Mindenki csak abban a megyében voksolhat, ahova lakhelye alapján tartozik
23.13 - A szociáldemokraták szerint őket illeti meg a kormányzás joga
A Szociáldemokrata Párt (PSD) úgy véli, hogy történelmi győzelmet aratott a parlamenti választáson, és őket illeti meg a kormányalakítás joga - erről Liviu Dragnea, a PSD elnöke nyilatkozott ma este az exit poll eredmények közzé tétele után.
A felmérések szerint a PSD a szavazatok 45 százalékát kapta, a második helyezett, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) a voksok mintegy 21 százalékát gyűjtötte össze.
Dragnea úgy vélte, a választók egyértelműen döntöttek, és az eredmények alapján a PSD-nek kell kormányt alakítania. Ennek érdekében tárgyalni fognak a Călin Popescu Tăriceanu vezette szabadelvű ALDE-val, amely az exit poll eredmények szerint a voksok mintegy 6 százalékát kapta.
A PSD a választások előtt nem nevezte meg miniszterelnök-jelöltjét, ugyanis a jobbközép liberálisok által hatalomra juttatott Klaus Iohannis államelnök már október elején leszögezte: nem fog kormányalakítással megbízni olyan személyt, akit elítéltek vagy bűnvádi eljárás alatt van. Dragneát áprilisban két év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték az akkori államfő leváltásáról 2012-ben kiírt népszavazással kapcsolatos korrupciós perben.
Dragnea kijelentette, a liberálisok a választási kampány idején úgy állították be, hogy Dacian Cioloș jelenlegi technokrata miniszterelnök és Dragnea közül kell választaniuk az állampolgároknak. Úgy vélte, a választók "egyértelműen döntöttek" a vasárnapi szavazáson.
Călin Popescu Tăriceanu, az ALDE társelnöke felszólította Johannist, fogadja el a választói akaratot, amely a vasárnapi voksoláson megnyilvánult, és ne akadályozza meg egy legitim, demokratikus kormány megalakulását.
Alina Gorghiu, a PNL elnöke rövid nyilatkozatában kijelentette: a játszma még nem ért véget, és nagymértékben függ a végeredménytől, hogy a liberálisok által kormányfő-jelöltként támogatott Cioloș miniszterelnök maradhat vagy sem.
A választások győztesének nevezte magát a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) is, amelynek elnöke, Nicușor Dan a demokrácia győzelmének nevezte, hogy pártja újoncként bejutott a parlamentbe a harmadik legnagyobb politikai erőként úgy, hogy áprilisban még csak 40 alapító tagja volt. Az USR a nyári bukaresti helyhatósági választáson való sikeres szereplés után alakult országos párttá.
23.10 - Biró Zsolt: jól döntöttünk, amikor az együttműködést választottuk
Biró Zsolt szerint a parlamenti választások urnazárásakor közzé tett exit poll felmérések azt jelzik, hogy a Magyar Polgári Párt (MPP) jól döntött, amikor az RMDSZ-szel való együttműködés útját választotta.
Az MPP elnöke az RMDSZ kolozsvári eredményvárójában nyilatkozott. Kijelentette: az összefogás listája várhatóan arányos képviseletet biztosít az erdélyi magyarságnak a román parlamentben. Ez pedig azt jelzi, hogy az erdélyi magyar közösség azt várja el a politikusaitól, hogy a nemzeti ügyekben fogjanak össze.
22.50 - Semjén: meghozta eredményét a magyar összefogás
Meghozta eredményét a magyar összefogás, a jövőben erős képviselete lesz az erdélyi magyarságnak a román törvényhozásban - így reagált a parlamenti választások eredményére Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke az MTI-hez ma este eljuttatott közleményében.
Az anyaországi politikus ebben hangsúlyozta, "ez a nagyszerű eredmény visszaigazolta, hogy a magyarság sorskérdéseiben erkölcsi parancs az összefogás, és nem engedhető meg a széthúzás".
Semjén Zsolt hozzátette: "köszönet illet minden felelősen gondolkodó, nemzetünkért, erdélyi közösségünkért cselekvő magyart, aki szavazatával hangsúlyos képviselethez juttatta képviselőinket Bukarestben".
