Vízosztó pontokat működtetnek városszerte
Főleg a csecsemők, kisgyerekek, 65 évnél idősebbek, fogyatékkal élők, szívbetegek és magas vérnyomásban szenvedők tartoznak kánikulában a veszélyeztetettek körébe, náluk kiemelten oda kell figyelni, hogy elég folyadékhoz jussanak, és a déli órákban ne tartózkodjanak a napon. Mindenkinek ajánlott a fokozott folyadékbevitel és a magas faktorszámú naptejek használata.
A hosszan tartó hőség nemcsak a kisgyermekeknek és az idős embereknek okozhat egészségügyi problémákat, hanem gyakran az egészséges emberek szervezetére is rossz hatással van. A szokásosnál magasabb hőmérséklet melegfronti hatást válthat ki az arra érzékenyeknél: lassulnak a reflexek, hirtelen álmosság, fáradékonyság törhet rájuk. A kánikulában a gyomorfekélyesek állapota is rosszabbodhat, gyakoribbá válnak az asztmatikus panaszok, és lassabban gyógyulnak a gyulladások.
Melegben, autóban
Az autósok esetében külön szabály, hogy semmiképpen ne hagyjanak a kocsiban sem kisgyermeket, sem állatot, mert a zárt járműben a hőmérő higanyszála pillanatok alatt akár 50 fokra is felkúszik, ami nagyon megviselheti – szélsőséges esetben meg is ölheti – a bent maradottakat. A közúton állatokat szállító, fuvarozó gépjárművek vezetőinek azt ajánlják, hogy az állatok hő elleni védelmét másfél, illetve kétóránkénti megállás közbeiktatásával, folyadékpótlással és locsolóhűtéssel lássák el.
Ne hagyjunk a gépkocsiban napsütésnek kitett helyen hajtógázzal működő flakonokat és gázöngyújtót, mert ezek is tüzet okozhatnak. Ha felhevült az autó motorja, akkor a gépkocsival ne álljunk száraz aljnövényzetre, mert a gaz és az autó is lángra kaphat. Közhely, de fontos, hogy szemét- és gazégetéskor, illetve szabadban való sütögetéskor a tűzrakás helyét csak azután szabad elhagyni, miután meggyőződtünk arról, hogy a tűz nem gyulladhat meg újra. A közúton, vasúton utazó dohányzók égő gyufát, cigarettavéget ne dobjanak ki a járműből a nyári avar -, bozót -, gabona -, valamint erdőtüzek kialakulásának megelőzése érdekében.
Hőségben rosszullétet okozhat a hirtelen, erőteljes mozgás, ezért a betegek lassan, fokozatosan váltsanak testhelyzetet. A szédülés azt jelzi, hogy nincsen elég folyadék az érpályákban, ezt fokozatosan, apránként pótolni kell. A melegből adódó rosszullétek miatt jobb, ha a szívbeteg kánikulában nem vezet autót.
Unalomig ismert szabály, hogy fedetlen fővel ne tartózkodjunk huzamosabb ideig a napon. A felmelegedő agy fejfájással, hányingerrel jelez, súlyosabb esetekben a test hőmérséklete – akár a láznál – megemelkedik, s végül teljesen felborulhat a hőháztartás: a beteg összeesik, eszméletét veszti.
Étel, ital a nagy hőségben
A forró napokon szervezetünk energiaszükséglete 15 százalékkal csökken. A kalória- és zsiradékdús ételek fogyasztása fokozza az izzadást és rossz közérzetet, emésztési problémákat okozhat. Ezért naponta inkább többször együnk és keveset, a napi étrendet pedig lehetőleg kalóriaszegény, könnyen emészthető ételekből állítsuk össze. Ne együnk meleg leveseket. Ha levesre vágyunk, hideg gyümölcslevest fogyasszunk. Ne ragaszkodjunk a meleg ebédhez és vacsorához. Ne használjunk erős csípős fűszereket sem, mert ezek fokozzák a verejtékmirigyek működését. A kellemes közérzet eléréséhez hozzátartozhat egy-egy jó minőségű fagylalt vagy jégkrém fogyasztása is.
A hőség hatására erőteljesebben izzadunk, folyadékot és ásványi anyagokat is veszít a szervezetünk, amit feltétlenül pótolnunk kell. A kisgyermekeknél és az időseknél fokozottan kell figyelni a megfelelő mennyiségű folyadékfelvételre (ez nagy melegben akár napi 3 liter is lehet). A napi szükségletet fedezhetjük kefir, joghurt, gyümölcsleves, ivóvíz, különböző ásványvizek, natúr gyümölcslevek, gyümölcstea vagy paradicsom ivólé, illetve friss zöldségeknek és gyümölcsöknek fogyasztásával.
Nehezebb helyzetben vannak a hipertóniában, szív- és érrendszeri betegségekben szenvedők, esetükben ugyanis nem korlátlan a folyadékfogyasztás. Bár az izzadás miatti folyadékvesztés súlyosabb esetekben szívritmuszavart is okozhat, ám a nagy folyadékbevitel is kóros terhelést jelenthet a szervezetüknek. Ezért aranyszabály, hogy óránként egy deci, azaz naponta másfél liter folyadékot szabad inniuk. A szénsavas italok vízhajtó hatásuk miatt kerülendők, a legjobb a buboréktalan ásványvíz vagy a káliumban gazdag narancslé.
Vízosztó pontokat működtetnek városszerte
A Kolozsvári polgármesteri Hivatal további két vízosztó helyet létesített a városban, ivóvizet lehet igényelni a Monostor negyedi Minerva buszmegállóban és a Széchenyi téren a Florin Piersic mozival szemben. A két új színhely mellett sátrakat állítottak még fel a Hunyadi téren (a CTP buszmegálló környékén), a Függetlenség sétányon a (Kolozsvári Magyar Opera környékén) és a Hóstát piacnál (a CTP buszmegálló környékén). Az önkormányzat 1500 liter vízzel pótolta a kiosztásra váró vízkészletet figyelembe véve a Kolozsvárra érvényes vörös hőségriasztást. Az ivóvízosztó pontok mellett a lakosság hüsülhet még az utcai szökőkutaknál, és a gyógyszertárakban is igényelhet ivóvizet.
