüntetné vagy meggyengítené. A két egyetem abszorbciójával kapcsolatban a szaktárca jogászainak az volt a véleménye, hogy a minisztériumnak nem kell semmit tennie, mert az egyetemi autonómia a két félre bízza, hogyan jár el az ügyben. Ezt én nem tudom elfogadni, hiszen ha egy új szak beindításához szükséges a minisztérium engedélye, akkor logikus, hogy egy ilyen horderejű kérdésben sem lehet nélkülözni azt” – fejtette ki kérdésünkre az RMDSZ elnöke.
Kelemen Hunor elmondta: elsőként a közgazgatási bíróságon lehet megtámadni a döntést, de ezt csak azok tehetik meg, akik perbeli minőséggel rendelkeznek, vagyis közvetlenül érintettek az ügyben. Az RMDSZ-nek jogilag erre nincs lehetősége, mivel nincs ilyen minősége, bár először azt gondolták, hogy élni fognak ezzel a lehetőséggel.
„Következésképpen politikai megoldást próbálunk keresni, de akkor rögtön jönnek az okos emberek a Facebookon, hogy mi miért akarunk az egyetemi autonómia fölött politikai megoldást találni. Tisztelettel üzenem mindazoknak, akik ezt így látják, hogy ahol nincs politikai akarat az alkotmányos és törvényes jogok tiszteletben tartására, ott politikai beavatkozás szükséges” – hangsúlyozta Kelemen Hunor.
Az RMDSZ elnöke szerint a két egyetem abszorpciója a magyar oktatást mindenféleképpen hátrányosan érinti. Ha a törvényes előírásokat korábban betartották volna, és most olyan állapotok uralkodnának a MOGYE-n, mint például a Babes-Bolyai Tudományegyetemen, akkor „egy ilyen abszorpció hírére természetesen az ember felkapja a fejét, de nem lesz tőle irritált” – szögezte le a politikus. Ez esetben azonban nem így történt, ugyanis mindmáig nem hozták létre azokat a magyar fakultásokat, amelyekről a törvényes előírások rendelkeznek. Kelemen Hunor emlékeztett arra, hogy amikor az Ungureanu-kormány beavatkozott az ügybe, akkor a kormány is bele bukott ebbe, s a közigagzatási bíróság is elmeszelte a vonatkozó kormányhatározatot.
„Egy ilyen abszorbció kétségtelenül gyengíti a magyar oktatást és annak perspektiváit. A két egyetem közti szerződésbe bele lehetne, illetve bele is kell írni a magyar fakultás létrehozását, ez esetben talán sem a magyar oktatók, sem a diákok, sem a magyar közösség nem lenne annyira bizalmatlan” – mondta az RMDSZ elnöke.
Azon kérdésünkre, miszerint a két egyetem összeolvasztására vonatkozó terv a magyarság ellen, illetve a magyar nyelvű orvosi képzés ellehetetlenítése ellen irányul-e, Kelemen Hunor úgy vélte: nem biztos, hogy indíttatásból ilyen szándék vezérelte a kezdeményezőket, de nagy valószínűséggel a következménye ez lesz.
„Nyilván a Petru Maior Egyetem előre akar menekülni, mert másképp a megszűnés felé tart, hiszen gyenge, leépülében lévő egyetemről van szó, másrészt hatalmas ingatlanvagyonnal rendelkezik, ami viszont a MOGYE-nek jön jól. A jelenlegi helyzetben azonban a magyar oktatás nem lesz biztonságban, és úgy tűnik, hogy pontosan ennek a fordítottja következne be” – összegzett Kelemen Hunor.
