Letette az esküt az új kormány
Káosz az adórendszer módosítása és a magánnyugdíjak államosítása miatt
Tudose parlamenti beszédében a számok emberének nevezte magát, aki arra vállalkozik, hogy felpörgesse az eddig "behúzott fékkel" haladó szociálliberális kormány teljesítményét. Az új kormányfő a befektetések ösztönzését és költségvetési bevételek növelését nevezte fő feladatának.
Liviu Dragnea, a képviselőház és a PSD elnöke arról beszélt: a választói akaratot a parlament testesíti meg, a kormánynak meg kell értenie, hogy nem diktálnia, hanem végrehajtania kell a politikai döntéseket. A PSD által előidézett kormányválságra utalva azt mondta: jobbnak látták őszintén beismerni, hogy késnek a választási ígéretek teljesítésével, és be akarják hozni a lemaradást, akkor is, ha ez politikai kockázatokkal jár.
Széles többség szavazta meg a Tudose-kormányt
A Ben-Oni Ardelean, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) szónoka egy utópikus, mégis szentírásként magasztalt választási program "fegyveres erejének" nevezte a Tudose-kormányt, amely egy "éjszaka leple alatt" hozott döntéssel "felrobbantaná" a román gazdaságot. Az ellenzéki képviselő arra kérte kormánypárti társait, hogy ne csak a folyósón, hanem a titkos szavazás alkalmával is legyen bátorságuk szembefordulni pártvezetésük "önkényével".
Varujan Vosganian, az ALDE képviselője jobboldali pártként jellemezte pártját, amelyet a demokrácia, a jogállamiság, és a személyi szabadságjogok védelme köt össze koalíciós partnerével, a PSD-vel. Rámutatott: azt szeretnék elérni, hogy az igazságszolgáltatás valóban függetlenné váljon, ami pedig az adópolitikát illeti, nem támogatják az egységes adókulcs módosítását.
Az RMDSZ nevében felszólaló Kelemen Hunor szövetségi elnök azt állította: Romániában sérül a jogállamiság, nem tartják tiszteletben a hatalmi ágak szétválasztását. Úgy vélekedett, az ellen a parlamentnek is fel kell lépnie, a törvényhozás felelőssége a titkosszolgálatok felügyelete, a kormány elszámoltatása.
Az RMDSZ is bizalmat szavazott, de ez nem biankó csekk ...
"Normális vajon, hogy egy ügyész egy bűnvádi eljárás során szülők és gyermekeik vallásáról tegyen fel kérdéseket? Normális, hogy egyszerű embereket naponta megalázzanak csak azért, mert szeretnék nyelvi és kulturális önazonosságukat megőrizni?" - sorolta a költői kérdéseket a magyarság jogsérelmeire utalva az RMDSZ elnöke.
Leszögezte: a magyar érdekképviselet törvényjavaslatai nem alkotmányellenesek, nemzetellenesek, vagy erkölcstelenek, múlt héten mégis "gombnyomásra" fellángolt miattuk a magyarellenes hisztéria. Ezen jogok életbe léptetésére Románia kötelezettséget vállalt, amikor ratifikálta a nyelvi chartát - figyelmeztetett.
Az RMDSZ elnöke bejelentette: a magyar képviselők és szenátorok bizalmat szavaznak a Tudose-kormánynak, de ez nem biankó csekk, és előre szólnak: nem értenek egyet például azzal, hogy a nyereség helyett az üzleti forgalmat vegyék alapul a társasági adónál.
A Tudose-kormány sem mond le a béremelésről
A kormányprogram több ponta újdonságnak számít: a kormány elhalasztja egy évvel a 2018. január 1-jére tervezett egy százalékpontos áfacsökkentést, így a jelenleg 19 százalékos áfa csak 2019. január 1-jétől csökken 18 százalékra - derült ki a kormány programjából, amelyet csütörtökön terjesztettek a törvényhozói testület elé.
A korábbi kormányprogramhoz képest az áfacsökkentés egyéves elhalasztása mellett bevezetik január 1-jétől az úgynevezett szolidaritási adót, valamint egy pótadót, amelyet az egészségre káros élelmiszerekre vetnek ki. A kormányprogram a szolidaritási adóról nem tartalmaz több részletet.
A társadalmi "méltányosság" jegyében a jelenlegi társasági adó helyett valamennyi vállalkozás esetében nem a nyereséget, hanem a bevételt adóznák meg. Emellett év végéig 20 százalékkal növelik a kitermelt és feldolgozatlanul exportált természeti ásványkincsek után az államnak fizetendő járadékot.
A Tudose-kormány programja sem mond le a bér- és nyugdíjemelésekről, valamint a társadalombiztosítási járulékok csökkentéséről. Az egyéni vállalkozók jövedelmi adóját januártól 16 százalékról 10 százalékra csökkentik, illetve adómentessé teszik a 2000 lej alatti jövedelmeket.
Románia az idén 3 százalékos államháztartási hiányt vállalt, de az Európai Bizottság, a Nemzetközi Valutaalap, a Költségvetési Tanács, valamint Klaus Johannis államelnök kételyeit fejezte ki, hogy ezt tartani tudja a kormány. Szerintük hosszú távon nem tarthatók fenn a kormánykoalíció által megígért béremelések és adócsökkentések.
Dragnea és Tudose is cáfolta a kötelező magánnyugdíj megszüntetését
Az új kormány megszavazása ahelyett, hogy lecsillapította volna a válsághangulatot, tovább fokozta azt: a kormányprogram, valamint egyes minisztereknek a kötelező magánnyugdíj megszüntetésére és az adórendszer gyökeres átszabására vonatkozó kijelentései pánikhangulatot keltettek. A miniszterelnök és Dragnea máris ellentmondásba került egyes miniszterekkel, miután a kormányfő és a Dragnea maga cáfolta a kötelező magánnyugdíj megszüntetését. Nem tudni azonban, hogy ez a cáfolat mennyire hitelt érdemlő, hiszen az ötlet nem új, már korábban is beszéltek róla a szociáldemokraták.
