Az egy főre eső bevételek 1362 lejre rúgtak, a kiadások pedig 1168 lejt tettek ki, és összességében a bevételek 85,8 százalékát jelentették.
A pénzben befolyt bevételek havi szinten 3230 lejt jelentettek (1233 lej/fő), a természetbeni bevételek pedig 339 lejre rúgtak (129 lej/fő) – derül ki a statisztikai intézet közleményéből.
A családok fő bevételi forrását a fizetések és azokhoz társuló összegek jelentették – 61,1 százalék. Ezután a szociális segélyek (21,6%) következnek, majd a mezőgazdasági jövedelmek (1,9%), a nem mezőgazdasági jellegű független tevékenységből származó összegek (2,4%), illetve a tulajdon vagy aktívák eladása (1,5%). Jelentős, 9,5 százalékos tételt tesznek ki a természetbeni jövedelmek is, ezek főként a háztartások által saját fogyasztásra megtermelt mezőgazdasági termékeket jelentik (8,0%) – mutat rá a közlemény.
A statisztikai intézet szakértői ugyanakkor felhívják a figyelmet, hogy a jövedelmek nagysága és összetétele eltérő a városi és a vidéki környezetben élők esetében.
A kiadások nagy része élelmiszerekre, nem élelmiszer jellegű fogyasztási cikkekre, szolgáltatásokra, adókra, illetékekre, valamint a háztartás más szükségleteinek a fedezésére – a veteményezéshez szükség termékek, állatorvosi szolgáltatások stb. – ment el.
Az INS tájékoztatása szerint élelmiszerre és nem szeszes italokra ment el a háztartások bevételeinek 33,5 százaléka. Lakásépítésre, -vásárlásra, telkek vásárlására, a háztartásban szükséges gépek, berendezések, részvények, kötvények stb. vásárlására eközben a lakossági bevételek alig 0,3 százaléka jutott.