Az RMDSZ az urnazáráskor közzétett exit poll felmérések szerint a szavazatok több mint hat százalékát szerezte meg, átlépve ezzel az ötszázalékos parlamentbe jutási küszöböt. Az RMDSZ jelöltlistáin a Magyar Polgári Párt (MPP) néhány jelöltje is helyet kapott.
Kelemen Hunor: köszönjük a magyar emberek bizalmát
Kelemen Hunor szerint a parlamenti választások urnazárásakor közzétett exit poll felmérések eredményei azt jelzik, hogy megfordult a magyar szavazatok romániai apadási tendenciája. Az RMDSZ elnöke a szövetség kolozsvári eredményváró eseményén tartott rövid sajtótájékoztatóján köszönte meg a magyar emberek bizalmát.
Elmondta: az első mérések azt jelzik, hogy az RMDSZ magasan az öt százalék fölötti eredményt ért el, és sikerült biztosítania a magyarok arányos képviseletét a román törvényhozásban. Az MTI kérdésére elmondta, a csökkenési spirál visszafordítása nem tulajdonítható egyetlen dolognak. "Az elmúlt években igyekeztünk a döntéseinkkel a társadalmi elvárásokra válaszolni. Akkor is, amikor az összefogásról volt szó, akkor is amikor az újításokról volt szó, amikor egy hiteles megvalósítható programról volt szó, akkor is, amikor a belső szolidaritást kellett erősíteni"- fogalmazott az RMDSZ elnöke.21.00 - Lezárult a szavazás. A központi választási iroda (BEC) weboldalán folyamatosan lehetett követni a szavazáson való részvétel alakulását az egész országban, megyénként és ezen belül is szavazókörzetenként. Az ország 18.626 szavazókörzetében 18.263.875 szavazásra jogosult személy szerepelt, a záráskor 7.211.349 választó adta le a voksát, ami 39,48%-os részvételi arányt jelent.
Kolozs megyében 656 szavazókörzetben 604.025 személyt vártak az urnák elé, ebből 244.549 választó, tehát 40,49% adta le a voksát a BEC honlapján szereplő adatok szerint.
20.00 - Egy órával az urnazárás előtt az országos részvétel 38,68 százalék, Kolozs megyében a választói névjegyzékben szereplők 39,16 százaléka szavazott – derül ki a Központi Választási iroda (BEC) adataiból.
18.00 – Három órával az urnazárás előtt az országos részvételi arány 34,45 százalék, Kolozs megyében pedig 33,65 százalék.
2008-ban az országos részvétel ebben az időpontban 34,48 százalék volt, nyolc évvel ezelőtt Kolozs megye az átlag felett teljesített 37,55 százalékkal. 2012-ben 36,54 százalékos országos részvételt mértek délután 6 órakor, Kolozs megyében a választók 28,87 százaléka járult az urnák elé 18 óráig.
Erdélyben a magyarok részvétele meghaladja a románokét
Az országos részvétel nem sokban különbözik a négy évvel ezelőtti adatokhoz képest, viszont a magyar részvétel becsléséből az látszik: a 2012-es parlamenti részvételnél magasabb. Nagy valószínűséggel a magyar részvétel két órakor valamivel az országos átlag alatt maradt, de ez a különbség sokkal kisebb, mint ami 2012-ben vagy 2008-ban – értékelte Kiss Tamás szociológus.
Hozzátette: megfigyelhető az is, hogy Erdélyen belül a magyar emberek részvétele meghaladja a román részvételt. Erről úgy véli, hogy abban az esetben, ha a magyar közösség szavazókedve továbbra is kitart, nagy valószínűséggel arányos képviselethez jut a parlamentben.