Ionuţ Mişa pénzügyminiszter szakbizottsági meghallgatásán a II. pillérként emlegetett kötelező magánnyugdíj megszüntetése mellett érvelt, szerinte a magánbiztosítók által kezelt pénz esetében fel kellene ajánlani a biztosított személyeknek, hogy irányítsák át a számlájukon eddig összegyűjtött pénzt az állami nyugdíjrendszerbe vagy a III. pillérként emlegetett fakultatív magánnyugdíjakhoz. Korábban a holland NN biztosító vezérigazgatóját büntette meg a pénzügyi felügyelet amiatt, hogy levélben hívta fel az ügyfelek figyelmét a II. pillér államosításáról szóló közvitákra amiatt, hogy valótlanságot állított volna. Csütörtökön mind Dragnea, mind a miniszterelnök cáfolták, hogy államosítanák a kötelező magánnyugdíjakat.
Alkotmányossági kifogást emelt Grindeanu
Az alkotmánybíróságnál panaszolta be Sorin Grindeanu ügyvivő miniszterelnök csütörtökön a parlamentet, arra hivatkozva, hogy a - kormánya bukását eredményező - bizalmatlansági indítvány elbírálásakor nem tartották be a szavazás titkosságát. A korlátozott jogkörökkel még hivatalban lévő kormányfő szerint emiatt alkotmányos természetű jogi konfliktus keletkezett az államhatalom két ága között. Grindeanu az alkotmánybíróság elnökének írt levelében leszögezte: nem a voksolás eredményének a megsemmisítését kéri, csak arra keres megoldást, hogy a törvényhozók a jövőben megszorítások nélkül, kizárólag a választóik érdekeit és saját meggyőződésüket szem előtt tartva adhassák le voksukat azokban az esetekben, amelyekben a házszabály titkos szavazást ír elő. Grindeanu előző napi sajtóértekezletén úgy vélekedett: a parlament méltóságán aluli volt az a látvány, ahogyan a pártvezetés döntését végrehajtva a PSD törvényhozói látható módon adták le szavazataikat, ezt pedig - az esetleges "árulók" leleplezése érdekében - folyamatosan ellenőrizték is az urnák mellé kirendelt PSD-s honatyák.
Kemény bírálat Johannistól: Hagyják abba az adópolitikai ugrabugrálást
Klaus Johannis államfő élesen bírálta az új kormányt, amiért váratlan adópolitikai tervekkel lepte meg a vállalkozói szférát. Az elnök kiszámíthatóbb adópolitikát kért a kabinettől. "Válságba sodorták az országot, mert nem tudnak kormányozni" – mondta Johannis az eskületétel alkalmával. Úgy vélekedett: a Grindeanu-kormány a 13-as sürgősségi rendelet kormányaként vonul be a történelembe, a PSD-ALDE pedig az első európai koalícióként, amelyik saját kormányát bizalmatlansági indítvánnyal buktatta meg.
"Most, hogy túljutottunk a válságon, a koalíció új kormányprogrammal lepi meg a románokat. Alig hirdettem ki a közalkalmazotti bértörvényt, új adók és illetékek jelennek meg. Azt már nem állíthatják, hogy erre is a választóktól kaptak felhatalmazást!" - hívta fel a figyelmet Johannis.
"Tisztelt PSD-sek, ALDE-sok, RMDSZ-esek! A románok nevében arra kérem önöket, hagyják abba ezt az adópolitikai ugrabugrálást!" - szólította fel az elnök Mihai Tudose kormányfőt figyelmébe ajánlva, hogy a GDP-arányos államháztartási hiányt tartsa 3 százalék alatt, és teljesítse Románia azon vállalását, hogy a bruttó hazai termék legalább két százalékát fordítja védelmi kiadásokra.
A Tudose-kabinet összetétele:
Kormányfő: Mihai Tudose
Kormányfő-helyettes: Marcel Ciolacu
Kormányfő-helyettes, regionális fejlesztési miniszter: Sevil Shaideh
Kormányfő-helyettes, környezetvédelmi miniszter:
Graţiela Gavrilescu (ALDE)
Belügyminiszter: Carmen Dan
Gazdasági miniszter: Mihai Fifor
Pénzügyminiszter: Ionuţ Mişa
Kis- és középvállalkozásokért felelős minister: Ilan Laufer
Európai ügyekért felelős tárca nélküli miniszter: Victor Negrescu
Európai alapokért felelős tárca nélküli miniszter: Rovana Plumb
Oktatási miniszter: Liviu Pop
Igazságügyi miniszter: Tudorel Toader
Egészségügyi miniszter: Florian Bodog
Külügyminiszter: Teodor Meleşcanu (ALDE)
Energetikai miniszter: Toma Petcu (ALDE)
Honvédelmi miniszter: Adrian Ţuţuianu
Víz- és erdőgazdálkodási miniszter: Doina Pană
Mezőgazdasági miniszter: Petre Daea
Munkaügyi miniszter: Lia Olguta Vasilescu
Szállításügyi miniszter: Răzvan Cuc
Távközlési miniszter: Lucian Şova
Művelődési miniszter: Lucian Romaşcanu
Parlamenttel való kapcsolattartásért felelős miniszter:
Viorel Ilie (ALDE)
Határon túli románokért felelős miniszter: Andreea Păstârnac
Turisztikai miniszter: Mircea Dobre
Ifjúsági miniszter: Marius Dunca
