Kolozsvárnak az eddiginél vonzóbb környezetté kellene válnia
A BBTE PR-irodája által közzétett hatástanulmányban az egyetem pénzellátásért, digitalizálásért és a hallgatókkal való kapcsolatokért felelős rektorhelyettese, Dan Lazăr egyetemi tanár és Andrei Chircă doktorandusz vizsgálta a Babeş–Bolyai Tudományegyetemnek a város gazdasági életében betöltött szerepét. Felbecsülték, mennyi kiadást generál az egyetem, ami aztán a helyi gazdaság körforgásába kerül.
A 2015-ös referenciaévre vonatkozóan, szociológiai felmérés alapján úgy becsülték, hogy a BBTE hallgatóinak összes kiadása 141,5 millió euró (629 millió lej) volt, közel 30 ezer egyetemistával számolva, és kizárólag a nappali alapfokú, mesteri és doktori képzésben részt vevőket tekintve. A posztgraduális képzésekre beiratkozott személyekkel és tanáraikkal, valamint a kihelyezett tagozatok diákjaival nem számoltak. A fent említett kiadási összeghez hozzáadódik még további 7,5 millió euró (33,6 millió lej), amely a BBTE-n tanuló egyetemisták látogatóinak költségeiből tevődik össze, illetve további, 1,5 millió euró (6,6 millió lej), amely összeg a felvételi időszakra érkező, egyetemre iratkozni kívánó fiatalok és hozzátartozóik költségeiből adódik.
Havi 34 millió eurót költöttek
A számokat a BBTE 2019/2020-as tanévi hallgatószámának és az inflációs rátának megfelelően igazították ki a hatástanulmány készítői, és extrapolációval arra következtettek, hogy a 11 kolozsvári egyetem (6 állami és 5 magánegyetem) hallgatóinak teljes kiadása havonta 33,4 millió euró (161,5 millió lej). Az összeg alulról közelít, mivel az eredeti becslések csak a nappali alap-, mesteri és doktori képzésbe beiratkozott hallgatók költségeit tartalmazták (a posztgraduális és tanári fokozati programokba beiratkozott személyek kivételével) – hívják fel a figyelmet.
A tanulmány készítői azt is kiemelik, hogy a BBTE diákjaihoz érkezett látogatók 2015-ben elköltött 7,5 millió eurója havi 625 ezer euró veszteséget jelenthet a város gazdaságának. A másik alábecsült tényező a külföldi hallgatók aránya, amely – mint írják – a legmagasabb kiadási költségvetéssel rendelkező kategória, amely nem a BBTE-n tanul. A felmérés szerint a külföldi diákok aránya a teljes hallgatói populációban körülbelül 7%.
– Az egyértelművé vált, hogy a világjárvány, és a járványügyi intézkedésekkel járó korlátozások fékezőleg hatnak az ingatlanpiacra, a vendéglátásra, a szórakoztató és a kreatív iparágak egy része (például a fesztiválszervezés) pedig nem is működik – fejtette ki Kádár Magor. „A kérdés az, hogy a városok – tudva azt, hogy járványhelyzetben vannak –, hogyan próbálják meg ezeket a hiányokat pótolni. Vannak települések, amelyek számára a diákok otthon maradása előnyt jelent, főleg azoknak a városoknak, ahonnan eddig az egyetemisták érkeztek. Kolozsvár viszont fogadóváros, így egyértelmű, hogy a diákok jelenléte is hozzájárul a helyi gazdasághoz” – vetette fel a szakember.
A home office bárhol lehet
Úgy vélte, Kolozsvár „nem tett túl sok lépést a helyzet orvoslására; bár tudni lehetett, hogy több mint tízezer egyetemista ki fog maradni a város életéből, hogy elmaradnak a jelentős bevétellel járó fesztiválok, nem látom azt, hogy átgondolták volna, hogy ezeket a kimaradó forrásokat valahonnan pótolni kellene” – vélte Kádár Magor.