Csoma Botond: Azért szavaztam ma, hogy Cluj-Napoca Kolozsvár és Klausenburg is legyen! Hogy a jelenlegi húsz százalékos anyanyelv-használati küszöböt tíz százalékra csökkentsük annak érdekében, hogy Kolozsváron lehessen magyarul is ügyet intézni, hogy kikerüljenek végre a többnyelvű helységnévtáblák. Arra kérek minden magyar ember, hogy menjen el és szavazzon magyarul, mutassuk meg, hogy nem vagyunk másodrendű állampolgárok, hogy velünk számolni kell ebben a városban! Tegyük közösen olyan várossá Kolozsvárt, ahol nem csak üres frázisokat zengnek a multikulturalizmusról, hanem, ahol ténylegesen is megvalósul a többnyelvűség! – mondta el Csoma Botond képviselőjelölt Kolozsváron, szavazás után.
A marosvásárhelyi iskola és a csíksomlyói búcsú esete mobilizálta a magyar közösséget
Az utóbbi felmérések azt mutatják, hogy jelentős azoknak az aránya, akik nem rendelkeznek pártpreferenciával. A papírforma borulhat, és a trendek szerint kicsivel nagyobb a részvételi arány – értékelt Horváth István szociológus. Elemzésében úgy véli, hogy bizonyos demográfiai csoportok inkább mozgósulnak, összehasonlítva a négy évvel ezelőtti választásokhoz képest.
Arról, hogy az utóbbi hónapokban olyan jellegű megnyilvánulások történtek, amelyeket a magyar közösség fenyegetettségként élt meg – a marosvásárhelyi iskola esete, a csíksomlyói búcsú helyzete –, milyen irányban mozdítja el a magyar emberek választói kedvét, elmondta: ez két irányban hat. Egyrészt növelte a fenyegetettség az elkötelezettséget, egy másik rétege az erdélyi, romániai magyar közösségnek, amely azt várta volna el az érdekképviseleti magyar szervezettől, hogy valamifajta stabilitást jelentsen eddig, viszont azt kéri számon, hogy miért fordulnak elő ezek az esetek, miért nincs stabilitás. „Ez az utóbbi réteg amúgy is hezitált, ami a választási kedvet illet, és megerősödött abban a véleményében, hogy nem érdemes elmenni szavazni” – tette hozzá. A fenyegetettségről összegzésként kiemelte: a mozgósultak bázisát kicsit növelte ez.
16.00 – Országos részvételi arány 27, 12 százalék, a 33. helyről (14 órai adatok) 28. helyre ugró Kolozs megye 25,68 százalék. Hargita továbbra is vezet az erdélyi megyék közül, a 7. helyen van 29,43 százalékkal.
Hegedüs Csilla: azért kell ma minél többen elmennünk szavazni, hogy megmutassuk a többségi nemzet képviselőinek, hogy velünk is számolni kell A Csíksomlyói Búcsú esete, amely megvédéséről a román kulturális minisztérium egyenesen lemondott az elmúlt napokban, azt bizonyítja, hogy mi, magyar emberek csak magunkra számíthatunk – jelentette ki Hegedüs Csilla képviselőjelölt vasárnap. „Azok, akiknek csak Bukarest a fontos, eddig sem mutattak kellő érdeklődést az erdélyi, kolozsvári magyarok ügyei iránt. Azért kell ma minél többen elmennünk szavazni, hogy megmutassuk a többségi nemzet képviselőinek, hogy velünk is számolni kell! Mi nem tűrjük, hogy a kulturális értékeinket semmibe vegyék! Álljunk ki tehát közösen örökségünk mellett, hogy legyen, amit gyermekeinkre hagynunk!”− buzdított.
Feljelentést tesz az RMDSZ SMS-ben terjedő magyarellenes üzenetek miatt
Feljelentést tesz az RMDSZ ismeretlen tettes ellen a rendőrségen a választások napján SMS-ben terjedő magyarellenes üzenetek miatt - mondta az MTI-nek Kovács Péter ügyvezető elnök. A szövetség közleményben számolt be arról, hogy több megyében is olyan SMS-eket küldözgetnek a választópolgároknak, amelyek arra buzdítják a román szavazókat, hogy járuljanak minél nagyobb számban az urnákhoz azért, hogy kiszorítsák a magyarokat a parlamentből. A Tepes gárdája nevében írt üzenetek arra próbálják rávenni a választókat, hogy szavazzanak a szélsőségesen nacionalista Egyesült Románia Pártra (PRU). Kovács Péter elmondta, az RMDSZ jogászai dolgoznak a feljelentés szövegén. Hozzátette: azt kifogásolják, hogy az üzenet küldői megsértették a kampánycsendet és a nacionalista uszítás eszközét használták.
