A „mészkői Michelangelo” munkássága ma is tapasztalható valóság
Túllépve az emlékezés megszokott keretein
Kovács István unitárius püspök köszöntőjében elmondta: az idei évet a Magyar Unitárius Egyház, hasonlóan a tavalyihoz a küldetés évének, ugyanakkor Balázs Ferenc-emlékévnek hirdette meg, amelynek mottója „Balázs Ferenc 125 éve kortársunk”. „Fontosnak látom olyan életművet beemelni a köztudatba, amely mindenhova kisugárzik. A közösség lelkében még elevenen él Balázs Ferenc mítosza. Olyan életműre hívjuk fel a figyelmet, amely segít minket a jelenben is megérteni és megélni a közösségi és az egyházi küldetést” – fogalmazott a püspök, aki szerint Balázs Ferenc életműve igaznak bizonyult a huszadik századi útkeresések során, de ugyanolyan igaz most is. „Úgy szeretnénk megidézni Balázs Ferenc emlékét, hogy ne történelmi relikviaként tekintsünk rá és az életművére, hanem »behívjuk« az életünkbe, ami gondolkodásából és életpéldájából ma is továbbvihető” – tette hozzá. Beszédében hangsúlyozta azt is, hogy ez az életmű rendkívüli gazdagságú: mintha egyetlen életbe több élet sűrűsödött volna bele, és ezek mind tanulságot hordoznak a jelen számára. Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy Balázs Ferenc örökségének teljes megértése még ma sem lezárt folyamat, ezért az emlékév feladata az is, hogy újra felfedezze, mélyebben értelmezze és a jelen kérdéseihez kapcsolja ezt a kivételes életművet.
„Ennek a sokoldalú embernek az élettörténetét nem szabad beleerőszakolni az általános emlékezés kereteibe. Olyan megközelítést választottunk, amely az életmű jelenidejűségét kívánja megtapasztalhatóvá tenni. Nemcsak emlékezni akarunk egy 125 éve született ember munkásságára, hanem azt szeretnénk bemutatni, hogy amit tett az élő valóság. Ne csak emlékezzünk Balázs Ferencre, hanem úgy éljünk és alkossunk, ahogy ő tette” – fogalmazott Rácz Norbert kolozsvári unitárius lelkész.
„Az emlékév első állomása Mészkő, ahol a lelkész emléke bele van írva az emberek életébe. A célunk az, hogy élménnyé tegyük ezt az emlékévet, azt lássuk, amit ő látott. Ilyen szempontok mentén kell megközelíteni ezt a 36 esztendőt felölelő élettörténetet, ami hihetetlenül gazdag, és már az első elemzői is azt mondták róla: Balázs Ferenc nemcsak 36 esztendőt élt, hanem tucatnyi ember életét élte” – mondta Rácz Norbert. Ennek alapját a tizenegy szerepkör adja, amelyek mentén az életmű gazdagsága feltárható.
A tizenegy szerep: a lelkész; a tudományos gondolkodó és teológus; a népfőiskola-szervező és népművelő; az ifjúságszervező és nevelő; az önszerveződő és -fenntartó gazdaságot gyakorló ember; a transzilvanista; az író és irodalomszervező; az utazó és világlátó; a családfő és magánember; a tudatos életmódot folytató ember; valamint a közösségi emlékezet és mítoszteremtés alakja. Ez a tizenegy nézőpont adja az emlékév szerkezeti keretét, és ezek mentén jelenik meg az életmű az egyházi programokban.
Bálint Róbert Zoltán mészkői lelkész helyi nézőpontból mutatott rá az örökség élő jelenlétére. Elmondta: Mészkő különleges helyszíne az emlékév nyitányának, mert itt Balázs Ferenc munkássága ma is tapasztalható valóság. Felidézte, hogy a közösség az elmúlt évtizedekben tudatosan fordult vissza a Balázs Ferenc-i életeszményhez, és ebből merítve építette újra önmagát. Szólt a hagyaték megőrzésének eredményeiről is: kiadványok jelentek meg, újra kiadták meséit, valamint válogatott verseit, és a gyülekezet ma is ebből a szellemi örökségből táplálkozik.
Megmenteni a több száz éves templomot
„Amikor Balázs Ferenc először érkezett Mészkőre, és jelentkezett a lelkészi állásra, a helybéliek büszkén mondták: a régi templomot lebontják, és új, modern templomot fognak építeni az új papnak. Balázs Ferenc ezt nem engedte, és 1931-ben fogtak neki a templom átalakításához. Az akkori tanulmányok és kutatások szerint a templom az 1700-as évek végén épült egy 14. századi templom helyére. Az 1931-es átalakítás során épültek meg a karzatok, ahol elfér az orgona” – folytatta beszámolóját Bálint Róbert Zoltán unitárius lelkész.
