Méhek és lepkék nélkül éhezni fog a világ lakossága?

A World Wide Fund for Nature – WWF (magyarul Természetvédelmi Világalap) a világ legnagyobb civil természetvédelmi szervezete, amely 96 országban tevékenykedik, tagsága pedig meghaladja a 4,7 millió főt, átfogó médiakampányt és petíciót indított annak érdekében, hogy rávegye a román kormányzatot: tegyen valamit a beporzók számának csökkenése ellen, illetve intézkedjen azok kihalásának megállítására. Úgy vélik, amennyiben nem lehet leállítani a beporzók pusztulásának a folyamatát, az súlyos kihatással lesz az egész emberiségre, veszélyeztetve a létét.  A World Wide Fund for Nature a Norvég Természetkutató Intézet által a napokban nyilvánosságra hozott jelentésére alapozva arra hívta fel a figyelmet, hogy az elsődleges probléma a beporzók élőhely-vesztesége.

Melyek a veszélyforrások?

A szervezet megállapítja: az európai mezőgazdaság terjeszkedése és intenzívebbé válása drámai változásokhoz vezetett a vidéki területeken, ami a mezőgazdasági területek biológiai sokféleségének jelentős csökkenésével járt. Ugyanakkor a városok kiterjedése és az infrastruktúra fejlesztése szintén jelentős mértékben hozzájárul a beporzó rovarok élőhelyeinek visszaszorulásához és minőségének a romlásához. Veszélyforrást jelentenek például a rovarirtó szerek. A fajok európai úgynevezett vörös listája összeállításakor (a vörös lista az élőlények természetvédelmi státuszának legismertebb, legnagyobb múltú és legátfogóbb leltára, amelyet a Természetvédelmi Világszövetség – IUCN – hozott létre 1948-ban), amely a fajok helyzetének és kihalási kockázatának a felmérését tartalmazza, a szakemberek arra a következtetésre jutottak, hogy 259 méhfaj az agrokémiai szerek használata miatt közvetlenül vagy közvetve veszélyeztetett.

A lepkékre is nagy szükség van

További veszélyforrás az éghajlatváltozás, ez ugyanis jelentős mértékben meghatározza a fajok elterjedését, a beporzó rovarok táplálékbázisát képező virágos növényzet tekintetében. A szakemberek szerint a méhfajok ráadásul a hőmérséklet folyamatos változásának is ki vannak szolgáltatva.

„Ha tudjuk az okokat, akkor lehetőségünk van lépéseket tenni a helyzet kezelésére, de úgy tűnik, a kormány ezt nem érti. Kérjük a döntéshozókat, hogy a civil társadalom szakértőivel közösen nyissanak párbeszédet a beporzók védelmére vonatkozó, részvételen alapuló és tudományos alapokon nyugvó nemzeti cselekvési tervről.” – olvasható a WWF közösségi médiában közölt felhívásában, amely a https://wwf.ro/campanii/tobee weboldalra irányít arra kérve, aki támogatja a kezdeményezésüket, írja alá a petíciót.

A kezdeményezők illetve az aláírók kijelentik: a román kormánynak tisztáznia kell a növényvédő szerekkel szembeni ellentmondásos álláspontját, és sürgősen ki kell alakítania egy nemzeti cselekvési tervet a beporzók védelme érdekében.

Tudatják: a kutatók szerint a vadon élő beporzók elvesztése komoly aggodalomra ad okot, a beporzókat egyre nagyobb fenyegetés érinti, holott fontos szerepet játszanak az élelmiszerbiztonságban. „A beporzási szolgáltatás egy olyan „mezőgazdasági input”, mely gondoskodik a növények előállításáról. Szerte a világban az összes gazda – különösen a családi gazdálkodók és a kisgazdák – élvezi ezen szolgáltatások előnyeit. A beporzók sűrűségének és sokszínűségének növelése közvetlen pozitív hatást gyakorol a terméshozamra, következésképp elősegíti az élelmiszer- és táplálkozásbiztonságot. Emiatt a beporzó szolgáltatások elősegítése fontos a fenntartható fejlődési célok elérése, valamint azon segítség szempontjából, melyet a családi gazdálkodók kapnak a klímaváltozáshoz történő alkalmazkodás terén.” – olvasható az ENSZ környezetvédelmi programjában.

Csökkenő méhpopulációk

A Norvég Természetkutató Intézet jelentésére hivatkozva a WWF Románia kijelenti: a kutatócsoport szerint a méhek európai vörös listáján a méhfajok 37%-a csökkenő populációjú, ebből 9,1%-ot a kihalás veszélye fenyeget, és a méhfajok további 5,4%-a közel áll ahhoz, hogy a közeljövőben veszélyeztetett kategóriába kerüljön. A jelenleg rendelkezésre álló adatok nem elegendőek az európai méhfajok több mint felének (57%) kihalási kockázatának felméréséhez, ami azt jelenti, hogy a csökkenő vagy kihalással fenyegetett méhfajok valódi aránya még ennél is magasabb lehet.

Hangsúlyozzák: Románia nem rendelkezik a méhekről szóló saját vörös listával, ám a Nemzetközi Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) ilyen vonatkozású jegyzéke 630 olyan méhfajról tartalmaz értékelést, amelyek elterjedési területe Romániát is magában foglalja. Ebből a 630 fajból egy faj a kritikusan veszélyeztetett, 18 faj az eltűnés szélén áll, 12 faj sérülékeny, 20 faj pedig a kevésbé veszélyeztetettséghez közeli kategóriába tartozik. 