14.00 – Országos részvétel 20,29 százalék, Kolozs megye 18,80 százalék. Az erdélyi megyékben továbbra is alacsony a részvétel, az egyetlen, ahol ez az érték az átlag felett van az Hargita megye 22,21 százalékkal.
2008-ban a 14 órás országos részvétel 19,74 százalék volt, 2012-ben pedig 20,56 százalék.
A nap végére akár utol is érheti az erdélyi részvétel az országost?
A délelőtti adatok alapján az látszik, hogy a részvétel nem lesz még sem annyira alacsony, amennyire azt a szakértők becsülték. Úgy tűnik, magasabb lesz, mint a 2008-as, illetve 2012-es parlamenti választásokon, viszont egyelőre az látszik, hogy alatta van az idei önkormányzati választásoknak – fogalmazott Barna Gergő szociológus.
Úgy értékeli, hogy regionálisan nagyon eltérő a részvétel, akárcsak eddig, a déli megyékben vezetnek a mobilizációs csatornák, itt a legnagyobb a részvétel, Erdély pedig elmarad. „Az erdélyi magyarok részvétele egyelőre elmarad az országos részvételtől. Itt sem zárható ki az az elméleti esély, hogy a nap végére akár utoléri, vagy el is haladja az országos részvételt. Az is elmondható, és ez örvendetes, hogy a székelyföldi megyék nem fehér foltok a mobilizációs térképen, Hargita és Kovászna megye is jól szerepel a korábbi választásokhoz képest” – tette hozzá. A többi, magyarok által is nagy arányban lakott megyékről elmondta: kiemelkedő Szilágy, Bihar és Szatmár megye szereplése – idézi a szakértőt az RMDSZ tájékoztató.
13.00 – Országos részvétel 16,8 százalék, Kolozs megye 15,24 százalék – egyike a legkisebb részvételt felmutató megyéknek.
László Attila: arra kérem a magyar embereket, ma menjenek el és Erdély jövőjére, Erdély fejlesztésére szavazzanak! Megfelelő infrastruktúra biztosítása nélkül sem a falvak, sem a városok nem tudnak fejlődni. Nincs megfelelő vonat-összeköttetés, nincs autópálya, emiatt pedig Bánffyhunyad és Kolozsvár között csúcsidőben alig lehet közlekedni – nyilatkozta ma szavazás után László Attila, az RMDSZ szenátorjelöltje. „Csak nekünk, magyar embereknek prioritás az erdélyi autópályák kérdése. Azért szavaztam ma, hogy 2020-ig befejezzük az Erdélyt átszelő autópályákat! Hogy korszerűsítsük a vasúti síneket, hogy új vonatokra cseréljük le a régieket! Arra kérem a magyar embereket, ma menjenek el és Erdély jövőjére, Erdély fejlesztésére szavazzanak!” – fogalmazott.
12.00 – Országos viszonylatban a választók 12,47 százaléka, Kolozs megyében pedig 11,26 százaléka szavazott
Székely István politológus a Szabadságnak elmondta: a tavaszi önkormányzati választásokon mért időarányos részvételnél kisebb, azonban a 2012-es parlamenti választásokhoz mérve viszonylag jónak mondható a déli órákban mért részvétel. Románia déli megyéiben továbbra is kiugró a részvételi arány, Erdélyben viszont - az eddigi gyakorlatnak megfelelően - elmarad az országos átlaghoz képest. A magyar szavazók vélelmezhető aránya szintén alacsonyabb, mint az országos átlag, de Erdély viszonylatában nem mondható rosszak – értékelte a szakember.
Kelemen Hunor: Ma mindenkinek éreznie kell a választás tétjét. Ma mindazok urnához kell járuljanak, akik saját sorsukról maguk akarnak dönteni, és nem akarják hagyni, hogy ezt mások megtegyék helyettük. Ezért kérek mindenkit, hogy menjen ma el és szavazzon!
