Elsősorban arról érdeklődtek, mi inspirálta arra, hogy filmekkel foglalkozzon. Michel Gondry bevallotta, nem volt soha filmfanatikus, szerette a komédiákat, de a művészet és a tudomány jobban foglalkoztatta. A filmhez is ezek ötvözete vonzotta, hiszen a kamera egyesíti a művészetet és a tudományt. Hozzátette, a filmekkel kisiskolásként ismerkedett meg. Az iskolában a csütörtöki nap volt szabad számára, ám mivel a szülei dolgoztak ezen a napon, ezt is az iskolában töltötte néhány osztálytársával együtt. Ezeken a napokon kifeszítettek az iskolaudvaron egy nagy vásznat, és arra vetítettek ki egy filmsorozatot, amelyben egy ember egy hőlégballonnal körbeutazza Angliát, Franciaországot, amely óriási hatással volt rá. „Tiszta film volt, egyszerű rendezői koncepcióval”, idézte fel Gondry.
Az újságírók arról is kérdezték, mennyire gondolja szükségesnek, hogy filmkészítők speciális képzésekre, iskolába, egyetemre járjanak napjainkban, amikor mindenkinek van kamerája, mindenkinek a telefonjára, kütyüjére tölthetők filmkészítő programok.
Erre a kérdésre sok elmélet létezik. Sok rendező úgy gondolja, ahhoz, hogy tanulj, annyi filmet kell megnézz, amennyit csak tudsz. Én nem így gondolom, nem is nézek sok filmet, lusta vagyok. Úgy vélem, hogyha kívül esel a filmkészítők táborán, olyan ötlettel állhatsz elő, amely téged képvisel. Igazából mindkét út járható, néha ötvöződnek is ezek, és az iskolából kikerülők saját ötlettel állnak elő. Én nem tanultam iskolában, de nem mondom azt, hogy tanulni butaság, sőt: néha azt kívánom, bárcsak tanultam volna ezt a szakmát. De sokat nem törődöm ezzel a kérdéssel, mert számomra már késő – mondta a rendező.
Michel Gondry szeirnt hogyha kívül esel a filmkészítők táborán, olyan ötlettel állhatsz elő, amely téged képvisel
A technikai fejlődés kapcsán a jövő mozijáról is kérdezték. Gondry szerint nagyon kevés olyan szakember van a világon, aki képes hiteles véleményt formálni erről a kérdésről, de azért saját meglátásait is közölte. Mint mondta, azt belátja, hogy a sorozatok terjedése, és, az hogy otthon lehet jó minőségben filmezni, veszélyt jelent a filmkészítőkre. „Emiatt egyre nagyobb és nagyobb produkciókat kell készíteni, olyan élményt kell nyújtson a mozi, amit otthon nem tudsz magad nak megteremteni”. Véleménye szerint, pont emiatt örvendenek jelenleg hatalmas népszerűségnek a szuperhősös filmek, ezért terjednek a kereskedelmi alkotások, mert ezek „nagy produkciók”. Ugyanakkor kiemelte, szerencsére még mindig él az a szokás, hogy az emberek eljárnak moziba, elviszik a barátjukat, barátnőjüket egy jó filmre, amely hagyomány főleg Amerikára jellemző. „Viszont a moziban néha nagyon nehéz olyan filmet találni, amelynek van mondanivalója”, tette hozzá.
A rendezőt a filmfesztiválokról is faggatták, amelyeket ő csak dicsérni tud, hiszen a fesztiválokon „életre kelnek a filmek”. „A fesztiválokon jó filmeket lehet nézni, jó emberekkel, óriási vásznakon”, foglalta össze röviden. Ugyanakkor hozzátette, a filmfesztiválok versenyszekcióit, általában a versenyeket nem szereti, mert a verseny a legrosszabbat hozza ki az emberekből. A verseny mindig valamely kritériumrendszer alapján szelektálja és bírálja az alkotásokat, amely nem feltétlenül helyes.
Mivel az álom több filmjében is visszatérő motívum, az álmokről is kérdezték a rendezőt. Gondry elmondta, volt egy visszatérő rémálma gyermekként, amely sokáig kísértette, de nem használta fel egy filmjében sem. Mint mondta, az Álom tudománya című alkotásban sok saját álmot, tapasztalatot dolgozott fel, és ahogy kutatott magában és elkezdte készíteni a filmet, sok új álma lett, ezeket is beleírta az alkotásba.
A kreaítv munkáról és hőseiről is kérdezték a díszmeghívottat. Elmondta, az alkotómunkának, kreativitásnak több formája van, több inspiráló forrásból merítkezhet, viszont az biztos, „ha kreatív vagy, csodabogárként néznek rád”.
(Borítókép: Michel Gondry: A fesztiválokon „életre kelnek a filmek”. Fotók: www.tiff.ro)