Felhívta a figyelmet arra, hogy megjelent a home office, az otthonról végzett munka műfaja is; ez azt jelenti, hogy akik például az IT-szektorban tevékenykednek, most nyugodtan dolgozhatnak otthonról is. „Sokan a városon kívülre, sokan haza, a szülői házba, vagy azokra a településekre, közösségekbe költöztek vissza, ahonnan származnak. Hiányosságnak látom, hogy az önkormányzat nem ösztönözte őket itt maradásra” – fejtette ki a kommunikációs szakember.
Megállapítása szerint a home office vagy a hibrid, vegyes rendszer a továbbiakban az oktatásban és a munkavállalásban egyaránt elterjed. „Naivitás lenne azt hinni, hogy visszatérünk majd mindahhoz, ami eddig volt. Számítani kell arra, hogy ha hangsúlyosan beindulnak ezek a hibrid rendszerek, nem biztos, hogy az emberek Kolozsváron maradnak majd. Következésképpen a kolozsvári urbánus környezetnek az eddigieknél jóval vonzóbbnak kellene lennie, főleg a kultúrához, a szolgáltatásokhoz való hozzáférés tekintetében” – hangsúlyozta a szakember.
Helye és ideje a városfejlesztésnek
Kolozsvárnak mindenesetre előnyére szolgálnak ugyanakkor a tervezett és már zajló nagy infrastrukturális projektek, például a belváros háromszakaszos felújítása, amely a Múzeum térrel kezdődött, a Béke térrel folytatódott, s a BBTE főépülete körüli térséggel, a Farkas utca és környéke felújításával zárul majd – jegyezte meg Kádár Magor. Mint mondta, határozottan jól jön, hogy ezeket a típusú munkálatokat járványidőben végzik, amikor a város forgalma kevésbé zsúfolt. Most lenne az ideje új parkok létrehozásának, felújításának, vagy a Szamos-part rehabilitációjának is – tette hozzá.
Kolozsváron egyébként nagyon jól működnek azok az önkéntes programok, amelyeket a járvány kezdete óta szerveznek különféle civil szervezetek, munkaközösségek. „Nagyon erősnek bizonyult a civil részvétel, az emberek arra irányuló összefogása, hogy segítsék a járványon túljutni azokat, akik foglalkozásukból vagy anyagi helyzetükből kifolyólag kiszolgáltatottabbak. Ilyenkor látom, hogy jó itt élni” – jegyezte meg Kádár Magor.
A külföldi diákok tartották szinten az árakat
Az egyetemisták hazaköltözése és a távmunka a lakásbérleti piacon is nyomot hagyott. – Érdekesen alakul a kolozsvári lakásbérleti díjak helyzete: a minőségi lakások, azaz frissen felújított, korszerű felszereléssel és új bútorzattal ellátott lakások bérleti díja nem csökkent. Ennek az az oka, hogy a külföldi egyetemisták nagy része itt maradt a városban. Ők sok lakást bérelnek, és szinten tartják az árakat – nyilatkozta Bónis Endre a Reform ingatlaniroda vezetője. Hozzátette: az átlagos lakások bérleti díja viszont 20 százalékkal csökkent. – Átlagos lakáson értjük azt a lakást, amelyet az elmúlt tíz évben nem újítottak fel – tisztázta. Az ingatlanszakértő szerint nőtt a kereslet a Kolozsvár melletti szatellittelepülések (Szászfenes, Apahida, Kisbács, Erdőfelek) házai, illetve lakásai iránt. Például Erdőfelek községből sokkal könnyebben lehet eljutni Kolozsvárra, mint Szászfenesről, ezért megnőtt a kereslet az ottani lakások iránt. – Nagyon keresettek még az erkéllyel rendelkező tömbházlakások, mert egy esetleges lockdown elrendelésekor az emberek kiülhetnek a teraszukra, ha már korlátozzák a szabad mozgásukat. Viszont sok irodaház áll üresen, mert a cégek dolgozóinak többsége otthonról dolgozik. Az ilyen helyzetek ismeretében dolgoztak ki olyan bérleti szerződéseket, amelyekben előírják, hogy a bérlőnek meghatározott ideig (3–5 évig) fizetnie kell a bérleti díjat akkor is, ha munkavállalói otthonról dolgoznak – vázolta a járvány hatásait a lakásbérleti piacra Bónis Endre.