11.00 - Országosan a részvételi arány 8,62 százalék, Kolozs megyében 6,74 százalék.
Valamennyi erdélyi megyében az országos átlagnál alacsonyabb arányban járultak az urnákhoz a választópolgárok vasárnap délelőtt a romániai parlamenti választásokon. Az erdélyi megyék közül a részvételt tekintve Hargita megye vezet, ahol a legnagyobb a magyarság aránya. A 11 órakor közzétett adatok szerint Hargita megyében 9,16, Kovászna megyében 7,17 százalékos volt a részvétel.
Az átlagnál magasabb, 12 százalékot is meghaladó részvételt Teleorman megyében jegyezték fel, alacsonyabbat pedig Máramarosban, Beszterce-Naszód és Szeben megyében.
Horváth Anna: Egy olyan államra szavaztam, amely nem fél az állampolgáraitól, nem gyanakszik rájuk, hanem megbecsüli őket, és több jogot ad nekik. Arra kérek mindenkit, hogy ha hisz ebben a jobb jövőben, menjen el szavazni! Csak így lesz erőnk december 11. után ezt az új világot felépíteni!
10.00 – 5,38 százalék az országos részvétel a 10 órakor közzétett adatok szerint. 2008-ban a szavazók 4,87 százaléka, 2012-ben pedig 4,52 százaléka járult az urnák elé három órával a szavazókörzetek megnyitása után. Kolozs megyében a részvétel 4,14 százalék (3,77 százalék 2008-ban, 3,05 százalék 2012-ben)
09.00 - Kolozs megyében 656 szavazókörzetben várják a választókat, a névjegyzékben 604025 állampolgár szerepel. Reggel 9 óráig 11342-an szavaztak, a választási részvétel a megyében ebben az órában 1.8777 százalék. A legtöbben mindeddig Olt megyében járultak az urnákhoz (3.8703 százalék). Országosan 465861-en szavaztak, a részvétel 2,55 százalék.
Az első román állampolgárok már rég leadták szavazatukat, a romániai urnanyitásig már 700-an voksoltak a News.ro szerint. Az új zélandi Aucklandban romániai idő szerint szombat este nyolckor megnyílt a szavazóhelyiség, utána az Ausztráliában és Japánban élő román állampolgárok járulhatnak az urnákhoz. Legkésőbb, romániai idő szerint hétfő reggel 7-kor az Amerikai Egyesült Államok nyugati partvidékén - Los Angelesben, Sacramentóban, Seattle-ben, San Franciscóban, Las Vegasban, Portlandban - , illetve a kanadai Vancouverben zárnak az urnák.
Ma a kétkamarás parlament 312 képviselői, illetve 136 szenátori mandátumáról dönt az ország csaknem 19 millió szavazópolgára. Belföldön 18 600, külföldön pedig 417 szavazóhelyiséget alakítottak ki. Mindenki csak abban a választókerületben adhatja le voksát, amelyhez állandó lakóhelye, vagy igazolható ideiglenes lakcíme alapján tartozik. Ennek megfelelően a külképviseleteken is csak azok voksolhatnak, akik igazolni tudják, hogy nem turisták, hanem külföldön élnek. A 600 ezer szerepel a külföldi névjegyzékben, azok, akik román áttelepedési útlevéllel hagyták el az országot. A külföldre költözött román vendégmunkások számát a bukaresti hatóságok több mint hárommillióra becsülik, többségük azonban továbbra is a belföldi választói névjegyzékben szerepel. A külföldön élő román állampolgárok egy számukra kialakított 43. választókerület jelöltjeire voksolhatnak.
Országos szinten 10 párt több mint 6500 jelöltjének neve szerepel a listákon, amelyekről minden megyében a szavazólapon feltüntetett sorrendben jutnak mandátumhoz a jelöltek a pártra helyben leadott szavazatok arányában. A töredékszavazatok sem vesznek el, hanem az országos kosárba kerülnek, majd - helyben vagy más megyében - további mandátumokként hasznosulnak. Az általános parlamenti küszöb ötszázalékos, vagyis azok a pártok vesznek részt a megyei mandátumelosztásban, amelyek országos szinten megszerzik a voksok legalább öt százalékát.
