A négynapos rendezvény idén is átlépte a zenei országhatárokat
„Gyere baba, gyújtsál világot”
A fesztivál – talán – legismertebb és legtöbbek által várt magyar zenekara, a Magyar Banda indította be a csütörtök éjszakai mulatozást. Az elmúlt években nemcsak a lemezjátszó, az analóg fényképezőgép és az otthoni kenyérsütés, hanem a népzene is visszajött divatba. Ha kiment egyáltalán. Számos könnyűzenei formáció nyúl ma népzenei motívumokhoz, sokunk által gyerekkorból ismert rigmusokhoz, amelyeket napjainkhoz igazítva, személyes szűrőn keresztül adnak át hallgatóságuknak. Ennek a műfajnak emblematikus példája az Aurevoir. nevű zenekar, illetve egy ideje a 2020-ban alakult Magyar Banda. Saját bevallásuk szerint nem a régi idők pillanatképeit akarják feltámasztani zenéjükkel, hanem önmagukat szeretnék korlátokon felülemelkedve kifejezni azon a zenei anyanyelven, amelyet idős mestereiktől örököltek. Az önkifejezést a zene mellett videóklipjeiken keresztül is gyakorolják, ott ötvözik igazán a hagyományos dallamokat és korunk látványvilágát. Mérában a közönség kitörő örömmel fogadta a zenekart, amely Hegedűs Bori és Caussanel Izabella énekével egészült ki. A nyitónap éjszakáján világot gyújtottak és közös éneklésre is rábírták a Szarka-telek közönségét.
„Ce mi-e drag pe lumea asta?”
Érdekes, majdhogynem váratlan adaléka volt a fesztivál programjának a Taraful din Gratia nevű formáció. A havasalföldi banda a hagyományos román zenét veszi alapul és történeteket mesél szerelemről, kalandokról és a mindennapokról. A koncert kezdetén a felek felmérték egymást: a közönségnek az elején bele kellett rázódnia a ritmusba, a zenekar is óvatosan bánt a dallamokkal, várta a közönség reakcióját. A második dalnál a hallgatóság átengedte magát a cimbalom és a hegedű mesélte történeteknek, megtudtuk, hogy a férfinak két kedves dolog van a világon: a puska és a felesége, mert az egyik megvigasztalja, a másik megvédi.
„Ruha nélkül ne menjünk el a bálba”
Péntek este a sepsiszentgyörgyi Gázsa zenekar volt az éjszakai táncház előfutára. Az erdélyi táncházmozgalom egyik alapítója, Papp István Gázsa a zenekar névadója és prímása. A hagyományos erdélyi és magyarországi népdalok vonószenekari felállásban szólalnak meg. A mérai fellépésre a Heveder zenekar prímása, Fazakas Levente is elkísérte az együttest. A programban Gázsa és az őrkőiek néven szerepelt a koncert, ez nem véletlen: a sepsiszentgyörgyi Őrkő negyedből adatközlő táncosok és zenészek is érkeztek. A közönség betekintést nyerhetett az őrkői roma táncok és dallamok világába. Kalotaszegi nótacsokor, cigánysirató, sőt a koncert végén a Csángálló együttes által népszerűvé tett Elindultak a cigányok a bálba is felcsendült.
Ebben a listában, teljesen véletlenül, mind hazai vagy szomszédos ország együttesei szerepelnek. Annak ellenére, hogy világzenei mulatsággá vált a mérai fesztivál, a gyökere mégiscsak itthon, a helyi hagyományokban keresendő. De a nemzetközi vendégeinkről sem feledkeztünk meg. Legközelebbi mérai anyagunk róluk szól majd.