Veszélyeztetettnek számít

Kimutatták: a lepkék esetében a fajok 31%-a csökkenő populációjú, 9%-a pedig kihalással fenyegetettnek minősül. A nemzeti vörös listával rendelkező 24 uniós országban a lepkefajok 27%-át tekintik veszélyeztetettnek. A gyepi lepkék európai mutatója 16 országban (köztük Romániában) 39%-os csökkenést mutat 1990 óta. A lepkék európai vörös listája szerint Románia az összes európai lepkefaj 41%-ának ad otthont, és a hazánkat is magában foglaló elterjedési területű lepkefajok 6%-a európai szinten veszélyeztetettnek minősül.

Az utóbbi évtizedekben a méhek és pillangók mellett más, vadon élő beporzó rovarok egyedszáma és sokfélesége is csökkenésnek indult, az EU-ban is: például a szirfidafajok 27%-át a közeljövőben a kihalás magas kockázata fenyegeti.

Melyek a megoldások?

A szakemberek nem csupán a problémákat listázzák, hanem a megoldásokra is összpontosítanak.

Szerintük léteznek megoldások annak az ökológiai, társadalmi és gazdasági katasztrófának a megelőzésére, amely felé tartunk, amint azt Franciaország, Írország, Hollandia, Lengyelország, Spanyolország példái mutatják, ahol saját beavatkozási stratégiákat dolgoztak ki és hajtanak végre. Az említett kutatás egyértelmű felhívást intéz a romániai döntéshozókhoz, és javasolja a beporzókra vonatkozó nemzeti stratégia elfogadását, amely konkrét célokat fogalmaz meg a javasolt intézkedésekkel, valamint az előrehaladás nyomon követésére és értékelésére vonatkozó tervvel kapcsolatban.

Egy ilyen stratégiának három fő célkitűzés köré kell épülnie, az EU új beporzó paktumának (2023) mintájára:

1. A beporzók pusztulásával kapcsolatos ismeretek bővítése és az információcsere megkönnyítése.  A beporzó rovarok és az általuk ellátott funkciók pusztulásának megelőzésére irányuló stratégiák alapvető eleme a beporzók megfigyelési rendszere. A beporzók állapotára és tendenciáira vonatkozó megbízható adatok a hatékony természetvédelmi intézkedések előfeltételei. A nemzeti stratégiának a méhekkel és más beporzó rovarokkal kapcsolatos kérdéseket kutató romániai kutatóközösség létrehozására és megerősítésére kell törekednie, a nemzetközi együttműködésre összpontosítva.    
2. A csökkenés okainak kezelésére irányuló intézkedések végrehajtása. A nemzeti stratégiának olyan intézkedéseket kell tartalmaznia, amelyek javítják a beporzók körülményeit. A mezőgazdasági tájakon az intézkedéseknek az integrált növényvédelemre kell épülniük, és magukban foglalhatják a nem művelt növényzetű területek, például a meghosszabbított virágzási időszakkal rendelkező szántóföldek szegélyeinek létrehozását és fenntartását; virágzó, fészkelő és telelő élőhelyet biztosító sövények, fák és cserjék telepítését és fenntartását; a virágbőséget növelő gyepgazdálkodást; a diverzifikált gazdálkodási rendszerek és a vetésforgó támogatását; a biogazdálkodás támogatását.
3. A társadalom mozgósítása/bevonása, az együttműködés és az integrált tervezés előmozdítása. A tevékenységeknek a városi területeket és lakosságot is meg kell célozniuk azáltal, hogy a beporzók igényeit beépítik a zöldterület-gazdálkodási szabványokba, a közösségi kezdeményezésekbe és a beporzók jólétét szolgáló iskolai programokba. A köz- és magánszféra közötti partnerségek is kiválóan alkalmasak arra, hogy növeljék a polgárok részvételét a beporzó rovarok védelmében: barkács- és kertészeti boltok, védett területek kezelőinek, víz- és élelmiszeripari vállalatok, méhészeti egyesületek stb. bevonása.

A jelentés szerzői arra is rámutatnak, hogy Romániában ellentmondásos a viszonyulás a növényvédő szerek és különösen a neonikotinoidok használatával kapcsolatosan, a szerek hatással lehetnek a beporzó rovarok neurológiai tevékenységére. Emlékeztetnek: 2020 februárjában az Európai Bizottság (EB) felszólította Litvániát és Romániát, hogy ne engedélyezzék a neonikotinoidok felhasználását azokban az esetekben, amelyekre az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság elérhető alternatívákat azonosított (pl. olajrepce). Figyelembe veszik az EB 2023. januári döntését is, amely tisztázta a neonikotinoidok használatára vonatkozó eltérések engedélyezésének jogellenességét.

Gyuri bácsi nem észlelte a méhek számának csökkenést

A méhpopuláció csökkenésének kérdése kapcsán lapunk a Kolozs megyei Magyarvistán 1960 óta méhészettel foglalkozó Márk Györgyhöz fordult. Gyuri bácsi a Szabadságnak elmondta: nagyon csekély, pontosabban 1-2 százalékos csökkenést tapaszalt a saját, 70 méhcsaládot számláló populáción belül.

Hozzátette: szerencsére Magyarvistán és környékén nemigen használnak vegyszereket, ezért a 70 méhcsaládból csupán egyben jelentkeztek a csökkenéssel kapcsolatos gondok.

Gyuri bácsi tudomása szerint a vándorló méhészek esetében nagyobbak a populációs veszteségek.