A mészkői unitárius templom udvarán ifj. Starmüller Géza szobrász alkotása látható, amelyet 1996-ban lepleztek le. Miután az eseményen jelen levő újságírók rácsodálkoztak a festett kazettás mennyezetre, Bálint Róbert Zoltán elmagyarázta: Aranyosszéken a 18. század végén a festett kazettás mennyezet az unitárius templomokban is elterjedt.
„A templom 1931-es felújítása folyamatos vitákat gerjesztett. A festett kazettákkal kapcsolatosan is komoly vita volt. Azonban a fiatal Balázs Ferenc elképesztő meggyőző képességgel rendelkezett. Habár a hívek gyöngyszínű mintázatot akartak, Balázs Ferenc rábeszélte őket, hogy a kazetta alapja sötét színű legyen. A hívek ezt elfogadták, ám az volt kikötésük, hogy a kazettás mennyezetet a lelkész fesse meg. Így lett Balázs Ferenc a »mészkői Michelangelo«, aki megfestette ezeket a le nem vehető kazettákat. A templom falainak másik érdekessége, hogy a Tordán található egykori macedón légi castrumnak köveit is beépítették. Végül a templom elnyerte a hívek tetszését is” – magyarázta a helyi unitárius lelkész.
A séta egyik emlékezetes állomása a „kicsi ház” helye volt, ahonnan széles kilátás nyílik az Aranyos mentére. Bár az épület már nem áll, ez volt az a tér, ahol Balázs Ferenc alkotott, és ahonnan a környéket szemlélve közösségformáló elképzeléseit is megfogalmazta: itt rajzolódott ki számára egy önfenntartó, szövetkezeti alapon szerveződő, népfőiskolai művelődéssel átszőtt kisrégió víziója. Itt hangzott el Koppándi Júlia missziói előadó-tanácsos felolvasásában egy idézet, amely közelebb hozta azt a látásmódot, ahogyan ő ezt a tájat és benne az emberi lehetőségeket szemlélte.
„Ez volt az a hely, ahol kipihente fáradtságait, de szellemi műhely is volt. Kolozsvárról gyalog jöttek ki a fiatalok, és estébe nyúlóan beszélgettek. A környező falvak lakói tudták, ha Balázs Ferencnek vendégei voltak, mert látszott a mécses lángja az ablakban.
Betegsége miatt 1935-ben már nem tudta elvégezni a papi szolgálatot. Általános gyűjtést szerveztek a megsegítésére, de a lelkész 1937. május 22-én elhunyt Tordán. A mészkői lakosokban már akkor megfogalmazódott Balázs Ferenc munkásságának fontossága. Menettel vonultak Tordára, és ökrös szekerekkel hozták ki a testét Mészkőre. Temetésén Tamási Áron beszélt, és a teljes falu, magyarok és románok is részt vettek. Balázs Ferenc utolsó kívánsága az volt, hogy ne sírkő, hanem kopjafa őrizze emlékét, amelyen csak annyi álljon, hogy »Balázs Ferenc pap«, illetve a születés és az elhalálozás éve” – emlékezett a helyi unitárius lelkész Balázs Ferenc sírjánál. Tőle megtudtuk: az első kopjafa tönkrement, maradványai az érdi múzeumban találhatók, ismeretlen okokból. 1996-ból újabb kopjafa készült, ám az is tönkrement, a jelenlegit 2017-ben helyezték el.
Bálint Róbert Zoltántól megtudtuk: Balázs Ferenc egyetlen lánya, Balázs Enikő már négyévesen – 1936-ban – az Amerikai Egyesült Államokba került, mert szülei, Christine és Ferenc nem akarták, hogy az apa tbc-fertőzését a gyermek is elkapja. A lelkész 1937-es halála után felesége, Christine is Amerikába költözött. Balázs Enikő ma is él Amerikában, négy gyermeke született, de ebből kettő már elhunyt. A tágabb család tagjai többször jártak Mészkőn, így 2006-ban egy ükunoka is ott járt, és elképzelhető, hogy az emlékév kapcsán is ellátogatnak Mészkőre.
A Magyar Unitárius Egyház az emlékév során az életművet a meglévő egyházi keretekbe építi be. Az év folyamán Balázs Ferenc szellemisége megjelenik többek között ifjúsági és családos programokban, gyermektáborok programjában, képzéseken, közösségi rendezvényeken, valamint egy őszre tervezett tudományos konferencián is. Kiemelt vállalás az Az új ember vallása című, eddig kiadatlan mű sajtó alá rendezése, amely új szempontokkal gazdagíthatja az életmű értelmezését.
